A Portugál Nyelvű Országok Közössége (portugálul: Comunidade dos Países de Língua Portuguesa, IPA: kumuniˈdad(ɨ) duʃ pɐˈizɨʒ dɨ ˈlĩɡwɐ puɾtuˈɡezɐ, röviden: CPLP) egy nemzetközi szervezet, amely a portugál nyelvű országok barátságát hivatott erősíteni. Azokban az országokban, amelyek portugál nyelvet használják hivatalos nyelvként, világszerte 240 millió ember él, összterületük meghaladja a -t.

Megalakulása és a tagság A CPLP 1996-ban hét országgal alakult meg, az alapító tagok Portugália, Brazília, Angola, Zöld-foki Köztársaság, Bissau-Guinea, Mozambik és São Tomé és Príncipe voltak. Kelet-Timor 2002-ben, függetlensége elnyerése után csatlakozott a közösséghez.

A Közösség egy jelenleg is fejlődő folyamat, a nyolc tagállam társadalmai kevés ismerettel rendelkeznek egymás életéről. A CPLP egyik fontos jellemzője, hogy tagjait a közös beszélt nyelv és kultúra köti össze, ezek hídszerepet töltenek be az egymástól nagy távolságra, különböző kontinenseken elhelyezkedő országok között. A szervezet céljai között szerepel a tagság nemzetközi jelenlétének erősítése és a tudományos együttműködés fejlesztése is.

2005-ben, Luandában, a nyolc ország kulturális miniszterei május 5-ét a Luzofón Kultúra Napjává (portugálul: Dia da Cultura Lusófona) nyilvánították.

2006 júliusában, a bissaui csúcstalálkozó alkalmából Egyenlítői-Guinea és Mauritius társult megfigyelői státuszt kaptak a közösségben,CPLP társult megfigyelők a CPLP honlapján míg 17 nemzetközi szervezet és egyesület konzultatív megfigyelővé vált.

A CPLP alakulásakor Egyenlítői-Guinea megfigyelői státuszért folyamodott. Egyenlítői-Guinea portugál gyarmat volt a 15. és a 18. század között és vannak területei, ahol portugál alapú kreol nyelven beszélnek, érezhető a kulturális kötődés São Tomé és Príncipéhez és Portugáliához. Az ország a közelmúltban oktatási együttműködést kezdeményezett a portugál nyelvű afrikai országokkal és Brazíliával. A 2004. júliusi CPLP-csúcson, São Tomé és Príncipében, a tagállamok megállapodtak a Közösség alapokmánya megváltoztatásában, a Közösségnek ezentúl társult tagjai is lehetnek. Egyenlítői-Guinea a teljes jogú tagságot végül 2014-ben nyerte el.

Mauritius, amelyet portugál hajósok fedeztek fel, és szoros kapcsolatot ápol Mozambikkal, 2006-ban nyerte el a társult megfigyelői státuszt, Szenegál pedig 2008-ban ülhetett a tárgyalóasztal mellé.

A következő nagyobb bővítés 2014 júliusában volt, amikor négy újabb ország, Grúzia, Japán, Namíbia és Törökország kapott társult megfigyelői státuszt. Japánnak a 16. és a 17. századból eredő kapcsolatai vannak Portugáliával. Namíbia kapcsolata a portugál nyelvvel az északon szomszédos Angolával magyarázható. Grúzia és Törökország igénye a társult megfigyelői tagságra nem magyarázható nyelvi kapcsolattal.

Tagok Ország Státusz Csatl. éve Hivatalos nyelv(ek) Földrész Népesség tag 1996 portugál Európa 10 617 575 tag 1996 portugál Dél-Amerika 202 656 788 tag 1996 portugál Afrika 15 941 000 tag 1996 portugál Afrika 21 397 000 tag 1996 portugál Afrika 499 796 tag 1996 portugál Afrika 1 586 000 tag 1996 portugál Afrika 157 000 tag 2002 portugál és Tetum Ázsia/Óceánia 1 172 390 tag 2014 spanyol, francia és portugál Afrika 1 014 999 társult megfigyelő 2006 angol Afrika 1 264 866 társult megfigyelő 2008 francia Afrika 11 658 000 társult megfigyelő 2014 grúz Európa 4 935 880 társult megfigyelő 2014 japán Ázsia 126 434 964 társult megfigyelő 2014 angol Afrika 2 133 077 társult megfigyelő 2014 török Ázsia 76 677 864

Hivatalosan érdeklődő országok és területek Ország/Terület Igényelt státusz Hivatalos nyelv Földrész Népesség Referencia Napirendre tűzés időpontja Megjegyzés társult tagság katalán Európa 71,822 2010 – VIII CPLP csúcsértekezlet – Luanda Andorra lakosságának több mint 15%-a portugál származású társult tagság arab Afrika 33,757,175 2010 – VIII CPLP csúcsértekezlet – Luanda Marokkó egyes területeit Portugália gyarmatosította, közelsége Madeirához társult tagság tagalog és angol Ázsia 90,500,000 2010 – VIII CPLP csúcsértekezlet – Luanda Történelmi kapcsolat Ferdinand Magellan expedícióival társult tagság spanyol Dél-Amerika 26,814,843 2012 – IX CPLP csúcsértekezlet Nagyszámú portugál lakos társult tagság horvát Európa 4,453,500 2012 – IX CPLP csúcsértekezlet ? társult tagság román Európa 22,246,862 2012 – IX CPLP csúcsértekezlet Portugália migrációs célország társult tagság ukrán Európa 46,372,700 2012 – IX CPLP csúcsértekezlet Portugália migrációs célország társult tagság indonéz Ázsia 237,512,352 Tárgyalás alatt Portugália volt Hollandia előtt a fő gyarmatosító hatalom társult tagság angol és siswati Afrika 1,185,000 Tárgyalás alatt Mozambikkal határos, jelentős gazdasági kapcsolatok társult tagság angol Óceánia 22,420,039 Tárgyalás alatt Portugál hajósok fedezték fel. Jelentős portugál, brazil és timori lakosság. társult tagság luxembourgi, német és francia Európa 502,202 Tárgyalás alatt A 2001. évi népszámlálás szerint Luxemburgban portugál nemzetiségű lakos élt (11,7%). Galicia tagság galiciai és spanyol Európa 2,783,100 spanyol kormánydöntésre vár Kulturális és nyelvi kapcsolat Portugáliával tagság portugál és kínai (kantoni) Ázsia 520,400 makaói kormánydöntésre vár Korábban portugál kormányzás alatt álló kínai terület, portugál kisebbség Melaka társult tagság maláj Ázsia 733,000 maláj kormánydöntésre vár Egy bő évszázadon keresztül portugál gyarmat, portugál származású kisebbségi népcsoport Goa társult tagság konkani Ázsia 1,400,000 indiai kormánydöntésre vár Volt portugál gyarmat. Portugál nyelvű kisebbség.

Csúcstalálkozók Csúcsértekezlet Ország Város Év I CPLP csúcsértekezlet Lisszabon 1996 II CPLP csúcsértekezlet Praia 1998 III CPLP csúcsértekezlet Maputo 2000 IV CPLP csúcsértekezlet Brazíliaváros 2002 V CPLP csúcsértekezlet São Tomé 2004 VI CPLP csúcsértekezlet Bissau 2006 VII CPLP csúcsértekezlet Lisszabon 2008 VIII CPLP csúcsértekezlet Luanda 2010 IX CPLP csúcsértekezlet Maputo 2012 X CPLP csúcsértekezlet Dili 2014XI CPLP csúcsértekezletBrazíliaváros2016XII CPLP csúcsértekezletIlha do Sal2018XIII CPLP csúcsértekezletLuanda2021

Jelentősége A portugál nyelvű országokban több mint 240 millió ember a él világszerte, akiket azonban összeköt a kultúrájuk és közös történelmük. A CPLP-országok összes területe 10,7 millió négyzetkilométer, több, mint Kanadáé.

A CPLP megalakulása óta két politikai krízist is segített megoldani, São Tomé és Príncipében valamint Bissau-Guinea esetében, mindkét országban puccsal ragadta magához a hatalmat a katonaság. São Tomé esetében gazdasági reformok bevezetéséhez nyújtott támogatást, míg a másik esetben a politikai élet demokratizálódását felügyelte.

A CPLP vezetői hisznek abban, hogy az angolai és a mozambiki békefolyamatban játszott szerepe, valamint Kelet-Timor függetlensége a szervezet további fejlődését igazolja és növeli szerepét a multilaterális együttműködés erősítésében.

Tekintettel arra, hogy Afrika portugál nyelvű vidékein és Kelet-Timorban sok gyerek nem jár iskolába, a helyi oktatási hivatalok keresik Portugália és Brazília segítségét abban, hogy a portugál nyelv egyéb oktatási formáinak létrehozásában segítsenek, mivel Dél-Afrikában a portugál nyelv egyre szélesebb körben használatos, még Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban is oktatják. Ilyen projekt a Camões intézet területi egységeinek létrehozása vidéki városokban és falvakban.

Több portugál nyelvű fejlődő országban, ahol ez a nyelv az államigazgatás és a gazdaság nyelve, az ország vezető tisztségviselői könnyen képesek kommunikálni a világ más részeivel, különösen a gazdaságilag erősebb Portugáliával és Brazíliával. Vannak azonban olyan afrikai vezetők, akik kötelezővé teszik a portugál nyelv oktatását a középiskolában, mert attól tartanak, hogy az alacsony színvonalú nyelvtudás megnehezítheti az ország boldogulását a világgazdaságban. Az afrikai fiatalok magas szintű portugálnyelv-ismerete kétségtelenül hozzájárul majd országaik boldogulásához.

Struktúra A Közösség főtitkára felelős a CPLP kezdeményezéseinek és projektjeinek kidolgozásáért és végrehajtásáért. A főtitkár hivatala Lisszabonban található. A főtitkárt két évre választják, egyszer újraválasztható.

A CPLP irányelveit és fő céljait a félévente rendezett Államfők Konferenciáján rögzítik; a szervezet akciótervét a Külügyminiszterek Tanácsa rögzíti, amelyre évente kerül sor.

A politikai testületek határozatait a havonta megtartott Állandó Kormányzó Testület felügyeli és hajtja végre.

A CPLP-t nyolc tagállama finanszírozza.

A CPLP zászlaja jelenleg nyolc szárnyból áll.

+FőtitkárokNévHivatalba lépettTávozottOrszágMarcolino Moco1996. július 17.2000. júliusAngolaDulce Maria Pereira2000. július2002. augusztus 1.BrazíliaJoão Augusto de Médicis2002. augusztus 1.2004. áprilisBrazíliaZeferino Martins (ügyvivő)2004. április2004. júliusMozambikLuís de Matos Monteiro da Fonseca2004. július2008. júliusZöld-foki KöztársaságDomingos Simões Pereira2008. július 25.2012. júliusBissau-GuineaMurade Isaac Murargy2012. július2017. januárMozambikMaria do Carmo Trovoada Pires de Carvalho Silveira2017. január2018. decemberSão Tomé és PríncipeFrancisco Ribeiro Telles2018. december2021. júliusPortugáliaZacarias da Costa2021. júliusHivatalbanKelet-Timor

Főbb kezdeményezések A CPLP HIV-AIDS Programja – az öt afrikai tagállam megsegítésére Vállalkozásfejlesztési Központ – Luanda, Angola Közigazgatás-fejlesztési Központ – Maputo, Mozambik Kelet-timori Hivatalos Nyelvek Központja Malária konferencia – São Tomé és Príncipe Portugál Nyelvi népszámlálás Digitális Iskola és Egyetem Választási misszió Bissau-Guineába (José Ramos-Horta, Kelet-Timor Nobel-békedíjas elnöke a CPLP választási főmegbízottja) Bissau-Guinea intézmény-újjáépítés-támogatási segélyprojekt Kelet-Timor igazságügyi- és közigazgatási újjáépítése Szegénység és Éhezés Elleni Küzdelem "Felino" hadművelet – a CPLP-országok egyesített éves hadműveletei CPLP mozifesztivál

Jegyzetek

További források A CPLP honlapja Seminário da CPLP – A CPLP kultúrája és fejlődése Africanidade A CPLP afrikai országai ELO Az EU és a CPLP gazdasági kapcsolatai UCCLA Portugál Nyelvű Fővárosok Közössége

Kategória:Nemzetközi kulturális szervezetek Kategória:1996-ban alapított szervezetek