thumb|263px Emmerich Anna Katalin (németül Anna Katharina Emmerick, Flamschen, Coesfeld, 1774. szeptember 8. – Dülmen, 1824. február 9.) szegény németországi parasztemberek leánya, ágostonrendi apáca. II. János Pál pápa 2004. október 3-án boldoggá avatta.

Csaknem mindig beteg volt, s betegsége idejét Jézus Krisztus kínszenvedéséről való elmélkedéssel töltötte, miközben látomásai voltak és testén Krisztus szenvedéseinek stigmái mutatkoztak (ezeknek természetfeletti jellegét a legszigorúbb világi s egyházi vizsgálat állapította meg). Látomásaiban egyes bibliai jeleneteket s Jézus három nyilvános évének tanító-működését szemlélte, s e szemlélődésről való beszámolóiban a bibliai helyeknek, személyeknek s egykorú szokásoknak olyan fokú s pontos ismeretét árulta el, amely a műveletlen földműves leánynál emberileg érthetetlen volna. Istenről azt vallotta, hogy Istenben van minden, végtelen, ezért nincs Istenben külön múlt, jelen és jövő.

A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése című könyvben leírt látomásait használta föl Mel Gibson A passió című filmjében olyan részletek bemutatására, amelyek az evangéliumokban nem találhatók.

A látomások

Látomásainak több állítását is ellenőrizték és igazolták.Boldog Emmerich Katalin: Szűz Mária élete, Új Ember 2007 124-125 oldal 1821. augusztus 3-án mondta: Szűz Mária jegygyűrűjét valahol Olaszországban, egy templomban őrzik. A látnok halála után a látomásait leíró Clemens Brentano talált egy latin feljegyzést. Ennek a De annulo pronubo Deiparae Virginis qui Perusiae religiosissime asservatur. J.B. Lauri Perusini Commentarius1626 J. Kinck, Köln. című iratnak az 59. oldalán talált igazolást erre, ahol leírják, hogy Perugiában őriznek egy gyűrűt, amit Szűz Mária jegygyűrűjeként tisztelnek, és minden év augusztus 3-án megmutatják a hívőknek. Ma ez a gyűrű a San Lorenzo bazilikában található Perugiában, és minden év július 30-án látható.http://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.cellartours.com/italy/italian-cities/perugia.html&ei=4FwkTYrzFoGu8gPss-3QAg&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=4&ved=0CEoQ7gEwAw&prev=/search%3Fq%3Dring%2Bof%2BVirgin%2BMary%2BPerugia%26hl%3Dhu%26lr%3Dlang_en%26sa%3DX%26as_qdr%3Dall%26tbs%3Dlr:lang_1en%26prmd%3Divns Szűz Mária háza, melyről azt állította, hogy Efézusban van, és ott élte le utolsó éveit. Építtetett a domboldalra egy keresztutat, mely tizenkét nyolcszögletű kőből állt. A távolságokat maga mérte ki. A tetején lyukak voltak, amibe fakereszteket állítottak, melyek Y alakúak voltak. A kutatócsoport az ő állítása alapján kezdte meg feltárni a területet és valóban találtak egy kőből épült házat. A háromkirályokról – akik Betlehembe mentek -, nemcsak részletes leírást adott kinézetükről, életmódjukról, hanem útmutatókat adott lakóhelyeikről is. Az egyiknek – akit ő Mensornak nevezett –, a lakóhelyét is megmondta: Acajaja. Ugyancsak Brentano jegyzi meg, hogy tizennyolc évvel Emmerich halála után (1839) ráakadt egy könyvre, mely tartalmaz egy Achajaculat nevű "várkastélyt az Eufrátesz szigetein Mezopotámiában". Ez a mai napon is megtalálható Ammianus Marcellinus római író 24. könyvének 2. fejezetében. Ott Achaiacala-nak van írva.Mai neve feltételezhetően Ukhaidir (Megjegyzés a szerkesztőtől, Konstanttól. A Google Earth-on megkereshető Irakban Ukhaidirtől nem messze egy palota rom.) Tamás apostolról azt állította, hogy Indiában térített. Nádkunyhóban lakott és egy kövön szokott térdepelve imádkozni, a térde nyoma bent maradt a kőben és azt állította, hogy ha a tenger elér eddig a kőig, akkor valaki más fogja ott Jézus Krisztust hirdetni. – Ügy tűnik, hogy Tamás 52-ben hajózott Indiába hirdetni az evangéliumot a cochin diaszpóra zsidóknak Indiába. Muziris ókori kikötőnél ért partot, amelyet később egy özönvíz elmosta és átrendezte 1341-ben.http://2.bp.blogspot.com/_Ost45tmkvuk/SzeXqgdCMFI/AAAAAAAACwE/v1HF3Ik2Pio/s1600-h/Calicut_1572.jpgLásd: Tamás apostol 1498-ban Vasco da Gama partot ért Észak-Keralában Calicutnál, és portugál misszionáriusok megtalálták az India egyetlen keresztény közösségét – ma legnépesebb egyházuk a szír-malabár katolikus egyház. 1599-ben a római katolikus egyházhoz tartozó egyik (keleti rítusú) részegyház lett.

Külső hivatkozások Emmerich Anna Katalin: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK szám: 440) Szűz Mária élete, Boldog Emmerich Anna Katalin látomása szerint http://www.vatican.va/news_services/liturgy/saints/ns_lit_doc_20041003_emmerick_en.html [Hozzáférés: 2017. április 15.]

További információk Jézus Krisztus urunk kínszenvedése b. Emmerich Anna Katalin látományai szerint. Feljegyezte Brentano Kelemen; ford. Sulyok István; Bába Ny., Szeged, 1893 A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése, az Isten szolgálójának Emmerich Anna Katalinnak látomásai alapján (Feljegyezte Brentano Kelemen, fordította Kertész Kálmán) Budapest, 1936. Szent István Társulat. (Nihil obstat: 336/1936. Esztergom, Machovich Gyula általános helynök.) Reprint kiadásban is megjelent magyarul, év nélkül, Zsoldos Imre SVD bevezető tanulmányával. A Boldogságos Szűz Mária élete. Emmerich A. Katalin látomásai szerint; Szőllősy-Böröcz, Sopron, 1939 Bethlehemi látomás. Jelenetek a kis Jézus és Szűz Mária életéből tiszteletreméltó Emmerich Katalin látomásai szerint; ford. Bölcskei Lajos; Globus Ny., Bp., 1944 (Kaszap István lapja kiadványok) A keresztút Emerich Katalin látomásai alapján; szerk. Kindelmann Győző; Aggiornamento, Bp., 1990 Szűz Mária élete. Emmerich Katalin látomásai szerint; röv. kiad.; Mécses, Bp., 1991 Szűz Mária élete; feljegyezte Clemens von Brentano, ford. Vida Tivadar; Új Ember, Bp., 2007 Jézus tanító évei, 1-3. Emmerick Anna Katalin látomásait feljegyezte Clemens Brentano; ford. Diós István; Szent István Társulat, Bp., 2016–2017 Helmut Fahsel: Az Úr Jézus tanító útjainak térképei. Illusztráció Emmerick Anna Katalin Jézus tanító évei 1-3. kötetéhez; ford. Diós István; Szt. István Társulat, Bp., 2017 A Szent Szűz Mária élete. Emmerick Anna Katalin látomásai alapján feljegyezte Clemens Brentano; ford. Diós István; Szent István Társulat, Bp., 2017 Mirtusz kisasszony. Clemens Brentano legszebb meséi; ford. Sík Sándor, Tarczai György; Szent István Társulat, Bp., 2018

Jegyzetek

Kategória:Német nők Kategória:1774-ben született személyek Kategória:1824-ben elhunyt személyek Kategória:Stigmatizált személyek Kategória:Német boldogok Kategória:Ágoston-rendi szerzetesek