bélyeg|Ókori szantoríni halász a zsákmányával Vietnámi halász halcsapdákkal|bélyeg
A halászat a halak elfogásával foglalkozó tevékenység. Általában vadon fogják a halakat. Ez történhet kézzel, szigonnyal, horoggal, hálóval vagy csapdával. A halászat több tízezer éves emberi tevékenység, nagy szerepet játszott a vadászattal együtt az emberiség kifejlődésében és meghatározza több népcsoport jelenlegi életét is.
A halászat kifejezést használják más tengeri élőlények elfogására is, mint rákok, puhatestűek, fejlábúak, tüskésbőrűek. A tengeri emlősök (bálnák, delfinek) halászatára inkább a bálnavadászat szót használják. Élelemszerzés mellett a halászat a szabadidő eltöltésének is egyik módja.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet statisztikái szerint a halászok és halfarmerek száma a Földön eléri a 38 millió főt. A halászat és az akvakultúrák közvetve és közvetlenül 500 millió ember megélhetését fedezi.Fisheries and Aquaculture in our Changing Climate Policy brief of the FAO for the UNFCCC COP-15 in Copenhagen, December 2009.
A halászat és az akvakultúrában történő termelés állítja elő a Föld népessége által elfogyasztott fehérje mennyiségének negyedét. A világ legnagyobb zsákmányát Kína, Japán és Oroszország halássza ki, a világon kifogott mennyiségnek több mint egyharmadát. 2005-ben az egy főre eső vadon történő halfogás 14,4 kg-ot tett ki, míg a haltenyésztés további 7,4 kg-ot.FAO: Fisheries and Aquaculture
A tengeri halászat bélyeg|Modern spanyol tonhal halászhajó a Seychelle-szigeteknél bélyeg|Horgászat
Napjainkban az édesvízi és a tengeri halászat aránya egyre inkább eltolódik a tengeri halászat felé. A folyók, tavak halállományát általában gondosan újratelepítik, más a helyzet a tengerek, óceánok esetében, ezeknek egyelőre csak a hasznosítása a jellemző. A halászati tilalom jelenleg csak a veszélyeztetett fajokra terjed ki, azonban több ország ezt a tilalmat nem tartja be. A kifogott halmennyiség drasztikusan növekszik. A 20. század elején kb. 5 millió tonna volt a kihalászott mennyiség, az 1990-es években már meghaladta a 100 millió tonnát. A csúcs 1996-ban volt, azóta a kifogott mennyiség (valószínűleg a túlhalászás miatt) csökken.Máté Fruzsina: A klímaváltozásnál is nagyobb veszély fenyeget minket. National Geographic, 2019
Az óceánok halban leggazdagabb területeit halpadoknak nevezik. Ezeken a területeken a halaknak és táplálékuknak egyaránt kedvezőek az életfeltételek.
Ilyen: A szárazföld közvetlen környezete, ide a folyók sok hordalékot szállítanak. Sarkvidéki területek: a víz oxigénben gazdag, sok apró élőlény például plankton él a vízben, melyek a halaknak táplálékul szolgálnak. Hideg és meleg tengeráramlások találkozási helyei.
A tíz legnagyobb tengeri halász nemzet: Kína, Peru, Japán, Amerikai Egyesült Államok, Chile, Indonézia, Oroszország, India, Thaiföld és Norvégia.
A Föld tengeri halászati körzeteinek termelése 2000-ben (FAO, 2002)Körzet neveTermelés(tonna)Legfontosabb kifogott fajok ÉK-Atlanti 10 919 570 hering, szardínia, lazac, tőkehal, tonhal ÉNy-Atlanti 2 063 313 tonhal, makréla, homár, shrimp, garnélarák Nyugat-Közép-Atlanti1 830 600tonhal Kelet-Közép-Atlanti3 800 000szardínia, polip, tintahal, makréla, tonhal Földközi- és Fekete-tenger1 485 000szardínia, szardella DNy-Atlanti2 313 900hekk, tonhal, shrimpDK-Atlanti1 340 000makréla, hekk, szardella, szardíniaNy-Indiai-óceán3 900 000lazac, tonhal, makréla, lábasfejűek, heringK-Indiai-óceán4 707 800tonhal, makréla, heringÉNy-Csendes-óceán23 140 000tőkehal, tengeri pér, szardellaÉK-Csendes-óceán2 520 000tőkehal, hekk, lazacNy-Közép-Csendes-óceán9 900 000szardínia, szardella, tonhal, makrélaK-Közép-Csendes-óceán1 700 000szardella, tonhalDNy-Csendes-óceán750 000makrélaDK-Csendes-óceán15 800 000hekk, szardella, szardínia
Az édesvízi halászat bélyeg|Vejsze a Diás szigeten Az édesvizekből kifogott halzsákmány 64%-a Ázsiából, 25%-a Afrikából származik, ezzel együtt ezeken a területeken igen fontos szerepet is játszik az élelmiszer-termelésben.
A tíz legnagyobb édesvízi halász nemzet: Kína, India, Banglades, Uganda, Indonézia, Oroszország, Tanzánia, Egyiptom, Kambodzsa és Kenya.
Az édesvizekből kifogott halzsákmány mennyisége és összetétele kontinensenként (FAO, 2002)KontinensKifogott hal(tonna)Legfontosabb kifogott fajok Európa 434 200 ponty, csuka, lazac Ázsia 5 620 718 ponty, tilápia, harcsa Dél-Amerika346 000harcsa, characidae Észak-Amerika190 900tilápia, harcsa, ponty, folyami rák Afrika2 186 170tilápia, characidae
A halászat fenntarthatósága
A halászat hosszútávú fenntarthatósága Olyan kérdések merülnek fel, mint: túlhalászás járulékos fogás (olyan állatok fogása, melyek nem a célzott halfajtából kerülnek hálóba) tengerszennyezés (tengeri szennyezés visszahatása a halászatra) halászat környezetre gyakorolt hatása éghajlatváltozás haltenyésztés orvhalászat (jogosulatlanul, vagy tiltott eszközzel, módszerrel)
Olyan ellentétek feszülnek, mint a világ haligénye és a kifogható halak száma, valamint a halászatból élők megélhetése és a halak populációjának vészes fogyása. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha fenntartható halállományt akarunk, vissza kell fognunk a fogás növelését.
Magyarországon 2016-tól törvény tiltja a szabadvízi kereskedelmi halászatot.Betiltott halászat, megélhetés nélküli családok magyarnemzet.hu
Invazív halak halászata A magyarországi természetes vizek horgászkezelésbe adása óta egy speciális feladat jut a halászoknak: a nemkívánatos invazív halak túlszaporodásának megakadályozása lehalászással. Elsősorban a Tiszán folyik gyérítő lehalászás (busa, törpeharcsa, Invazív Halak Horgászatának Napja), továbbá a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége vizein (törpeharcsa), de bizonyos mennyiségben a Balatonon is. Termálvizekben is előfordul invazív halak jelenléte, emiatt lehalászásukra is sor kerül. A Hévízi-tóban a KEHOP projekt keretében, húzóhálós módszerrel szűrik a halállományt.
Jegyzetek
Irodalom Kovács András 2007: „Az betsületes és nemes halászoknak…”. A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma 2006. évi Értesítője, 105–122. Perényi Sándor 2004: Halászat és horgászat – irodalmi bibliográfia. Budapest Fekete István 1994: Halászat 1987 A halászat története. A Balatoni Múzeum állandó katalógusai 3. Szilágyi Miklós 1978: A magyar halászat néprajzi kutatásának elméletei és módszertani problémái. Cumania 5, 7–41. Fóris Gyula 1975: Halászat Répássy Miklós 1914: Édesvízi halászat és halgazdaság Pékh Gyula: Halászat Magyarországon Alapy Gyula: A csallóközi halászat története Jankó János 1900: A magyar halászat eredete. Budapest/Lipcse Herman Ottó 1887: A magyar halászat könyve Bél Mátyás: A magyarországi halakról és azok halászatáról Halászat (A természet c. folyóirat melléklapja) Tisza-tó lehalászás 2021 Törpeharcsa gyérítés Szilágyi Miklós: Halászó parasztok, halászati vállalkozók. Történeti források és elemzések; L'Harmattan–MTA Néprajzi Kutatóintézet, Bp., 2002 (Documentatio ethnographica)
Kapcsolódó szócikkek A horgászat története (benne: A horgászat és a halászat különbségei) Az öreg halász és a tenger Törpeharcsa Busa Halastó