A genetikai rendellenességet vagy genetikai betegséget egy vagy több gén abnormális kifejeződése okozza, mely klinikai fenotípusban jelenik meg. Egy genetikai defektusnak számos oka lehet:

A gén funkcióját érintő mutáció. Kromoszóma rendellenesség, kromoszómaszám változás. Triplet sokszorozódás okozta kromoszóma törékenység, génkifejeződés növekedése miatti funkciónyerés.

A hibás géneket gyakran a szülőktől örököljük. Az ilyen kórképet öröklődő megbetegedésnek nevezzük. Ez megtörténhet akkor, ha a szülők hordozók, vagy ha a betegséget okozó gén domináns.

Napjainkban kb. 4000 genetikai betegséget ismerünk, de folyamatosan fedeznek fel újakat. Ezek többsége csak néhány embert érint egy populációban. A cisztikus fibrózis a leggyakoribb, incidenciája (előfordulási gyakorisága) 1:2000-hez, azonban a pontos adat a populáció jellegétől függ.

Egygénes betegségek Számos betegséget egy gén defektusa vagy egy fehérje hibája okozza. Ezeket monogénes rendellenességeknek nevezzük. A változás lehet észrevétlen, kevésbé káros (színvakság) vagy halálos (Tay-Sachs-szindróma). Azonban egyes betegségek előnyösek lehetnek hordozóik számára más kórok szempontjából (például a sarlósejtes anémia malária rezisztenciát okozó jellege). Néhány monogénes megbetegedés nemi kromoszómához kötött, mások autoszómálisak (testi kromoszómákon okoznak elváltozást).

Monogénes betegségek öröklődése Azokban az esetekben, amikor egy monogénes megbetegedés a következő generációba kerül, ez a következőképpen történhet (habár az imprinting és az uniparentális diszómia befolyásolhatja az öröklődési mintázatokat):

Öröklődési mintázatokMagyarázatPéldák Autoszomális dominánsEgy mutáns gén is elég a rendellenesség továbbörökítéséhez. Az érintett személynek legalább egyik szülője beteg. 50% a valószínűsége, hogy egy gyerek megkapja a betegséget. Huntington-kór, neurofibromatózis 1Autoszomális recesszívA gén két kópiája szükséges a rendellenesség megjelenéséhez. Egy érintett személynek akár mindkét szülője is egészséges lehet, azonban ez esetben mindketten hordozók kell legyenek. Két egészséges hordozónak 25% az esélye arra, hogy érintett gyermekük szülessen. Cisztikus fibrózis, Sarlósejtes anémia, Tay-Sachs-betegségX-hez kapcsolt domináns Az X-hez kapcsolt domináns öröklődésű betegségeket az X-kromoszómán bekövetkezett mutációk okozzák. Kevés ilyen öröklődési mintázatot találunk. A nők érintettebbek, ezért egy beteg nőnek 50% az esélye arra, hogy érintett lánya vagy fia születik; míg egy beteg férfi minden lánya beteg lesz, de fiai nem kapják meg a hibát. X-hez kapcsolt hipofoszfatémia X-hez kapcsolt recesszív Az X-hez kapcsolt recesszív öröklődésű betegségeket az X-kromoszómán bekövetkezett mutációk okozzák. A férfiak érintettebbek, ezért beteg férfi lánya hordozó lesz, de fia nem kaphatja meg apjától a defektust. Hordozó nőnek 50% az esélye arra, hogy fia beteg lesz, és 50% arra, hogy lánya is hordozó lesz. Beteg nőnek minden fia beteg, minden lánya hordozó lesz.hemofília A, Duchenne-féle izomdisztrófiaMitokondriális betegségek A mitokondriumok öröklődése maternális, azaz csak a petesejt mitokondriumai kerülnek az embrióba, így csak a nők adnak át mitokondriális jellegeket az utódoknak.Leber-féle öröklődő optikai neuropátia (LHON)

Multifaktoriális és poligénes betegségek Az ilyen jellegű genetikai megbetegedéseket génkomplexumok és a környezeti hatások együttesen befolyásolják. Jó példa a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség. Habár ezen génkomplexumok mutatnak hasonlóságokat családokon belül, a környezeti hatások jelentősége miatt a multifaktoriális megbetegedéseknél nem figyelhető meg jellemző öröklődési mintázat. Ezért nehéz egy személy lehetséges érintettségét meghatározni. Ez a feladat a populációgenetikára is hárul.

Példák poligénes emberi betegségekre: Asztma Cukorbetegség Epilepszia Hipertónia Mániás depresszió Skizofrénia Szájpadhasadék Veleszületett szívfejlődési rendellenességek velőcső defektusok (például spina bifida)

Kromoszómális rendellenességek Egy kromoszóma egészének vagy részének hibája növekedési, fejlődési és funkcionális rendellenességeket okozhat. Ezeket a kromoszómán lévő gének hibája, és ezáltal a termelt hibás fehérjék okozzák. A kromoszómák számának megváltozásával járó kórképeket nevezzük kromoszomális rendellenességeknek.

Ezek általában nem megfelelő kromoszómaszámmal járnak, amit aneuploidiának nevezünk. Ez nem öröklődik, hanem véletlenszerűen megjelenik egy generációban, a sejtosztódás egy hibájaként, el nem vált kromoszómaként (nondiszjunkció). Ha egy sejt az osztódás során elveszíti egyik kromoszómáját, akkor monoszómiáról, ha kap egyet akkor triszómiáról beszélünk.

Kromoszóma rendellenességek nemcsak a számbeli, hanem strukturális változások miatt is bekövetkezhetnek. Ilyen például egy kromoszóma részlet beékelődése, vagy éppen kivágódása. Azonban az ilyen változások körül nem mindegyik okoz fenotípusban megjelenő különbséget.

A legtöbb kromoszómális rendellenesség nem adódik át a következő generációnak.

A genetikai betegségek kutatása E feladat leginkább a populációgenetikára hárul, de legalábbis a populációs genetika elvein alapszik.

Orvosi diagnózis, kezelés, tanácsadás A genetikai betegségeket általában genetikusok diagnosztizálják és kezelik. A humángenetikusok látják el tanácsokkal az érdeklődő, esetlegesen családi érintettséggel rendelkező gyermeket vállalni akaró párokat.

További információk Genetikai betegségek a humán genom projectből, ornl.gov Genetikai rendellenességek , webbeteg.hu Gének és betegségek, wellcome.ac.uk Multifaktoriális betegségek , wellcome.ac.uk Géndiagnosztika, genetikai tanácsadás, gendiagnosztika.lap.hu

Kapcsolódó szócikkek Genetikai betegségek listája Genetikai betegségekkel együttjáró számolási zavarok Genetika Gén Jelentős gének listája

Kategória:Genetika Kategória:Genetikai betegségek