Üzbég (más néven Izbék, szlovákul Zbehy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Kisandacs () tartozik hozzá.

Fekvése

Nyitrától 8 km-re északnyugatra, a Nyitra jobb partján fekszik.

Élővilága Üzbégen egy gólyafészket tartanak nyilván. 2011-2013 között mindig 3 fiókát számoltak össze. 2014-ben 4, 2015-ben 3, 2017-ben 4, 2018-ban és 2024-ben 1 fióka volt.

Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban település állt, melynek csontvázas temetőjét feltárták. Területén találtak egy megsemmisült középkori települést is a 12. századból, román stílusú templomának alapjaival.

A mai települést 1156-ban "Jegu" alakban említik először, amikor Márton esztergomi érsek az esztergomi templomban Szűz Mária tiszteletére oltárt építtet és elrendeli, hogy 17 falu – köztük 10 Nyitra környéki falu – tizedét erre a célra fordítsák. 1279-ben említik az elpusztult Kend települést (Kendy).DLDF 1038; Maslíková 2010, 17; Lukačka 2015, 76-77.

Üzbéget 1269-ben "Izbeg", 1342-ben "Ezbeg" néven említik. 1292-ben Csolka fiai az érsekség birtokain tett károkért cserébe lemondtak üzbégi birtokukról Monoszló Lodomér esztergomi érsek javára.Roháč, Peter: Rod Kysekovcov v boji proti uhorskému kráľovi Ladislavovi IV. a rakúskemu vojvodovi Albrechtovi I. v rokoch 1284–1290. Vojenská história 2018, 62; Fejér VI/1, 202-204; Zsoldos Attila 2011: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Budapest, 186. 1382-ben és 1397-ben említik hetivásárját.DL 75553; PRT II, 603; Weisz, B. 2012: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban. Budapest, 154. 1403-ban Zsigmond több más faluval együtt, mint az esztergomi érsekség birtokait a lázadások miatt lefoglalta.PLE, Világi Levéltár, Lad. I, fasc. 22, No. 22 és 27; DLDF 248333; 248338; Fejér X/4, 217; Nagymajtényi Jenő 1943: Szőgyén. Esztergom, 12-13; Mályusz Elemér 1956: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) - Első rész (1400–1406). MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 3, 314 No. 2698-2699. 1429-ben vámját is említik. Az esztergomi érsekség tulajdonában állt, de a 16. századtól több nemesi családnak is volt itt birtoka.

1582-ben Verebély, Cétény, Üzbég és Nyitraegerszeg lakói panaszkodtak Zeleméry László ellen.ÖStA Hoffinanz -Ungarn. r.Nr. 44 Konv. 1582. március fol. 147-169. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést. 1598-ban felégette a török.

1452-ben 18, 1571-ben 17 jobbágytelke volt. 1715-ben szőlőskerttel, sörfőzdével és 36 háztartással rendelkezik. 1787-ben 110 házát 619-en lakták. 1828-ban 90 háza volt 628 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végétől sokan dolgoztak a vasútnál is. 1887-ben a csendőrök 6 embert lőttek agyon a faluban.

Fényes Elek szerint "Üzbégh, Nyitra m. tót falu, a Nyitra-völgyben, ut. p. Nyitrától északra 1 1/2 mfdnyire. Számlál 790 kath., 13 zsidó lak. Van katholikus paroch. temploma. – Határa több helyt mocsáros; réte sok és jó; erdeje is van. F. u. az esztergomi érsek."

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Üzbég, Nyitrától éjszakra, a Nyitra jobb partján, 1032 r. kath. lakossal, a kik néhány magyar és német kivételével tótok. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. Kath. temploma 1706-ban épült és fallal van körülvéve. Kegyura a herczegprimás. Földesura az esztergomi érsekség volt, melynek itt ma is nagyobb kiterjedésü birtoka van. E községről már 1156-ban emlékezik meg egy összeírás, csakhogy „Jegu” néven. Már a XIII. században mostani nevével találkozunk." Nyitra vármegye.

Népviseletét Jankó János is külön megemlíti "A millenniumi falu terve" című kéziratában, melyet Nyitra vármegye közgyűlési termét díszítő képgyűjtemény részeként látott Kovács Gyulával együtt, s azt javasolták a milleneumi kiállításon is bemutatni. A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1936. május 30-án nagy jégeső károsította meg Nyitrát, valamint Alsó- és Felsőköröskény, Berencs, Cabajcsápor, Csekej, Nagyemőke, Nagycétény, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Salgó, Tormos, Ürmény, Üzbég, Vicsáp és Apáti, illetve Zobordarázs falvakat.Slovenská Domovina 18/27, 1

Népessége

Népviseletét Löger Gusztáv (1899) is megörökítette.Nyitra vármegye monográfiája

1880-ban 982 lakosából 830 szlovák, 62 magyar, 46 német anyanyelvű és 44 csecsemő; Kisandacs 120 lakosából 102 szlovák, 11 német, 3 magyar anyanyelvű és 4 csecsemő.

1890-ben 1032 lakosából 932 szlovák és 37 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1235 lakosából 1085 szlovák és 73 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1452 lakosából 1295 szlovák, 111 magyar, 42 német és 4 más nemzetiségű; Kisandacs 110 lakosából 94 szlovák, 8-8 pedig német és magyar.

1919-ben 1465 lakosából 1399 csehszlovák, 41 magyar és 25 német nemzetiségű; ebből 1411 római katolikus, 48 zsidó, 4 evangélikus, 1-1 pedig görögkatolikus és református vallású. Kisandacs 133 lakosából 124 csehszlovák, 4 német és 8 egyéb nemzetiségű; ebből 129 római katolikus, 5 zsidó és 2 evangélikus vallású.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 49, 51.

1921-ben 1478-an lakták: 1446 csehszlovák és 14 magyar.

1930-ban 1714 lakosából 1694 csehszlovák és 7 magyar volt.

1991-ben 2085-en lakták: 2076 szlovák és 4 magyar.

2001-ben 2101 lakosából 2068 szlovák és 6 magyar volt.

2011-ben 2234 lakosából 2106 szlovák és 5 magyar.

2021-ben 2222 lakosából 2030 (+5) szlovák, 8 (+5) magyar, 3 (+6) cigány, 1 ruszin, 24 (+5) egyéb és 156 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk

Neves személyek Itt született Tihanyi Kálmán mérnök-fizikus (1897–1947). Találmányai a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak (pl: ikonoszkóp, 1928). Itt született 1926-ban Michal Greguš matematikus és pedagógus. Itt született 1931-ben Marína Čeretková-Gállová író. Itt szolgált Jancsó András (1756–1824) katolikus lelkész. Itt szolgált papként 1815-től Jozef Ignác Bajza író, a szlovák nemzeti megújhodás (felvilágosodás) úttörője. Itt szolgált Sághy Vendel (1810–1890) római katolikus plébános. Itt szolgált Kovács József teológus, tanár, szentszéki ülnök.

Nevezetességei

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1397-ben épült gótikus stílusban, 1706-ban átépítették. Reneszánsz oltára 1615-ben épült.

Jegyzetek

Források Klaudia Daňová – Michal Cheben 2022: Včasnoslovanské obydlie zo Zbehov. In: Pod stromom života - Zborník k 70. narodeninám Michala Slivku. Bratislava Tusor Péter 1996: Ismeretlen levelek, iratok, feljegyzések Pázmány Pétertől. Irodalomtörténeti Közlemények 100/3, 318-344. Kristó Gyula 1975: Üzbég és tolvaj. Magyar Nyelv 74/ 62-66.

Külső hivatkozások

Hivatalos oldal E-obce.sk Községinfó Üzbég Szlovákia térképén

Kategória:A Nyitrai járás települései Kategória:Verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi szék Kategória:Nyitra vármegye települései