Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn BélaA Belügyminisztérium 1916. évi 40587. sz. rendelete. MNL-OL 30799. mikrofilm 261. kép 1. karton (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos. 1920-ban Moszkvába emigrált, ahol az 1938–39-es sztálini tisztogatások áldozatává vált.
Élete Fiatalkora Köztisztviselői zsidó családban született az akkoriban Szilágycseh közigazgatásához tartozó Lele faluban, 1886-ban. Szülei kitért izraeliták voltak: apja, Kohn Samu, a falu jegyzője Galíciából, anyja Goldberger Róza.HU BFL VII.5.c 9903/1924 Zilahon és a kolozsvári kálvinista középiskolában érettségizett, majd a kolozsvári egyetem joghallgatója lett, ám 1904-ben, félbeszakítva tanulmányait, újságíróskodni kezdett Kolozsváron és Nagyváradon. Az iskolai évkönyvek, valamint egy általa már Kun Bélaként aláírt levél arra enged következtetni, hogy abban az évben magyarosította a nevét.Borsányi György: Kun Béla. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1979, 6. p.A névváltoztatásra hivatalosan csak 1916-ban került sor.
Cikkei miatt többször állt bíróság előtt. 1907-ben féléves fogházbüntetésre ítélték, amit a szegedi Csillagbörtönben töltött le. A publikálás helyett a tisztviselőséget választotta: a kolozsvári Munkásbiztosító Pénztár titkáraként alkalmazták, ahol azonban később sikkasztással vádolták meg. Felvett ugyanis egy utazási költségtérítést havi fizetése egyharmadának értékében, de végül nem utazott el oda. Botrány tört ki, végül azonban lehetőséget kapott a pénz visszafizetésére. Az ügyet már akkoriban sokan megírták, később pedig a történet önálló életre kelt.
1913 májusában feleségül vette Gál Irén középosztálybeli zenetanárnőt.
Munkásmozgalom Még kolozsvári tanulóévei alatt Ady Endre ismertette meg a budapesti baloldali értelmiségi körökkel. 1902-ben már középiskolásként belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP), 1913-ban pedig már küldött volt a párt kongresszusán.
Az első világháború idején besorozták, 1916-ban orosz fogságba esett, egy uráli hadifogolytáborba küldték. Itt végleg kommunista lett, hadifogoly tisztekből csoportot szervezett. 1917-ben, a februári forradalom idején belépett a tomszki szociáldemokrata (később bolsevik) szervezetbe, 1918. március 24-én az ő elnökletével alakult meg az Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportja. Petrográdba, majd Moszkvába utazott, megismerkedett Leninnel, de a párton belül lényegében a vezér radikális ellenzékéhez tartozott. Lenin pragmatizmusával ellentétben Kun és mások (mint Rákosi vagy az olasz Umberto Terracini) a Grigorij Zinovjev és Karl Bernhardovics Radek körül csoportosuló, a „forradalmi offenzíva mindenáron” elvét hirdető kommunisták közé tartozott, akiket Lenin „kuneristáknak" nevezett.
1918. március 25-én Kun Béla és Pór Ernő a Moszkvai bolsevik agitátoriskola működéséről, a Magyar Kommunista Csoport megalakulásáról jelentést tesznek az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának. Ebben hangsúlyozzák, hogy az agitátoriskola hallgatóit illegálisan Magyarországra küldik, hogy ott kommunista szervezeteket hozzanak létre. („Az ez úton kiképzett elvtársakat megbízottakként Magyarországra akarjuk küldeni (illegális úton). Ezeknek a megbízottaknak ott kommunista szervezeteket kell létrehozniuk, amelyek kapcsolatot tartanak fenn az itt levő emigránsok és az ottani szociáldemokrata balszárny között” ) A Magyar Kommunista Csoport levele az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságához a Magyar Kommunista Csoport megalakulásáról. 1918. április 4. Közli: Milei György: Dokumentumok az OK(b)P Magyar Csoportjának történetéből, 168. old. Ismerteti: Tóth Marcell - Németi Lajos, a „vörös Forrest Gump”. Képek, kérdések, kiegészítések, kritikák egy kommunista életútjához. Emlékpont könyvek 11 https://www.academia.edu/43455944/T%C3%B3th_Marcell_-_N%C3%A9meti_Lajos_a_v%C3%B6r%C3%B6s_Forrest_Gump_._K%C3%A9pek_k%C3%A9rd%C3%A9sek_kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9sek_kritik%C3%A1k_egy_kommunista_%C3%A9let%C3%BAtj%C3%A1hoz._Eml%C3%A9kpont_k%C3%B6nyvek_11 22. oldal. Hozzáférés: 2020.07.18
1918-ban ismét fegyvert ragadott: harcolt a német intervenciósok, majd az eszer lázadók, a Csehszlovák Légió és Kolcsak fehérgárdistái ellen. Közben publikált is: a Pravda és az Izvesztyija munkatársa, illetve más baloldali lapok szerkesztője volt.
A Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportja 1918. november 4-én gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy hazairányított tagjaik 1918. november 6-tól kezdve kisebb rajokban elindulnak Magyarországra. Kun Vántus Károllyal együtt az első csoportban volt, s november 17-én tért haza Budapestre.Kun Béláné: Kun Béla, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1969, 104. oldal Kun illegalitásban élt kezdetben, s a dr. Sebestyén Emil álnevet viselte. November 24-én megalakította a Kommunisták Magyarországi Pártját, s a központi bizottság elnöke lett. A mozgalom intenzív kormányellenes propagandatevékenységet folytatott. Lapjában, a Vörös Ujságban különösen erősen támadta mind Károlyit, mind a szociáldemokratákat; maga Kun nap mint nap tartotta több szemtanú által „gyújtó hatásúnak” leírt szónoklatait, sztrájkokat és gyűléseket szerveztek. 1919. február 22-én a kommunisták felvonulást és demonstrációt szerveztek a Népszava budapesti szerkesztősége elé; ez lövöldözésbe torkollott, aminek során négy rendőr vesztette életét. Letartóztatták, megkínozták, addigra azonban – az orosz kommunista párt által pénzelt és technikával is támogatott Tömöry:Duczynska Ilona feljegyzéseiCsunderlik Péter: “Beszéljünk mi is oroszul, cselekedjünk mi is oroszul” - Az 1917-es oroszországi forradalmak hatása a galilei körre http://real.mtak.hu/92239/1/Csunderlik.pdf Hozzáférés: 2020.07.17 – agitációs munkájának is köszönhetően a KMP ismertté és népszerűvé vált a magyarság egyes rétegeinek (elsősorban a budapesti urbánus értelmiség és a munkásság egy része) körében. A fogságban folytatta a szervezőmunkát, előkészítette a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal (MSZDP) való egyesülést.
A Tanácsköztársaság jobbra|bélyegkép|Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltják a Tanácsköztársaságot bélyegkép|Kun Béla Csepelen beszédet tart a munkásoknak
1919. március 20-án Károlyi Mihálynak Fernand Vix átnyújtotta de Lobit tábornok jegyzékét, s szóbeli kiegészítésként hozzátette, hogy a jegyzékben kijelölt semleges övezetet a későbbiekben tényleges politikai határnak tekintik. A helyzet tárgyalására összehívták 17 órára a Minisztertanácsot, amelyen Károlyi bejelentette „A lemondott kormány helyét átveszi egy tisztán szociáldemokrata miniszterekből álló kabinet, amely meg fogja tagadni a Vix-jegyzék parancsolta követelések végrehajtását.” Ám ezalatt a szociáldemokrata Landler Jenő már a Gyűjtőfogházban tárgyalt Kunnal. Másnap 1919. március 21-én a KMP és az MSZDP egyesült, s Kun Béla és Garbai Sándor kikiáltották a Tanácsköztársaságot, megalakítva a Forradalmi Kormányzótanácsot (FK). Kun Béla a kormányzótanácsban külügyi (március 21. – augusztus 1.), és hadügyi népbiztos is volt (1919. április 3. – 1919. június 24.). Az FK elnöke névleg Garbai volt, ám a Tanácsköztársaság szinte valamennyi fontos eseménye kapcsolatba hozható Kun Bélával. Szava meghatározó az állam- és pártszervezés, a gazdasági és kulturális élet, valamint az ellenforradalom elleni harc kérdéseiben.
Kun az új szerveződés érdekében nem csak északi kapcsolatokat mozgatott meg, hanem – ami kevésbé ismert – nyugat felé is tett lépéseket. Ernst Bettelheim (Bettelheim Ernő) budapesti ügyvéd a Komintern beleegyezésével megalakította az Osztrák Kommunista Pártot, melyet Kun eszmeileg támogatott. Bettelheim és társai 1919. június 14-ére tervezték Ausztria legfontosabb központjait fegyveresen elfoglalni, de az osztrák rendőrség az ezt megelőző éjszakán letartóztatta őket, a kiszabadításukért tüntető négyezer fős csoportot fegyveres erővel verték szét.
Kun eközben az osztrák határra vezényelte a Vörös Hadsereg bizonyos egységeit, hogy szükség esetén támogatást nyújthasson az osztrák kommunistáknak, de az esedékes beavatkozás előtt az osztrákok már letartóztatták Bettelheiméket. Kun nagyobb összegekkel (harmincezer líra) támogatta az Olasz Kommunista Pártot is.Peter Lamborn: An italian anarchist and his dream (Egy olasz anarchista és álma) Az európai nemzetállami elitek ezeket a próbálkozásokat természetesen nem nézték jó szemmel és a közben elszaporodó háborúellenes munkássztrájkok következményeitől is tartva, sürgették a béke megkötését.
Személyéhez fűződő terror A 133 napig tartó uralom alatt, a vörösterror halálos áldozatainak számát 300-600 közé teszik különféle források, dr. Váry Albert 1922-ben kiadott, A vörös uralom áldozata Magyarországon c. könyve 590 halálos áldozatot jegyez fel. Az áldozatok között 200 pedagógus és 34 zsidó burzsuj is volt. A vörösterrornak is nagy szerepe volt a proletárdiktatúra bukásában. Hatására a vidéki lakosság szinte teljes egésze és Budapest polgári rétegeinek nagy része elfordult a Tanácsköztársaságtól.
A 133 napos kommunista uralom Magyarországon megmutatta, hogy Kunból hiányzott a hosszú távú tervezés, hogy türelmetlenül tört az azonnali eredményekre, és úgy látszott, túl akart tenni mentorán, Leninen is. Amikor Oroszországba menekült, belépett a Vörös Hadseregbe, hogy a bolsevikok oldalán harcoljon a polgárháborúban.
Menekülése Ausztriába bélyegkép|jobbra|250px|Kun Béla, Jacques Sadoul, Lev Trockij, Mihail Frunze és Szergej Guszev 1920-ban Harkovban A Tanácsköztársaság bukása után a népbiztosoknak menedékjogot adó Ausztriába menekült vonaton, ahol a kormányon lévő szociáldemokraták előbb a karlsteini várba internálták népbiztostársaival együtt, hogy megvédjék őket az esetleges merénylettől.Németh István: A magyar–német politikai kapcsolatok történetéből: Kun Béla Ausztriában és Németországban (1919–1921) – Acta Acad. Agriensis, Sectio Historiae XLI. (2013), 273–292. o. Itt Prónay Pál és különítménye megpróbálta meggyilkolni őket, ám tervük lelepleződött, és ezután a népbiztosokat a steinhofi (Bécs) elmeklinikára zárták. Kun itt írta meg első, a Tanácsköztársasággal foglalkozó brosúráját. Itt ismét megpróbálták meggyilkolni a népbiztosokat: egy Prónaynak dolgozó olasz anarchista mérgezett ételt küldött a klinikára a népbiztosoknak, ám annak elfogyasztása után azok csak atropinmérgezést kaptak.Kun Béláné: Kun Béla (Magvető, 1969) Kun kapcsolatot talált Csicserin orosz külügyi népbiztossal.Vitatott személyek: Kun Béla. [2015. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.) Az osztrák kormány megszervezte Kun Béla, Varga Jenő és Pór Ernő utazását az ausztriai Steinhofból Németországon és az Északi-tengeren át Pétervárra.Kun Béla megszöktetése – Magyar Nemzet, 2020. július 19. Hozzáférés: 2020. július 19. A Szovjetunióból soha nem tért haza.
Kun Béla a Krímben Kun Bélát 1920. november 16-án, Vrangel csapatainak teljes veresége után nevezték ki a Krími Forradalmi Bizottság, a legfelső helyi hatalmi szerv elnökévé; ezt a posztot 1921 januárjáig töltötte be. A tisztogatás, a terület pacifikálása a vörösterror egyik legsúlyosabb példája lett. Azonban a korabeli fehér emigráns sajtó és nyomában a történészek nagy része ezeket a súlyos adatokat is végtelenül eltúlozta. Helyenként az egymást idéző források 50–150 ezer áldozatról is írtak. 21. századi részletes kutatások – az adatok hiányosságát is tekintetbe véve – a Krímben 1920–21-ben ténylegesen kivégzett összes személy számát 5 és 12 ezer ember közé teszik, hangsúlyozva, hogy itt lényegesen súlyosabb volt a megtorlás, mint Kolcsak illetve Gyenyikin veresége után.
Sok visszaemlékezés utal arra, hogy Kun Béla módszereit még a bolsevikok köreiben is megkérdőjelezték, és Lenin is bírálta. Ezeknek a memoároknak, irodalmi alkotásoknak a hitelét azonban megkérdőjelezi, hogy Kun hamarosan új, fontos megbízást kapott: a német fronton kellett helytállnia.