A 2018-as labdarúgó-világbajnokság volt a 21. világbajnokság, melyet június 14. és július 15. között rendeztek Oroszországban. A rendező országról 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. Ugyanekkor döntöttek a 2022-es labdarúgó-világbajnokság helyszínéről is. Oroszország még nem rendezett világbajnokságot, azonban 2014-ben Szocsiban rendezték a téli olimpiát. Ez volt az első világbajnokság, amelyet Kelet-Európában rendeztek, és a 11. alkalom, hogy Európában. Továbbá egy világbajnokság mérkőzéseit először játszották két földrészen – Európában és Ázsiában. A költségek körülbelül 14,2 milliárd dollárra rúgtak, így a 2018-as volt az addigi legköltségesebb labdarúgó-világbajnokság. Ez volt az első világbajnokság, amin a videóbírót alkalmazták.
A világbajnokságon 32 csapat vett részt, ebből 31 selejtezőn át szerzett részvételi jogot. A rendező Oroszország automatikus résztvevő volt. 20 csapat az előző világbajnokságon is részt vett, Izland és Panama válogatottjai először jutottak ki a világbajnokságra történetük során. Összesen 64 mérkőzést játszottak, 12 helyszínen, 11 városban. A döntőt július 15-én játszották a Luzsnyiki Stadionban, Moszkvában.
A döntőt Franciaország nyerte 4–2-re Horvátország ellen. Franciaország története során másodszor lett világbajnok.
Pályázatok thumb|right|250px|2010. december 2-án kihirdették, hogyOroszország a rendező 2018-ban thumb|right|250px|2015. szeptember 18-án megkezdődöttaz 1000 napos visszaszámolás A 2018-as és a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezésére egyszerre kellett beadni a pályázatokat. A két vb rendezésére 2010. május 14-én összesen kilenc pályázatot nyújtottak be.
A 2018-as vb-re Anglia, Oroszország, valamint közösen Belgium és Hollandia, illetve Spanyolország Portugáliával kandidált.
thumb|right|250px|A 2018-as világbajnokság kezdő és záró eseményeinek helye, a Luzsnyiki Stadion A torna lebonyolításához legalább 12 stadion volt a követelmény. A pályázatban az edzőközpontok, szálláshelyek, biztonsági, egészségügyi megvalósításáról és a világbajnokság lebonyolításáról szóló terveket is részletesen említeni kellett. A pályázóknak kormánygaranciát és a rendező városokkal kötött szerződéseket kellett bemutatniuk, és pénzügyi tervet is készíteniük kellett.
Rendező A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. A négy pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürichben. Oroszország pályázata a második fordulóban szerezte meg a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.
A szavazás eredménye Az egyes fordulókban a legtöbb szavazat vastagítással kiemelve. PályázatForduló12913–77–422–
Helyszínek
A világbajnokság mérkőzéseinek 11 város 12 stadionja adott otthont. A nyitómérkőzést és a döntőt is a moszkvai Luzsnyiki Stadionban rendezték.
MoszkvaSzentpétervárSzocsiLuzsnyiki StadionOtkrityije Aréna(Szpartak Stadion)Kresztovszkij Stadion(Szentpétervári Stadion)Fist Olimpiai Stadion(Olimpiai Stadion)Férőhely: 78 011Férőhely: 44 190Férőhely: 64 468Férőhely: 47 659SzamaraKazanySzamara Aréna(Koszmosz Aréna)Kazany ArénaFérőhely: 41 970Férőhely: 42 873Rosztov-na-DonuVolgográdRosztov ArénaVolgográd ArénaFérőhely: 43 472Férőhely: 43 713Nyizsnyij NovgorodJekatyerinburgSzaranszkKalinyingrádNyizsnyij Novgorod StadionKözponti stadion(Jekatyerinburg Aréna)Mordóvia ArénaKalinyingrád StadionFérőhely: 43 319Férőhely: 33 061Férőhely: 41 685Férőhely: 33 973
Selejtezők
A rendező Oroszország automatikus résztvevője volt a világbajnokságnak. Az alábbi táblázat mutatja, hogy az egyes kontinensekről hány csapat juthatott ki a vb-re. A FIFA mind a 208 tagja nevezett. Gibraltárt és Koszovót utólag, 2016-ban adták hozzá az európai selejtezőcsoportokhoz, így összesen 210 csapat játszott selejtezőt. Ez volt az első alkalom a labdarúgó-világbajnokságok történetében, hogy a FIFA valamennyi tagja részt vett a selejtezőben.
Részvételi jogok KontinensHely Európa13 hely(Oroszország a rendező jogán automatikus résztvevője a világbajnokságnak,így összesen 14 hely) Afrika5 hely Dél-Amerika4 vagy 5 hely Ázsia4 vagy 5 hely Észak-Amerika, Közép-Amerika és a Karib-térség3 vagy 4 hely Óceánia0 vagy 1 hely (nincs biztosított hely)Megjegyzés: A dél-amerikai 5., az ázsiai 5., az észak-amerikai 4. helyezettnek és az óceániai csoport győztesének interkontinentális pótselejtezőt kellett játszania. Ezeknek a mérkőzéseknek a párosítását sorsolással döntötték el.thumb|right|500px| Résztvevők
Sorsolás A világbajnokság csoportjainak sorsolását 2017. december 1-jén magyar idő szerint 16 órától tartották Moszkvában. A csapatokat nyolc darab négyes csoportba sorsolták.
A 2017. októberi FIFA-világranglista alapján helyezték el a csapatokat a kalapokba. Az első kalapba a rendező Oroszországon kívül (amely az A1 pozíciót is kapta) a legjobb 7 csapat került. A többi kalapba rendre a világranglista helyezések szerint kerültek a csapatok. Azonos konföderációból érkező csapatok nem kerülhettek azonos csoportba, kivéve az európaiakat (UEFA), amelyekből legfeljebb kettő csapat kerülhetett azonos csoportba.
Zárójelben az október 16-án kiadott FIFA-világranglista helyezések:
1. kalap2. kalap3. kalap4. kalap (65.) (rendező) (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (7.) (8.) (10.) (11.) (12.) (13.) (16.) (17.) (18.) (19.) (21.) (22.) (25.) (28.) (30.) (32.) (34.) (38.) (41.) (43.) (44.) (48.) (49.) (62.) (63.)
Pénzdíjazás A világbajnokság 32 résztvevője között összesen 400 millió dollárt osztottak szét. Körönként a következők szerint alakult a díjazás: Csoportkör 8 millió dollár Nyolcaddöntő 12 millió dollár Negyeddöntő 16 millió dollár Negyedik helyezett 22 millió dollár Harmadik helyezett 24 millió dollár Második helyezett 28 millió dollár Győztes 38 millió dollár
Játékvezetők
Afrika Mehdi Abid Sarif Malang Diedhiou Bakary Gassama Gihád Grísa Janny Sikazwe Bamlak Tessema
Ázsia Alirezá Fagáni Ravshan Ermatov Mohamed Abdalláh Hasszán Mohamed Szató Rjúdzsi Naváf Sukralláh
Európa Felix Brych Cüneyt Çakır Szergej Karaszjov Björn Kuipers Szymon Marciniak Antonio Mateu Lahoz Milorad Mažić Gianluca Rocchi Damir Skomina Clément Turpin
Észak-Amerika Mark Geiger Jair Marrufo
Közép-Amerika Joel Aguilar Ricardo Montero John Pitti César Arturo Ramos
Dél-Amerika Julio Bascuñán Enrique Cáceres Andrés Cunha Néstor Pitana Sandro Ricci Wilmar Roldán
Óceánia Matthew Conger Norbert Hauata
Keretek
Minden csapatnak huszonhárom játékost kellett neveznie, akik közül háromnak kapusnak kellett lennie. A végleges listát június 4-ig kellett leadni a szövetségi kapitányoknak. Ha a világbajnokság kezdete előtt sérült meg egy játékos, akkor a FIFA orvosi bizottságának jóváhagyásával le lehetett cserélni, legkésőbb 24 órával az adott válogatott első mérkőzése előtt.
A tornára 311 különböző klubcsapatból érkezett 736 játékos, közülük legtöbben az angol Manchester Cityből, szám szerint 16-an. Az angol válogatott csak a hazai bajnokságban játszó játékosokból állt, míg az izlandi csapat csak egy hazai bajnokságban játszó játékost alkalmazott.
A torna legidősebb játékosa az egyiptomi kapus Eszám el-Hadari volt, aki 1973. január 15-én született, míg a legfiatalabb az 1999. január 4-én született ausztrál Daniel Arzani volt. A legidősebb csapat Costa Rica válogatottja 29,6 éves, míg a legfiatalabb a nigériai válogatott volt a maga 25,9 éves átlagéletkorával. A csapatok közül Szerbia volt a legmagasabb 186,04 cm-es átlagmagassággal, a játékosok közül pedig a belga kapus Thibaut Courtois és a dán hátvéd Jannik Vestergaard a maguk 199 cm-ével. A legalacsonyabb Szaúd-Arábia válogatottja volt 177 cm-es átlagmagassággal, míg a legalacsonyabb játékos az ő középpályásuk, Yahya Al-Shehri 164 cm-rel.
Csoportkör Sorrend meghatározása A csoportok sorrendjét a következők szerint állapították meg (versenyszabályzat 32.5): több szerzett pont az összes mérkőzésen (egy győzelem 3 pont, egy döntetlen 1 pont, egy vereség 0 pont), jobb gólkülönbség az összes mérkőzésen, több lőtt gól az összes mérkőzésen. Ha két vagy több csapat a fenti három kritérium alapján is azonos eredménnyel áll, akkor a következők szerint kell meghatározni a sorrendet: <li>több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken, <li>jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken, <li>több lőtt gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken, <li>fair play pontszám (-1 pont egy sárga lapért, -3 pont két sárga lapot követő piros lapért, -4 pont egy azonnali piros lapért, -5 pont egy sárga lap és egy azonnali piros lapért); <li>sorsolás
Az időpontok helyi idő szerint, a zárójelben magyar idő szerint értendők. A csoport
B csoport
C csoport
D csoport
E csoport
F csoport
G csoport
H csoport
Egyenes kieséses szakasz
Az egyenes kieséses szakaszban az a tizenhat csapat vett részt, amelyik a csoportkör során a saját csoportja első két helyének valamelyikén végzett.
Az egyes találkozók győztes csapatai jutottak tovább a következő körbe. Ha a rendes játékidő végén döntetlen volt az eredmény, akkor 2×15 perces hosszabbítás következett. Ha a hosszabbítás után is egyenlő volt az állás, akkor büntetőpárbajra került sor. A hosszabbítás során egy negyedik cserejátékos beküldésére is volt lehetőség.
A sárga lapokat a negyeddöntőket követően törölték. Amelyik játékos a negyeddöntőt megelőző valamelyik mérkőzésen és a negyeddöntőben egy-egy sárga lapot kapott, valamint ha a negyeddöntőben kiállították, az nem játszhatott az elődöntőben.
Nyolcaddöntők
Negyeddöntők
Elődöntők
Bronzmérkőzés
Döntő
A 2018-as labdarúgó-világbajnokság győztese2. cím
Gólszerzők
6 gólos Harry Kane 4 gólos
3 gólos
2 gólos
1 gólos
1 öngólos
Lapok Az alábbi, kinyitható táblázatban találhatók azok a játékosok, akik sárga vagy piros lapot kaptak.
Alapvető sorrend: kiállítások száma (csökkenő); második sárga lap miatti kiállítások száma (csökkenő); sárga lapok száma (csökkenő); országnév; játékosnév.</span>