Leskovec Toplički falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdfürdőhöz tartozik.
Fekvése Varasdtól 18 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re keletre, a Kemléki-hegység északi lejtőjének lábánál a Bednja jobb partján fekszik. A település a Bednja folyó bal partján és a szőlőtermesztő Kalnički pobrđe mentén hosszan elnyúlva fekszik. A település része Gabrinovec falucskája, amely a Petkovec-patak mentén, az erdős Kemléki-hegységben található. A település a Novi Marof - Varasdfürdő - Svibovec - Leskovec - Ludbreg főút és a Leskovec - Gabrinovec - Vratno helyi út mentén található.
Története A település neve az ószláv "les" főnévből ered, mely erdőt jelent. Keletkezéséről nincsenek adatok. A 16. században ez a vidék puszta volt, mert a török elpusztította a Bednja völgyében fekvő falvakat. A török veszély elmúltával a török elől menekült családokat és elszegényedett nemeseket telepítettek ide. Ekkor telepedtek itt meg a falu jelentősebb családjai, a Horvat, Denžić, Debić, Čmigović, Novosel, Namesnik, Novačić, Dvekar, Slatki, Modrić, Katalenić, Knapić, Posavec és Hajduk családok ősei. A Denžićek például Boszniából, a Horvatok a csázmai káptalan birtokáról, a Modrićok Zára környékéről, a Slatkik pedig Csehországból érkeztek. 1781-től 1836-ig üveggyár működött itt, ahol több cseh bevándorló család is dolgozott. A falu 1790-ig a varasdfürdői Szent Márton plébániához tartozott, ekkor azonban a sviboveci háromkirályok plébániához csatolták. Anyakönyveit 1680-óta vezetik. 1857-ben 319 lakosa volt. 1860-ban Leskovecen 23 házat számláltak. Lakói családi szövetkezetekben éltek, akik között a földek egyenlő arányban voltak felosztva. 1901-re a házak száma már 75-re emelkedett. 1910-ben 571 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett.
1943-ban 96 ház állt itt. 1943. szeptember 29-én szörnyű gonosztett játszódott le itt. 1943. szeptember végén partizán egységek támadták meg Varasdfürdőt, ahol a horvát helyőrségből 88 csendőrt és 59 lovas katonát ejtettek foglyul úgy, hogy a védők közül harmincat megöltek, míg a támadóknak csak három halottjuk és huszonegy sebesültjük volt. A támadás során, miután a partizánok a védők ellenállását megtörni nem tudták elvágták a vízvezetékeket és felgyújtották az épületet. Ezután a további védekezés már lehetetlen volt. A védők letették a fegyvert és fogságba estek. Ekkor azonban a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi egyezmény felrúgásával nyolcvan foglyot levetkőztettek, dróttal megkötöztek és kínzások közepette a Leskovec feletti körtésig kísértek. Itt a helyieket arra kényszerítették, hogy gödröt ássanak és a foglyokat minden ítélet és szóbeli közlés nélkül meggyilkolták. A Varasdfürdő melletti Hrastovecen is megöltek egy csoportot, akik menteni akarták az áldozatokat, sírjuk a falu feletti hegyekben található. Leskovec lakói a honvédő háborúból is kivették a részüket. 2001-ben a falunak 144 háza és 536 lakosa volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 319 367 434 491 528 571 555 631 634 612 557 593 572 565 536 487 432
Nevezetességei A faluban található egy kápolna, amelyet Lourdes Miasszonyunknak és Kis Szent Teréznek szenteltek, és a svibovaci Szent Három Király plébániájához tartozik, amelyet 1790-ben alapítottak.
Varasdfürdő védőinek sírja a falu feletti hegyekben. A sírhelyet ma kereszt és emléktábla, valamint emlékmű is jelzi.
Jegyzetek
További információk Varasdfürdő hivatalos oldala
Horvát nyelvű irodalom Božena Filipan; Varaždinske Toplice i naselja - traganje za izvorima, svezak 1., Varaždinske Toplice 2005. Rudolf Horvat; Povijest grada Varaždina, Varaždin 1993. Rudolf Horvat; Poviest Međimurja, Zagreb 1944. Radoslav Lopašić; Bihać i bihaćka krajina, Zagreb, 1890. Zaključci Hrvatskog Sabora, 1631. – 1693. sv.1., Zagreb, 1958. Hrvoje Salopek; Ogulinsko-modruški rodovi : podrijetlo, povijest, rasprostranjenost, seobe i prezimena stanovništva ogulinskog kraja , Matica hrvatska. Ogulin, 2007. HR-HDA-28: Križevačka županija: Acta nobilitaria; kutija 759 HR-HDA-28: Križevačka županija: Acta nobilitaria; kutija 760 HR-NAZ: Capit. Zagrab. Locus Credibilis – P 587
Kategória:Varasd megye települései