bélyegkép|A talamusz (nyíllal jelölve) egy MRI-felvételen A talamusz egy nagy, ovoid szürkeállomány tömeg, amely a köztiagy nagyobb részét alkotja. A harmadik agykamra két oldalán helyezkedik el.
Lateralis felszínét a lencsemagtól (nucleus lentiformistól) egy igen fontos fehérállomány köteg, a belső tok (capsula interna) választja el. A talamusz egy igen fontos sejtes állomás, amely fogadja a fő érző pályákat (a szaglópálya kivételével). Úgy tekinthető, mint egy olyan központ, ahol sok információ integrálódik és kapcsolódik át az agykéreg és sok más kéregalatti központ felé. Kulcsszerepet játszik a zsigeri (visceralis) és a testi (szomatikus) funkciók integrálásában is. A talamusz az agytörzs elülső végénél helyezkedik el, és fontos átkapcsoló valamint információkat integráló állomásként működik azon ingerületek viszonylatában, amelyek az agykéreg valamelyik részéhez, a törzsdúcokhoz, a hipotalamuszhoz és az agytörzshöz futnak. Az alábbiak egy igen rövid áttekintést adnak az idegrendszer egy nagyon komplex részéről, kihangsúlyozva azt, hogy a talamusz az idegrendszer nagyon sok, az idegrendszer más részeihez futó felszálló és leszálló pályájában foglal el központi helyet. Elülső vége keskeny, és hátulról határolja a Monro-féle nyílást. A hátulsó vége kiszélesedik, és hátrafelé túlnyúlik a felső ikertestek szintjén. Az alsó felszíne összefügg a középagy tegmentumával. A talamusz felső és oldalsó felszínét egy-egy vékony fehérállomány réteg borítja. Szürke állományát egy fehérállományból álló Y alakú függőleges lemez három fő részre osztja. A lemezt olyan idegrostok kötegei alkotják, amelyek talamusz magvakat kötnek össze. A talamusz mind a három része talamusz magokat: idegsejt-csoportokat tartalmaz. Ezek neuronjain történik meg a pályák átkapcsolódása. A magrendszer túl bonyolult ahhoz, hogy itt részletesen tárgyaljuk.
Források Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) , helyes William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online) Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967) Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959) Komáromy László: Az agyvelő boncolása (Felelős kiadó: Dr. Komáromy László, Budapest 1947) Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924) Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) Richard S. Snell: Clinical Neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza (Semmelweis Kiadó 1994) Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human Anatomy & Physiology Ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia)
Kapcsolódó szócikkek Félelem hálózata
Kategória:Központi idegrendszer