Arany János Társaság temesvári székhelyű irodalmi egyesülés 1903 és 1948 között.
Története Alapszabályai Arany János emlékének ápolását írták elő irodalom- és nyelvművelés, könyvkiadás, pályatételek, művészi kiállítások útján.
Első elnöke Szentkláray Jenő történelemtudós, majd 1908-tól az első világháború végéig Szabolcska Mihály költő. Utóda 1925-ig Sztura Szilárd, majd Járosy Dezső zeneesztéta (1925-30).
Az Arany János Társaság 1918 után elsők közt kezdte irodalmi, közművelődési tevékenységét, felvetette egy temesvári Arany-múzeum és egy népkönyvtár létrehozásának gondolatát, tagjai, így Gallas Nándor, Hajdu Frigyes, Kalotai Gábor, Pogány Mihály, részt vettek Arany helyi kultuszának kialakításában.
A társaság az 1920-as években népszerűvé tette magát irodalmi, zenei és képzőművészeti rendezvényeivel, újabb hatékony szakasza kezdődött Jörgné Draskóczy Ilma elnöklete alatt az 1930-as évek elején, később azonban fokozatosan elvidékiesedett, nem tudott kapcsolatot teremteni az erdélyi irodalmi mozgalmakkal.
1946-ban Ifjabb Kubán Endre kezdeményezésére az MNSZ támogatásával újrakezdte működését Rech Károly Géza elnök, Debreczeni István ügyvezető elnök és Endre Károly főtitkár vezetésével, s felolvasásokat, irodalmi emlékünnepélyeket szervezett, könyveket adott ki, köztük Endre Károly verseskönyvét 1947-ben. 1948-ban szűnt meg politikai okokból.
Tagjai betűrendben Bach Gyula Csicsáky Imre Draskóczy Ilma Fodor József Kosztolánszky István Idősb Kubán Endre Ifjabb Kubán Endre Lendvai Jenő Mertz Károly Nébel Ábrahám IzsákPogány László Puhala Sándor Pusztai-Popovics József Rech Károly Géza Sárkány Gábor Somló Erzsi Szabó Mózes Szabolcska László Szávay Zoltán Szőcs Géza
Források
Kapcsolódó szócikkek Arany János emlékezete Erdélyben Magyar irodalmi társaságok Romániában
Kategória:Romániai magyar irodalmi társaságok Kategória:Temesvár kulturális élete Kategória:Arany János emlékezete Kategória:1903-ban alapított szervezetek