Gyál

Gyál város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás központja.

Fekvése A Pesti-hordalékkúpsíkságon, Budapesttől délkeletre, közvetlenül a főváros határában elhelyezkedő település.

Megközelítése Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es kilométerénél (közvetlenül az M0-s autóúttal képzett csomópontja mellett) található kijáratról (Alsónémedi–Gyál-csomópont) letérve érhető el; innen a 4602-es út vezet a városba. Az M0-s felől keleti irányból érkezőknek ezzel szemben kézenfekvőbb lehet a Gyál–Pestszentimre-csomópontnál letérni: onnan a 4601-es úton érhető el Gyál belvárosa; ez utóbbi út egyben a település főutcája is.

Vonattal a 142-es számú on közelíthető meg, amelyen egy állomás (Gyál) és egy megálló (Gyál felső) található a város területén.

Története

Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. András király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul alakban írva. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A törökök kiűzése után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság.

A századforduló idején alig pár száz lakosú község a 20. század eleji parcellázások nyomán nőtt többezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, dr. Dőri Ferenc és Jálics Kálmán birtokaikból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből „egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal”.

Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.

Bár az Alsónémeditől önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak vége után, 1944. december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben.

A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.

1997. július 1-jén a köztársasági elnök várossá nyilvánította. Ezt minden nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

Címere

A háromszögű pajzs két részre osztott. A felső, vörös mezőben páncélos vitéz, Szent György látható, ahogy legyőzi a sárkányt. Ez elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, kék mezőben egy szőlőfürtöt és két akácágat láthatunk; ezek arra utalnak, hogy ebben az időben a helyiek főleg mezőgazdaságból éltek a „gyáli homokon”. Gyált korábban „Gyál-szőlőnek” és „Gyál-ligetnek” hívták; a címer alsó része erre is utal.

Jelene A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.

Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szennyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közutak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és a járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.

A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja, valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétben áll. Gyál a környező településeket összefogó járás központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.

Itt működő fontosabb vállalatok FCC Magyarország Kft. – térségi szemétlerakó és feldolgozó Eisberg Kft. – zöldségfeldolgozó HOPI Hungária Logisztikai Kft. Havi Logistics Kft. (korábban Hungarorak Kft.) – a McDonald’s logisztikai központja Prologis logisztikai központ Tesco logisztikai központ Szálka'86 Kft. - Épületasztalos-ipari termékek gyártása és kereskedelme Galopp Major Kft. Geszterédi Kft. Agroplast Flextronics International Kft. Profi Bolt Kft. ADR Logistics Kft.

Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények Bartók Béla Óvoda Eötvös József Szakképzőiskola Ady Endre Általános Iskola Bartók Béla Általános Iskola Kodály Zoltán Zeneiskola Zrínyi Miklós Általános Iskola Liliom Óvoda Tátika Óvoda Tulipán Óvoda Klapka utcai Bölcsőde Kertváros Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat

Politika

Polgármesterei +TerminusNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1994Gyimesi IstvánFidesz1994–1998Fidesz-MDF-KDNP-LPSZ–VP1998–2002Fidesz-MDF-KDNP2002–2006Fidesz-MDF-KDNP2006–2010Fidesz–KDNP–VP2010–2014Pápai MihályFidesz–KDNP2014–2019Fidesz–KDNP2019–2024Fidesz–KDNP2024–Fidesz–KDNP

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/048?tab=results&filter=mayor

Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaPápai MihályFidesz – KDNP56,6% Magyar PéterFüggetlen32,46% Bánfalvi Csaba László Mi Hazánk10,94%Összesen100%

A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/048?tab=results&filter=representative

Párt Mandátumok Képviselő-testület Fidesz – KDNP 9P                 DK – MSZP – Momentum 2                Mi Hazánk 1                  

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 1% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 11,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (33,3% nem nyilatkozott).Gyál Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, görögnek, ruszinnak és örménynek, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20% volt római katolikus, 9,6% református, 1,3% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 19% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).Gyál Helységnévtár

Híres gyáliak

Dóka Attila (1977. március 9. –) dalszerző, gitáros-énekes, programozó-üzletember. Dóka Péter (1974 –) író Takaró Károly - református püspök, dandártábornok Janicsák István - előadóművész, zenész, dalszövegíró

Látnivalók 250px|thumb|Gyál, Széchenyi-szobor. Az alkotást Barth Károly szobrászművész ajándékozta a városnak 2005-ben 250px|thumb|Gyál, Arany János-szobor. A szobrot Barthné Mezőfi M. Ilona szobrászművész ajándékozta a városnak 2006-ban. Katolikus templom (1983 – tervezte: Perczel Dénes ) (Szent István út) Református templom (1994 – tervezte: Jakab Zoltán) Millenniumi park (Kőrösi út) Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002 – tervezte: Taba Benő) (Kőrösi út) Arany János-szobor (az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt) Szent István-szobor (Szent István tér) Kopjafa (Szent István tér) Kálvin-szobor (2001 – Barth Károly alkotása) (Kálvin tér) Széchenyi István-szobor (Kőrösi út-József Attila utca sarok) Trianon-emlékmű (a városközpontban)

Közbiztonság

Fegy Polgárőr és Tűzoltó Egyesület Gyál A gyáli Faluvédő Egyesület (FEGY) 1990-ben alakult és azóta folyamatosan működik, az ország egyik legnagyobb múltú polgárőr egyesülete. Célja Gyál város területén közbiztonsági, vagyonbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. 0-24 órás felügyeleti központtal, járőrszolgálattal, riasztós távfelügyelettel és tűzoltósággal áll a gyáli lakosok szolgálatában.

Testvértelepülése KibédGyál egyetlen testvértelepülése: Kibéd. Gyál.hu, hozzáférés: 2022-08-01

Közlekedése A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül jó ideig több volt a földút, mind a szilárd közút, azonban 2009-ben a város összes útja szilárd útburkolatot kapott.

Megközelíthető gépjárművel: az M5-ös autópályáról, a Gyáli letérő felől (21. km), Budapest felől a Pesti vagy a Nagykőrösi útról, Vecsés felől az M0-s új szakaszáról vagy a Vecsési út felől.

Közösségi közlekedéssel: vasúton a on (Gyál vasútállomás és Gyál felső megállóhely), autóbusszal: , 578, 609.

Képek

Helyi média Gyál FM: egy helyi amatőrökből álló csapat 2011. 11. 11-én indította útjára az első gyáli, fiataloknak szóló rádióadót. A rádió egyelőre csak weben érhető el, de rövidtávú programjukban a helyi lakosság kiszolgálása a cél, azaz kisközösségi-FM rádióvá szeretnének válni. Fiatalos, dinamikus és lendületes stílusával, alig 6 hónap alatt az egyik legelismertebb magyarországi webrádióvá vált. Híres és még fel nem fedezett tehetségek is megtalálhatók a rádió műsoraiban. A rádió kiemelkedő minősége már a határon túl is magára vonta az előadók figyelmét és egyre több külföldi lemezlovas is felbukkan a műsorokban. A Gyál FM hivatalos honlapja

Érdekességek A 2010-es évek vége óta utca viseli a településen Rejtő Jenő egy fiktív regényhőse, Gorcsev Iván nevét.

Jegyzetek

További információk Gyál hivatalos honlapja Gyálinfo.hu Startlap linkgyűjtemény Térkép Kalauz – Gyál Kodály Zoltán Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény honlapja A gyáli Kodály Zoltán Zeneiskola alternatív honlapja A Gyál FM honlapja - Gyál első hivatalos fiataloknak készült rádiója

További információk

Kategória:Magyarország városai