bélyegkép|250px|Egy ábrázoló festmény, körülbelül 1304 előttről származik Zhong Kui (kínaiul: 鍾馗, pinjin: Zhōng Kuí; japánul: Sóki; magyar népszerű átírásban: Csung Kuj) a kínai mitológia népszerű alakja, ördög- és démonűző védő istene. Olyan népszerű, hogy gyakran a modern kínai háztartásokban is megtalálható papírkivágás vagy porcelánfigura formájában. A kínai ötödik hónap ötödik napjára (Gergely-naptár szerint június elejére) eső Sárkánycsónak-ünnepen, illetve az év utolsó napján függesztik ki papírmását az ajtókra.
Története A róla szóló történetek szerint egy tehetséges, ám rettenetesen riasztó külsejű férfiú volt, akit a hivatalnoki vizsgáján csúfsága miatt a császár előtt megaláztak. Bánatában a trónhoz vezető lépcsőkön öngyilkos lett. A császár pedig az alvilágba került t kinevezte Démonűző Nagyszellemmé. Az alvilág ura, háromszáz pokolharcost adott mellé, hogy elfogja és megbüntesse az élők világába szökött démonokat, kísérteteket. állandó segítője egy denevér, amely képes felkutatni a démon lakta helyeket, állandó attribútuma pedig egy drága mívű (vagy más történetek szerint varázserejű) kard, amely a démonok lefejezésére szolgál. ünnepén, azaz az 5. holdhónap 5. napján, a hivatalnoki öltözéket viselő, démonokat fenyegető pózban festett fekete torzonborz képmását máig szokás a ház mindkét kapufélfájára kiakasztani, hogy távol tartsa a gonosz démonokat, ártó szellemeket.
Eredete Bár nem tartozik az ókori kínai mitológia gazdag panteonjába, de feltételezhető, hogy alakja már az i. e. 7-6. században megszületett. Kezdetben a démonokat kiűző őszibarackfa buzogánnyal lehetett kapcsolatban. Egyes elképzelések szerint, nevének elemei a és a is buzogányt jelentenek. A feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a Tang-dinasztia idején az azóta is ismert formájában már létezett e rettegett ördögűző; sőt a 3-6. század között a nevet gyakorta adták gyermekeknek védőnévként is. A ról szóló első, legteljesebb tudósítás tól származik, amely a Tang-dinasztia idején játszódik. A történet (玄宗) császárról (713-755) és udvari festőjéről, ről (吳道子) szól:
Irodalmi feldolgozások Alakját több regény is megőrizte, de a regényeken kívül több Ming- és -kori elbeszélés, dráma, színjáték dolgozta fel történetét. Ezek egyikében jól ismert története kibővül egy falujabeli barátjának szerepeltetésével. A mű ugyan töredékes, ám az egyetlen, amelyben az a híres történet szerepel, melyben férjhez adja a húgát: a jó barátja mindvégig segíti őt, és amikor az őt ért igazságtalanság miatti bánatában öngyilkos lesz, testét is ő temeti el, majd miután visszatér az alvilágból, hálából húgát hozzáadja. A kínai képzőművészeknek jellegzetes, hagyományos ábrázolásán túl, régebben is mostanában is igen kedvelt témája a „ esküvőre kíséri húgát”, az „Öt démon leitatja t” vagy a „ lakomája”.
Források Csung Kuj. In Mitológiai Enciklopédia I-II. Gondolat Kiadó, Budapest 1988. II. köt. 400., 401. o. Liu Csang: Csung Kuj, az ördögűző. Fordította és az utószót írta: Tokaji Zsolt. Terebess Kiadó, Budapest 1999.
Kapcsolódó szócikkek Csung Kuj, az ördögűző Kínai mitológia
További információk
Zhong Kui Csung Kuj, a démonűző
Kategória:Kínai mitológia