Gebaur Izor (József ill. Gebauer Izor) (Pécs, 1839. január 28. — Graz, 1916. március 20.) magyar katolikus pap, ciszterci szerzetes, tanár, nyelvész, műfordító. A volapük nyelv egyik úttörője, eszperantista.
Életpályája A gimnázium hat osztályát Pécsett végezte (1849-1855). 1855. szeptember 12-én belépett a ciszterci rendbe, a rend Egerbe küldte a 7-8. gimnáziumi évfolyamok elvégzése céljából. Teológiai tanulmányokat Budapesten és Bécsben folytatott. 1862. július 16-án szentelték pappá. 1865-től német nyelvet és irodalmat tanított a székesfehérvári gimnáziumban, ugyanitt mint rendkívüli tárgyakat tanította a francia nyelvet, az éneket és a gyorsírást. 1879-től a bajai főgimnázium igazgatójaként működött. 1881-től Tósokberénden volt plébános, 1884-től a pécsi főgimnáziumot igazgatta, 1889-től ő lett a zirci alperjel. 1892-től papi pályájának utolsó állomáshelye Hercegfalva, ahol megint plébánosi teendőket látott el. 1907-ben nyugdíjba vonult, de már 1908-tól mint ciszterci szerzetes házfőnöki teendőket vállalt a Szentgotthárdi apátsában.
Munkássága Szerzetesi és papi hivatása mellett a volapük nyelvvel foglalkozott, nyelvkönyveket írt, irodalmi munkásságával és műfordításaival (Kölcsey Ferenc: A kárpáti kincstár című elbeszélését fordította volapük nyelvre) nemzetközi hírnévre tett szert. 1891-ben beválasztották a konstanzi (Svájc) Volapük Akadémia tagjai közé, több volapük egyesület (párizsi, müncheni, konstanzi, bécsi és litoměřicei) szintén sorai közé választotta. 1906-tól a mesterséges volapük nyelvnél jobbnakAzt tapasztalta, hogy a volapük nyelv nem alkalmas az eszmecserére, amikor éppen a volapük nyelvet jól tudó emberekkel is más nyelvre kellett váltania, például németre, hogy megértsék egymást. találta a szintén mesterséges eszperantó nyelvet és azzal kezdett foglalkozni.
Több kisebb közleménye jelent meg a Tanáregylet Közlönyében, a pécsi főgimnázium értesítőjében, a berlini Zi vol lölik című volapük újságban és a lipcsei Unser Verkehr c. lapban. Eszmecseréket folytatott írásaiban a volapük nyelv nyelvtani rendszeréről a kínai, orosz, olasz, francia, angol, német, észak- és dél-amerikai volapük klubok tagjaival. Kisebb alkalmi költeményeket is írt e mesterséges világnyelven. Saját írásai közül kiemelkedő az aggteleki és a dobsinai barlangok leírása.
Művei (válogatás) Darwinizmus. Főgymnasiumi Értesítő, Pécs : 1886. Német nyelvtan középtanodák használatára.1879-ig 14 kiadást ért meg gyakorlatokkal, olvasmányokkal bővítve. Pest, 1868. Német olvasókönyv a gymnásiumok felső osztályai számára.(2. javított, bővített kiadását Heinrich Gusztáv adta közre Budapesten 1876-ban a Tanügyi Füzetek sorozatban. Pest, 1868. Volapük : (Namapenäd pebüköl). Pécs : Nyomatott Taizs József Könyvnyomdájában, 1887. 60 p. Világnyelv. Volapük : Schleyer rendszere szerint. Pécs, 1888. Natamilas tel in Niegän.Magyarul: Két világcsoda, az aggteleki és dobsinai barlang ismertetése volapük nyelven. Pécs, 1888. Div belama Tátra.Kölcsey Ferenc: A kárpáti kincstár c. elbeszélése volapükre fordítva, szótárral. H.n., 1891.
Díjak, elismerések Díszoklevéllel tüntették ki a volapük nyelven elért eredményeiért a pécsi országos kiállításon (1891)
Jegyzetek
Források Magyar katolikus lexikon. Budapest : Szent István Társulat, 1993- ;
További információk Magyar katolikus lexikon Gebaur Izor (József), Szinnyei
Kategória:Magyar ciszterci szerzetesek Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar eszperantisták Kategória:Volapükisták Kategória:Pécsi egyházi személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:1839-ben született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek