Melence (szerbül Меленци / Melenci, németül Melenze) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Fekvése Nagybecskerektől északra, Elemér, Kumán és Basahíd közt fekvő település.
Története bélyegkép|balra|220px|Elhagyatott szélmalom Melencénél Melence a Ruszanda-tó mellett fekvő település, melyet az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térkép még mint pusztát jelölt, és 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelt.
Melence 1751-1752-ben települt be és ekkor a feloszlatott tisza-marosi katonai határőrvidékhez tartozó határőrök szállták meg.
1774-ben a kikindai szabad kerülethez csatolták, de mivel a nagyrészt határőrökből álló lakosság nem volt megelégedve új helyzetével, 1775-1778-ban 115 család a szervezés alatt álló dunai Határőrvidékre települt át.
1788-ban, a török háború kitörésekor, a Szerbiából menekülők közül 32 családot itt helyeztek el, majd 1817-ben, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt szabadalom-levelet nyert.
Melence mindvégig kamarai birtok volt, 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták.
A települést az 1800-as évektől több csapás is érte:
1869-ben az itt pusztító árvíz a község határából 10 000 holdat öntött el.
1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, melynek 800-an estek áldozatul, majd 1893-ban ismét kisebb mértékű kolerajárvány volt.
1888-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal 150 épület pusztult el.
1910-ben 8939 lakosából 244 magyar, 143 német, 8511 szerb volt. Ebből 352 római katolikus, 8546 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 6293 93,40 Magyarok 65 0,96 Cigányok 57 0,84 Jugoszlávok 56 0,83 Montenegróiak 20 0,29 Horvátok 20 0,29 Macedónok 17 0,25 Szlovákok 11 0,16 Románok 5 0,07 Szlovének 4 0,05 Ukránok 2 0,02 Csehek 1 0,01 Németek 1 0,01 Muzulmánok 1 0,01 Bunyevácok 1 0,01 Albánok 1 0,01 Egyéb/Ismeretlen
Nevezetességek Görögkeleti temploma - 1790-ben épült Rusanda Gyógyfürdő ma és Ruszanda fürdő régen
Ismert személyiségek Itt született tiszteletre méltó Bogner Mária Margit (Melence, 1905. december 15. – Érd, 1933. május 13.), vizitációs nővér, a boldog egyházi méltóság várományosa. Itt született tiszteletre méltó Györgypál Albert (Melence, 1914. június 18. – Nagyvárad, 1947. nyara?), hittanár, ugyancsak a boldogi cím várományosa. Itt született Hajós József (Joe Hajos) filmzene-szerző (Melence, 1907. október 3. - Eaubonne, 1982. október 26.)
Jegyzetek bélyegkép|250px|Melence egy régi térképen
Források Borovszky Samu: Torontál vármegye
Hivatkozások Melence története
Kategória:A Közép-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései