Bajkó Barabás (Nagyvárad, 1916. december 28. – Csíkszereda, 1985. március 26.) szülész-nőgyógyász szakorvos, orvosi szakíró, közíró.
Életútja
Orvosi oklevelét 1942-ben Kolozsváron szerezte meg. 1945-től 1947-ig a marosvásárhelyi szülészeti klinika tanársegéde, majd Csíkszeredában kórházi főorvos, számos hazai és külföldi kongresszus előadója. Az orvostudományok doktora (1970). Hazai és külföldi szakfolyóiratokban, így az EME Értesítőjében, az Orvosi Szemlében, a Revista Medicală és Obstetrică-Ginecologie hasábjain megjelent közleményeinek tárgya főleg a terhes méh élettana, a koraszülések és a műtétes szülések megelőzése.
Elsőként számolt be a hazai szakirodalomban falusi környezetben végzett nőgyógyászati szűrővizsgálatok tanulságairól. Ő kezdeményezte és vezette be Trozner Ferenccel együtt a később országosan is alkalmazott „összevont szülőházak”-at, s azok jelentőségét több dolgozatban ismertette. Közírásai a nők egészségügyi nevelését, az egészségügyi személyzet továbbképzését szolgálta. Felvilágosító röplapot adott ki a méhrákról (1947). Kezdeményezője volt a méhnyakrákszűrésnek. Néhány tanács asszonyainknak című munkája 1948-ban Csíkszeredában jelent meg. Bábanövendékeknek írt kétkötetes jegyzete (Szülészet, 1955) 1980-ig négy kiadást ért meg.
Életének utolsó évtizedeiben az orvosi munka mellett foglalkoztatta a székelység történelme, 17–18. századi lustrákat kutatott, rendszerezte ezek anyagát mintegy segítve Imreh István és Pataki József történészek munkáját.Lejegyezte Benkó Éva (Bajkó Barabás férjezett lánya) visszaemlékezése nyomán Daczó Katalin, i.m.
Jegyzetek
További információk Daczó Katalin:Huszonöt éve hunyt el Dr. Bajkó Barabás
Kategória:Magyar szülész-nőgyógyászok Kategória:Magyar orvostudományi szakírók Kategória:Magyar közírók Kategória:Romániai magyar szakírók Kategória:Nagyváradiak Kategória:Csíkszeredaiak Kategória:1916-ban született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Romániai magyar orvosok