A kubai patkányvakond, vagy helyi nevén almiquí (Solenodon cubanus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a patkányvakondfélék (Solenodontidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Kuba egyik endemikus emlőse a kubai patkányvakond. A szigetország keleti felén találták meg példányait.
1861-től, azaz amióta Wilhelm Peters természettudós leírta és megnevezte ezt az állatot, csak 37 példányt sikerült elkapni. Annyira ritkán kerül emberi szem elé, hogy 1970-ben kihaltnak nyilvánították, hiszen 1890-től egyet sem észleltek. Aztán 1974-1975 között sikerült hármat befogni. 1999-ben is láttak egyet a kutatók, aztán 2003-ban sikerült befogni talán e faj leghíresebb példányát, Alejandritót. Alejandrito a 37. valaha befogott kubai patkányvakond volt; az alkalmat kihasználva a tudósok két napon keresztül tanulmányozták és alaposan lemérték. Ez a példány, amint neve is utal rá hímnemű volt és 680 grammot nyomott. Jó egészséggel bírt és két nap után visszaeresztették a vadonba.
Megjelenése Körülbelül 41–56 centiméter hosszú és 680 gramm testtömegű. Megjelenésben inkább a tanrekfélékre (Tenrecidae) hasonlít, azonban nem rokon velük; minden hasonlóság csak a konvergens evolúciónak az eredménye. Ez az állat - persze e nembéli társaitól eltekintve - a cickányfélékkel (Soricidae) és a vakondfélékkel (Talpidae) áll közelebbi rokonságban. A szemei kicsik. Bundája a sötétbarnától a feketéig változik. A pofája hosszúkás orrban végződik, a fülei fejéhez képest elég nagyok, a hosszú farka csupasz és pikkelyezett. A nyála mérgező.
Életmódja Éjszaka tevékeny. Az erdő avarjában és az aljnövényzetben keresi táplálékát. Főleg ragadozó életmódot folytat, rovarokkal, és gerinctelenekkel, de békákkal, gyíkokkal, valamint kisebb rágcsálókkal és madarakkal is táplálkozva. Ha kevés a zsákmány, akkor gombákat, gyökereket, rügyeket és bogyóterméseket is fogyaszthat.
Szaporodása Mivel igen ritkán lehet látni, a szaporodási szokásairól alig tudunk. Amit tudunk az hogy a magányos állatok csak párzáskor ülnek együtt; mindkét nemű állat több más példánnyal is párosodhat. Egy alomban pedig 1-3 kölyök lehet. Az anyaállat évente egy almot hoz.
Érdekességek A kubai patkányvakond azon kevés emlős egyike, amelyik mérgező. A kubai patkányvakondról 2003-ig azt hitték, hogy kihalt, aztán közben kiderült, hogy mégsem halt ki.
Természetvédelmi állapota A fakitermelés fenyegeti a kubai patkányvakondot. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a veszélyeztetett kategóriában tartozik. Jelenleg a szigetre betelepített jávai mongúz (Herpestes javanicus), valamint az emberek kutyái és macskái veszélyeztetik a fennmaradását.
Képek
Jegyzetek
Források
Mammal Species of the World Archived 2009-10-31 EDGE of Existence "(Cuban solenodon)" Saving the World's most Evolutionarily Distinct and Globally Endangered (EDGE) species Peters, W. Monatsb. K. Preuss. Akad. Wiss. Berlin, 1861: 169.
Fordítás
Kategória:Patkányvakondfélék Kategória:Emlősfajok Kategória:Kuba emlősei Kategória:A neotropikus ökozóna élővilága