Drenovec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdfürdőhöz tartozik.
Fekvése Varasdtól 18 km-re, községközpontjától 8 km-re délkeletre, a Kemléki-hegység északi völgyében fekszik. A falun a Drenovec-patak, a Bednja jobb oldali mellékvize folyik keresztül. Drenovec egy hegyi szurdokban fekszik, ahol gyakoriak a hirtelen és pusztító heves viharok.
Története Az általános vélemény szerint Drenovec név protoszláv eredetű, a drijeti – elnyű, csépel – szóból ered. Azonban nem zárható ki, hogy a név a sommal, vagyis a „dren”nel kapcsolatos.
A település a 15. században a nagykemléki uradalomhoz tartozott. A 16. században a falu és környéke a horvát védelmi rendszer része volt és a harcokban a közeli Leskovec, Svibovec és Jalševec falvakkal együtt elpusztult. A török veszély elmúltával a török elől korábban elmenekültekkel és elszegényedett kisnemesekkel telepítették be újra. Ekkor telepedtek meg itt a falu ma is meghatározó családjai, köztük a Horvat, Škrlec, Katalenić, Koos és Huzjak családok. A nemes Katalenić (Katalenich) család Kninből származott még a török előtti időkből. Így 1547-ben Bihácsban említik Tomo Katalenić knini nemest és katonatisztet. A nemes Pecik (Peczik, Piczik, Piczigh) család Kemlékből származó nemesek. A történelem során az eredeti Picig vezetéknevet többféleképpen írták, Drenovacban pedig a Picik forma mellett a Pecik alakot is használták. A történelem során a g és k betűknek gyakori a felcserélése.
A Kozji hrpt (Kecske-gerinc) lábánál, a ma Ljubešćica községhez tartozó részen találhatók Kalnički Ljubelj és Horvati falucskák a Szent Borbála kápolnával. Leskovechez és Svibovechez hasonlóan Drenovec is a törökök elleni háborúk védelmi rendszerének része volt.
1728-ban határában a káptalan birtokán szénbánya működött, melyre ma is emlékeztetnek a település földrajzi nevei.
A Kemléki-hegység nagy kiterjedésű erdeinek hasznosítására 1884-ben Antun Bačić vette bérbe a területet a káptalantól és felépítette a gőzfűrész üzemet, valamint az első hajlított karfájú és hátú székeket gyártó asztalosüzemet, melyet 1886-ban Varasdra költöztetett át. 1891-ben az asztalosüzemet eladta, de a fűrészüzem egészen 1902-ig működött. 1929-ben a Neumann Társaság költöztette ide Popovačról fűrésztelepét, ez 1938-ig üzemelt. A cég ezen kívül egy drótkötélpályát is épített, mely a faárut a Veliki-hegyen és a Drenoveci-dombon át a novi marofi vasútállomásra szállította. Az üzem farönköket, vasúti talpfákat és a faszén gyártáshoz szükséges fűrészárut állított elő.
Drenovec egyházilag a sviboveci Háromkirályok plébániához tartozott. 1857-ben 514, 1910-ben 737 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 136 háza és 459 lakosa volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 514 496 514 698 698 737 662 854 752 746 610 576 551 487 459 361 299
Nevezetességei Népi építésű présházak.
További információk Varasdfürdő hivatalos oldala Varasd megye kulturális emlékei
Jegyzetek
Kategória:Varasd megye települései