Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.Marosi S. és Somogyi S. (szerk., 1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1023 old. A mű átdolgozott és bővített kiadása 2010-ben látott napvilágot; ebben a korábban hangsúlyos természetföldrajz mellett szerepet kapott a társadalomföldrajz is, emellett több tematikus egységet jelentősen átdolgoztak (például a területhasználatról szólót a CORINE Land Cover adatai alapján).

A beosztás háromszintű, ebből a fölső szinten (földrajzi nagytájak) jóformán megőrizték a hagyományos természetföldrajzi beosztást. Természetesen a beosztás több eleme vitatható. Így például eltér a hagyományos felosztástól, hogy a Visegrádi-hegységet nem a Dunántúli-, hanem az Északi-középhegységbe sorolták. Ez földtanilag természetes (ugyanabból a miocén korú andezit rétegvulkáni sorozatból áll, mint a Börzsöny, szöges ellentétben az alapvetően karbonátos Pilissel, Budai-hegységgel és Gerecsével), például növényföldrajzilag azonban teljesen indokolatlan (a Matricum flóravidék és a Bakonyicum flóravidék határvonala, a Közép-dunai flóraválasztó a Duna bal partján húzódik). Az alább ismertetett beosztás tehát több tudományág egymásnak olykor ellentmondó szempontjait próbálja elkülöníteni.

A magyarországi kistájak listája Az alábbiakban a Magyarország kistájainak katasztere 2010-es kiadásában megadott középtájak felsorolása látható a könyvben megadott terület- és néhány domborzati adattal együtt. A területszámításhoz és a területhasznosítási adatokhoz a szerkesztők az 1998–1999-ben készült SPOT4 Xi+M űrfelvételek alapján készült CORINE Land Cover -es (CLC 50) méretarányú, EOV rendszerbe korrigált adatait használták. Az összesített területadatok eltérése Magyarország hivatalos államterületétől annak tudható be, hogy a Digitális Térképi Adatbázis és a CORINE adatbázis között – különösen a Dráva és az Ipoly meanderező szakaszain – az országhatár meghúzásában jelentős különbségek mutatkoztak.