Radzsnís Csandra Mohan Dzsain (dévanágari: रजनीश चन्द्र मोहन जैन) 1931. december 11. – 1990. január 19.), más néven Bhagvan Srí Radzsnís (Bhagwan Sree Rajneesh), majd későbbi közismert nevén Osho; Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő indiai misztikus, spirituális vezető; egy új vallási mozgalom megalapítója. Tanításai hatással voltak a nyugati New Age mozgalom gondolkodására, és bizonyos tekintetben népszerűsége tovább nőtt halála óta.
Az ún. Radzsnís-mozgalom először Indiában, majd nemsokára nyugaton is jelentkezett, szinte valamennyi fejlett országban, kivéve a Szovjetuniót és a kommunista országokat, ahol ideológiai okokból tiltották. Ma számos kisebb központja létezik Indiában és a világ minden táján, köztük az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban és Hollandiában.
Követőit új-szannjásziknak hívták,Idinopulos, Thomas A.; Yonan, Edward A. (1996), The sacred and its scholars: comparative methodologies for the study of primary religious data, BRILL, (amely a hindu szannjászi nem aszkéta formája), akik jellegzetes narancssárga, vörös, bordó és rózsaszín ruhát viseltek.Chryssides, George D. (1999), "Rajneesh/Osho", Exploring new religions, Cassell, . Rájuk nem volt elmondható, hogy a szegénység, jótékonyság és a szemérmesség hagyományos vallásos elveire esküdtek volna fel.
Ő maga nem írt könyvet, de hívei az 1969 és 1989 között rögzített előadásait összegyűjtötték és publikálták több mint ezer, a neve alatt megjelent műben.
Nevei Csandra Mohan Dzsain (hindi: चन्द्र मोहन जैन) volt az eredeti neve. Radzsnís (रजनीश) nevet becenévként gyermekkorában kapta Frances Fitzgerald, The New Yorker, 1986. szeptember 22. Ácsárja Radzsnís (आचार्य रजनीश) volt a neve az 1960-as évek közepétől az 1970-es évek elejéig. Az ácsárja tanítót jelent, aki a spirituálisan helyes viselkedés szabályait ismeri és tanítja. Bhagvan Srí Radzsnís (भगवान श्री रजनीश) volt a neve 1988 végéig. A szanszkrit Bhagvan (Bhagwan) szó jelentése: „megvilágosodott, felébredt”.Goldman, Marion S. Controversy, Cultural Influence, and the Osho/Rajneesh Movement // Controversial new religions / edited by James R. Lewis and Jesper Aa. Petersen. — 2nd Edition. — New York: Oxford University Press, 2014. — P. 176—194. — 480 p. — . Eredetileg ezt a szót általában hindu istenekre használták, mint Bhagvan Ráma vagy Bhagvan Krisna, emellett azonban használják olyan személyek jelölésére is, akik gazdag szellemi tudással rendelkeznek. A hindu történelemben ezt a nevet sokszor használták keresztnévként is – sok hindu gyerek kapja meg valamelyik isten vagy spirituális tulajdonság nevét. Osho (ओशो) volt a közismert neve 1989-től haláláig, illetve azóta is az. Az Osho a zen tradícióban a „szellemi mester” megnevezésére szolgál (például Osho Bodhidharma). Ő egy új jelentéssel is összekapcsolta – William James „oceanic” szavából képezve: óceáni. (Angolul az Osho és az Ocean nagyon hasonlóan hangzik.)
Élete Fiatal évei Radzsnís egy kis indiai faluban, a Madhja Prades állambeli Kucsvada-ban született. A szülei a dzsainizmus követői voltak.Frances Fitzgerald, The New Yorker, 1986. szept. 22., p 77. Születésekor a csillagjós azt jósolta, hogy valószínűleg még hétéves kora előtt meg fog halni, ezért a szülei az anyai nagyszüleihez küldték, amíg el nem éri ezt a kort.
Elbeszélése szerint ez nagy hatással volt további fejlődésére, mivel a nagyanyja teljes szabadságot és tiszteletet adott neki, valamint a nagyapját és másokat is erre biztatott. Így Radzsnís nagyrészt gondozás nélkül maradt, szigorú nevelés és merev szabályok nélkül.
Radzsnís szerint a gyerekek fejlődését életük első hét évében jelentősen befolyásolja a tanulás erőltetése és a nekik kijáró tisztelet hiánya. Ideális esetben ennek fordítva kellene lennie: az emberek újra megtanulhatnának a gyerekektől azokat a dolgokat, amelyeket már elfelejtettek. Ha a gyerekek szabadon nőnek fel az első éveikben, elég erőt és intelligenciát szereznek ahhoz, hogy később képesek legyenek önállóan dönteni és véleményt alkotni.
Pontosan ez történt vele is. Amikor először iskolába ment, képes volt beszélgetni és meggyőzni a tanárát, aki nagyon szigorú volt a gyerekekkel. A későbbi Osho szerint azok a gyerekek, akik tiszteletet kapnak, sokkal szófogadóbbak. Ha a szülő nem foglalkozik a gyerek személyiségével, hamarosan kikerül a gyerek figyelméből.
Miután betöltötte a hetedik évét, visszakerült a szüleihez, ahol az addigihoz hasonló tiszteletet kapott az ott élő nagyapjától, akivel ezért nagyon őszinte kapcsolata alakult ki. A nagyapja többször mondta neki: „Tudom, hogy jól csinálod. Sokan mondhatják, hogy ez nem így van, de senki nincs a te helyzetedben. Csak te dönthetsz a te helyedben. Csinálj bármit, amiről úgy érzed, hogy jó. Én támogatlak, mert szeretlek és tisztellek téged.”
Az iskolában jól teljesített, de ugyanakkor nagyon sok bajba került a tanáraival, mert lázadó volt, gyakran kimaradt az iskolából, és arra buzdította osztálytársait is, hogy mindenféle csínytevéseket hajtsanak végre.
Fiatalként ateista volt, és kritizálta a vallási szövegekbe és rituálékba vetett hitet.Грицанов А. А. Раджниш Ошо. — Мн.: Книжный Дом, 2011. — 384 с. — (Тайны Посвящённых). — Már ifjú korában a hipnózis, a varázslat és az okkult tanítások iránt mutatott érdeklődést. A szegények iránti együttérzésből rövid ideig részt vett az indiai kommunista, továbbá a nacionalista mozgalomban is, mely utóbbi India függetlensége érdekében küzdött.
19 évesen a Dzsabalpur-i főiskolán kezdte meg filozófiai tanulmányait.Süss, Joachim. Bhagwans Erbe. — Claudius, München, 1996. — .
Megvilágosodása Hosszú évek óta a megvilágosodást kereste és minden nap meditált,Osho: Egy provokatív misztikus önéletrajza majd 1953-ban, 21 éves korában, a telihold idején egy rendkívüli élményt kapott, amely alatt elárasztotta a boldogság FitzGerald, Frances. A reporter at large — Rajneeshpuram // The New Yorker. — 22.09.1986 – ezt a tapasztalatot később a spirituális megvilágosodásaként jellemezte.
„Amikor azt mondom, hogy elértem a megvilágosodást, nem jól fejezem ki magam. De az igazság az, hogy egyszerűen nincs rá jobb kifejezés... Azon az éjszakán teljesen kiürültem és csordultig lettem. Nem-létező lettem, és én lettem a létezés maga. Azon az éjszakán meghaltam és újjászülettem... Ez az a pillanat, amikor a teremtő találkozik a teremtéssel. Teljesen megrázott, gyökerestül kiforgatott magamból, a lényem alapjait rázta fel. Egy ilyen élmény után az ember soha többé nem lesz olyan, mint korábban volt; új látásmódot nyer, minden teljesen új értelmet kap... Igazi találkozás volt ez a halállal és Istennel.”
1950-es évek vége Az 1955-ben végzett a főiskolán, majd 1957-ben diplomázott a Saugarsky Egyetemen, és a filozófia tanára lett.Gritsanov Osho A. A. // Ezoterika. Enciklopédia / Comp. Gritsanov A.A. - Minszk: Interpresservis; Book House, 2002. - 1040 o. - (Enciklopédia világa). - 5030 példányban. - Ezt követően Rájpur főiskoláján tanított, de hamarosan az igazgató kérte, hogy keressen egy másik munkahelyet, mivel úgy vélte, hogy hátrányosan befolyásolja a hallgatók erkölcsét és vallásosságát.Carter, Lewis F. Charisma and Control in Rajneeshpuram — Cambridge: Cambridge University Press, 1990. — 1958-ban Dzsabalpur egyetemén kezdte meg a filozófia tanítását, majd 1960-ban ugyanitt professzor lett.
Ekkoriban kezdett a jóga tanításával és átadásával foglalkozni, s az általa kiválóan ismert filozófiai és vallási művekből egy személyes világnézetet összekovácsolni. Ő lett az első keleti guru, aki nemsokára alkalmazta a modern pszichoterápiát.Mistlberger, P.T. (2010), The Three Dangerous Magi (A három veszélyes mágus): Osho, Gurdjieff, Crowley, O Books, p. 713,
1960-as évek Az 1960-as években nagy utakat tett Indiában előadásokat tartva,Carter, Lewis F. Charisma and Control in Rajneeshpuram.. — Cambridge: Cambridge University Press, 1990. — , . amelyben többek közt parodizálta és nevetségessé tette Mahatma Gandhit,Urban, Hugh B. «Osho, From Sex Guru to Guru of the Rich: The Spiritual Logic of Late Capitalism // Forsthoefel; Cynthia Ann Humes, Gurus in America / Thomas A. — SUNY Press, 2005. — . és kritizálta a szocializmust FitzGerald, Frances. A reporter at large — Rajneeshpuram // The New Yorker. — 22.09.1986. Ekkor már azt állította, hogy a szegénység és az alulfejlettség legyőzéséhez Indiának a kapitalizmusra, a tudományra, modern technológiára és születésszabályozásra van szüksége.
Nem hitt az olyan vallásokban, amelyek az életről való lemondást támogatták (→ a hindu szannjászík, szádhuk). Az igaz vallás – mondta – olyan rendszer, amely megtanítja az élet teljes élvezetét. Bírálta az ortodox hinduizmust, amely szerinte „halott”, és tele van üres rituálékkal, és azt mondta, hogy minden politikai és vallási rendszer hamis és képmutató. Ezekkel az állításokkal a többség előtt népszerűtlenné tette magát. Ekkoriban kezdte el használni az "Ácsárja" címet. 1966-ban, egy sor provokatív beszéd után kénytelen volt lemondani tanári posztjáról.Storr A. Feet of Clay – A Study of Gurus. — London: Harper Collins, 1997. —
Ácsárja Radzsnís korai előadásainak nyelve hindi volt, nem volt a nyugati hallgatókra orientálvaFox, Judith M. Osho Rajneesh. Studies in Contemporary Religion. — Salt Lake City: Signature Books, 2002. — Egy életrajzírója megjegyezte, hogy lenyűgöző varázsa és karizmája még azok számára is érezhető volt, akik nem osztották véleményét. Beszédei gyorsan hűséges rajongókat szereztek neki, többek között a gazdag üzletemberek körében is Lewis, James R.; Petersen, Jesper Aagaard (eds.). Controversial New Religions. — New York: Oxford University Press, 2005. —
Különleges és újszerű előadásainak hatására egyre több ember szeretett volna a közelébe férkőzni, és állandó közeli tanítványává válni. Lakshmi – egy politikailag jó kapcsolatokkal rendelkező nő – volt az elsők egyike, aki – miután a tökéletes bölcsességet és tisztaságot, a végső mestert látta benne – megkérte őt, hogy fogadja tanítványává. Radzsnís elsődleges titkára és hűséges tanítványa lett. Ő lett a szellemi megalkotója mindannak, amit ma Bhagwan- vagy Osho-jelenségnek nevezhetünk.
Ácsárja Radzsnís szerint a sokk kiváltása az emberekben volt az egyetlen mód arra, hogy felébressze őket. Számos indiait sokkoltak az 1968-as előadásai, amelyekben élesen kritizálta az indiai társadalom szexuális attitűdjét. Ezek az előadások később „A szextől a tudatalattig” című könyvében jelentek meg, és az indiai sajtóban emiatt szexgurunak hívták. Néhány neves hindu ellenzése ellenére 1969-ben meghívták a második hindu világkonferenciára, hogy beszéljen ott. Megragadva a lehetőséget, bírálta az összes szervezett vallást és a papságot, így a hinduizmust is, amely dühöt váltott ki a konferencián jelen lévő hindu spirituális vezetők körében.
1962-től a nyilvános előadások mellett 3-10 napos meditációs táborokat is szervezett vidéken, ahol minden nap előadásokat tartott a meditációról, valamint személyes útmutatást is adott a résztvevőknek a meditációs gyakorlatokat illetően.
Először nem törekedett saját szervezet létrehozására, de az 1960-as évek végétől már tanítványokat gyűjtött maga köré.
Bombay (1970-1974)
1970-ben, egy meditációs táborban létrehozta az "új-szannjászi"-nak nevezett mozgalmat. Egy szannjászí beavatása azt jelentette, hogy az egyén új, spirituális nevet kapott tőle, narancssárga ruhát kezdett hordani, a nyakában kicsi nyakláncot (málá-t) viselt, rajta egy medállal, Radzsnís képével. 1971-től már nyugati országokból is érkeztek tanítványok és csatlakoztak a mozgalomhoz.
Egy 1970-es, Bombayban (ma Mumbai) tartott nyilvános meditációs rendezvényen mutatta be először dinamikus meditációját. E meditációs foglalkozásoknak olyan harmónia és szeretet lett az eredménye, amelyre a nyugati embernek kevésbé nyílik rálátása.
Hírneve egyre nőtt. Ekkoriban, 1970-'72 körül cserélte le az Ácsárja titulust Bhagwanra.Rajneesh (Osho, Bhagwan) (1931 - 1990)