Görzi Erzsébet (Klagenfurt, 1298 – 1352) vagy Izabella, németül: Elisabeth von Kärnten-Görz, olaszul: Elisabetta (Isabella) di Carinzia, karintiai hercegnő, tiroli grófnő, Szicília (Trinacria) királynéja,1302. augusztus 31. – 1314-ig és 1372-től 1392. május 21-éig a szigetország elnevezése Trinacriai Királyság volt, megkülönböztetve a másik, nápolyi székhelyű Szicíliai Királyságtól, amelynek a hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság maradt. Szicília régense. Bajor Erzsébet német, szicíliai és jeruzsálemi királyné apai unokája. I. Lajos és III. Frigyes szicíliai királyok édesanyja. IV. Béla magyar király ükunokája, II. (Karintiai) Henrik cseh király unokahúga és Pfalzi Anna cseh királynénak, IV. Károly német-római császár és cseh király második feleségének a nagynénje.
Élete II. Ottó karintiai herceg és Piast Eufémia liegnitzi hercegnő leánya. Apja, II. Ottó Bajor Erzsébet német, szicíliai és jeruzsálemi királynénak, IV. Konrád német király özvegyének volt a fia annak második házasságából II. Menyhért karintiai herceggel. Anyja, Piast Eufémia Boldog Jolán lengyel hercegnének, IV. Béla magyar király lányának volt az anyai unokája, valamint Piast Erzsébet magyar királynénak az elsőfokú unokatestvére. Görzi Erzsébet 1322. április 23-án Cataniában feleségül ment II. Péter ifjabb szicíliai királyhoz. A szicíliai királyi család számára fontos volt, hogy egykori királynéjuknak, IV. Konrád feleségének, Bajor Erzsébetnek volt az unokája. Ezzel akarták legitimizálni uralmukat Szicília felett. Férje királyi rangban fővikáriusi pozíciót töltött be apja, II. Frigyes szicíliai király haláláig, így Görzi Erzsébet is rögtön elnyerte a királynéi címet, bár tényleges uralkodók férjével csak apósa halálával, 1337-ben lettek. Férje halála (1342) után régensi tisztet töltött be kiskorú fia, Lajos nevében.
Erzsébet királyné húga, Görzi Anna (1300–1331/35) karintiai hercegnő II. Rudolf (1306–1353) rajnai palotagrófnak és választófejedelemnek volt az első felesége, és az ő egyetlen gyermekük, Pfalzi Anna (1329–1353) IV. Károly német-római császárhoz és cseh királyhoz ment feleségül 1349-ben. Ebből a házasságból egy fiú, IV. Károly legelső fiúgyermeke, Vencel (1350–1351) született, aki azonban csecsemőkorban meghalt. II. Rudolf palotagróf második felesége pedig Erzsébet szicíliai királyné sógornője, férjének húga, Aragóniai Margit (1331–1377) lett 1348-ban, de házasságukból nem született újabb gyermek.
Gyermekei Férjétől, II. Péter (1304/05–1342) szicíliai királytól, 10 gyermek: Frigyes (–1324) Konstancia (1324 körül–1355) szicíliai régensnő: (1352–1354), nem ment férjhez Eleonóra (1325–1375), férje IV. (Szertartásos) Péter (1319–1387) aragón király, 4 gyermek, többek között: Idős Márton (1356–1410), II. Márton néven szicíliai király: (1409–1410), 4 gyermek, többek közt: Ifjú Márton (1374/75/76–1409), I. Márton néven szicíliai király: (1401–1409) Beatrix (1326–1365), férje II. Rupert (1325–1398) rajnai palotagróf, 7 gyermek, többek között: I. (Pfalzi) Rupert német király: (1400–1410) Eufémia (1330 körül–1359) szicíliai régensnő: (1355–1357), nem ment férjhez Jolán (1334 körül–fiatalon) Lajos (1337/38–1355), I. Lajos néven szicíliai király: (1342–1355), nem nősült meg, 2 természetes fiú János (1340 körül–1353) Blanka (1342 körül–1374), férje I. János empúriesi gróf (1338–1398), 1 leány Frigyes (1342–1377), apja halála után jött a világra, III. Frigyes néven szicíliai király: (1355–1377), 1. felesége Aragóniai Konstancia (1344–1363), 1 leány, 2. felesége Balzo Antónia (1355–1375), gyermeket nem szült, 1 leány az 1 házasságából+1 házasságon kívüli fiú, többek közt: I. Mária (1363–1401) szicíliai királynő: (1377–1401), férje Ifjú Márton (lásd fent), 1 fiú: Aragóniai Péter (Frigyes) (1398–1400) szicíliai trónörökös
Jegyzetek
Irodalom Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984. Rugolo, Carmela Maria: Elisabetta di Carinzia, regina di Sicilia, Dizionario Biografico degli Italiani 42, Róma, 1993. URL: L. Külső hivatkozások Edward Armstrong: L’Italia ai tempi di Dante. In: Storia del mondo medievale. Vol. VI, Garzanti, Mailand 1999, 235–296. oldal Romolo Caggese: Italia, 1313–1414. In: Storia del mondo medievale. Vol. VI, Garzanti, Mailand 1999, 297–331. oldal Carmela Maria Rugolo: Elisabetta di Carinzia, regina di Sicilia. In: Fiorella Bartoccini (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani (DBI). 42: Dugoni–Enza. Istituto della Enciclopedia Italiana, Rom 1993.
További információk Carmela Maria Rugolo: Elisabetta di Carinzia, regina di Sicilia – 2014. május 20. Foundation for Medieval Genealogy/Sicily Kings Genealogy – 2014. május 20. Foundation for Medieval Genealogy/Carinthia Dukes Genealogy – 2014. május 20. Euweb/House of Barcelona/Sicily Kings Genealogy – 2014. május 20. Euweb/Görz Family – 2014. május 20.
Kategória:Nápoly és Szicília királynéi Kategória:Barcelonai-ház Kategória:Görz-ház Kategória:Régensnők Kategória:Klagenfurtiak Kategória:1298-ban született személyek Kategória:1352-ben elhunyt személyek Kategória:Anyakirálynék