Malatin Antal (Gödöllő, 1822. február 28.Gödöllői római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 1822. év, február hó. – Kalocsa, 1905. október 6.)Kalocsai állami halotti anyakönyv 275/1905. nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója.
Életpályája Malatin (Malladin) Mátyás és Majer Terézia gyermekeként született. Pesten a piaristáknál járt gimnáziumba, majd 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1835-ben került a nyomdába Holmeyer Ferenc, Malatin későbbi üzlettársa. Miután felszabadult, külföldi vándorútra indult. 1841-ben tért vissza Pestre, ahol szedőként a Landerer nyomdában helyezkedett el. Szoros barátság kötötte Kossuth Lajoshoz, aki a Landerer nyomda épületében lakott. Malatin keze alól került ki Kossuth Lajos Pesti Hírlap című időszakija, valamint a Frankenburg Adolf által szerkesztett Életképek. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, Holmeyer Ferenc irányításával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Követte a kormányt 1849 januárjában Debrecenbe, május végén vissza Pestre, majd 1849. július 1-jén Szegedre. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában. Haynau haditörvényszék elé állíttatta, de felmentették. A Landerer nyomdában dolgozott a szabadságharc bukását követően is. 1856. december 15-én önállósult Landerertől. 1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát, amelyet később a Malom utcában levő emeletes épületbe költöztettek. 1882 nyarán megszüntették az üzletközösséget. Holmeyer Ferenc tulajdonában maradt a Malom utcai ház a nyomdával, Malatin Antal pedig új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn. Amikor Malatin 1898 januárjában nyugalomba vonult, a nyomdáját eladta Holmeyer Ferenc vejének, Werner Ferencnek. Werner ezt a nyomdát összevonta az apósától örökölt Úri (ma Hunyadi) utcai nyomdával. Felesége Wagner Auguszta volt.
Emlékezete Malatin Antal síremléke a kalocsai temetőben található. 1948. február 17-én Kalocsán az Ipartestület előtti Szent János teret Malatin térnek, a Hunyadi utca végén lévő Szent György teret Holmeyer térnek nevezték el (az utóbbinak a nevét 1971-ben Obermayer térre változtatták.) A Malatin tér ma is megvan, ott üzemel Kalocsa autóbusz-állomása. 1948 márciusában a kalocsai Ipartestület nagytermének falán elhelyezték a két kalocsai nyomdász alábbi szövegű, közös emléktábláját:
Legyen béke, szabadság és egyetértés! Malatin Antal Holmeyer Ferenc 1820-1905 1823-1889 Negyvennyolc idusán Malatin s Holmeyer, a társ, ők szedték a szabad sajtónak első kiadását. Centenárjukat hálával őrzi e márvány. A magyar nyomdai munkásság Kalocsa és járása iparosai Kalocsa város közönsége
Jegyzetek
Irodalom Kalocsa történeti kronológiája. Összeáll. Asbóth Miklós. Nagy Lajos Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény. A kalocsai könyvnyomtatás története 1765-1950. A Viski Károly Múzeum időszaki kiállítása 1995. máj. 30. - dec. 31. Rend. Romsics Imre. Malatin Antal kalocsai nyomdász életéből. In: Kalocsai Néplap. 1905. okt. 15. 2-3. p. Tímár Kálmán: 1848 két nyomdászhőse. In: Kalocsa és Járása. 1948. febr. 28. 1. p. Tímár Kálmán: Kossuth Lajos és Malatin Antal. In: Kalocsa és Járása. 1948. jan. 31. 4. p. Utcanév-kutatások. Összeáll. Asbóth Miklós. Nagy Lajos Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény. V. I.: A legöregebb élő magyar nyomdász. In: Kalocsai Néplap. 1901. jan. 27. 6. p.
Források Kalocsa honlapja
Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Gödöllőiek Kategória:1822-ben született személyek Kategória:1905-ben elhunyt személyek Kategória:Kalocsaiak