jobbra|bélyegkép|260 px|Ángel Sanz Briz emléktáblája a budapesti spanyol nagykövetség falán, I. János Károly spanyol király szavaival. Ángel Sanz Briz, „Budapest angyala” (Zaragoza, 1910. szeptember 28. – Róma, 1980. június 10.) spanyol diplomata. A második világháború alatt, amelyben Spanyolország semleges maradt, ügyvivőként szolgált Budapesten. 1944-ben, „hivatalosan” Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból, segített mintegy 5000 magyar zsidót megmenteni a holokauszttól, azzal, hogy számukra spanyol útlevelet biztosított. Kezdetben csak azoknak, akik azt állították, hogy szefárd eredetűek, később azonban minden üldözöttnek. E tevékenységéért megkapta a Világ Igaza elismerést.
A nyilvánosságra hozott spanyol diplomáciai iratok tanúsága szerint Sanz Briz tájékoztatta Franco tábornokot a holokauszt létezéséről.
Élete Jogi tanulmányainak befejezése után 1933-ban felvételt nyert a Diplomáciai Iskolára, amit nem sokkal a spanyol polgárháború kirobbanása előtt végzett el. Beállt Franco tábornok hadseregébe. A polgárháború után megkapta első beosztását: ügyvivő lett Kairóban.
1942-ben, röviddel azt követően, hogy házasságot kötött Adela Quijanóval, újabb ügyvivői beosztást kapott, ezúttal a budapesti spanyol nagykövetségen. Magyarország ugyan a tengelyhatalmak közé tartozott, de – a nácik által megszállt Európa államaitól eltérően – ekkor még nem tett intézkedéseket a zsidók kiirtására.
Diplomáciai munkája mindaddig nyugodtan zajlott, amíg 1944 tavaszán, Magyarország német megszállása után, meg nem kezdték a zsidók gettókba zárását és Adolf Eichmann Budapestre nem érkezett, hogy a helyszínen felügyelje a mintegy magyar zsidó deportálását.
A szefárdok támogatása A nácik tervein felháborodott Sanz Briz megszerezte kormánya engedélyét arra, hogy tárgyalásokat folytasson a magyar hatóságokkal és megfelelő dokumentumokkal ellátva őket, védelmet nyújtson a felkutatható ibériai eredetű szefárd zsidóknak. Jogi alapként Miguel Primo de Rivera 1925-ben hozott rendeletére hivatkozott, ami valójában már 1931-ben érvényét vesztette. Befolyását és kapcsolatait kihasználva sikerült mintegy 5200 zsidót biztonságba helyeznie. A nagykövetség pénzén épületeket bérelt részükre, melyek a spanyol külképviselet csatolt részeiként diplomáciai védettséget élveztek. A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a náci helytartót vesztegette meg.
A Spanyolország és a zsidók a második világháborúban című könyvben a következőképpen ismertette módszerét:
Így a megmentett 5200 főből, valójában csak mintegy 200 volt szefárd.
1944 augusztusában, két szökött francia rab beszámolója alapján jelentést küldött a spanyol kormánynak, amelyben részletezte az auschwitzi koncentrációs táborban végrehajtott népirtást. A jelentést kísérő levél megerősítette annak hitelességét:
1944. november végén, amikor a Vörös Hadsereg megközelítette Budapestet, azt az utasítást kapta, hogy hagyja el állomáshelyét és települjön át Svájcba. Giorgio Perlasca olasz kereskedő, a spanyol polgárháború frankóista veteránja, tiszteletbeli spanyol állampolgár, aki addig is segítette Sanz Brizt zsidómentő akciójában, budapesti spanyol konzulnak adva ki magát, spanyol okmányok felhasználásával folytatta a tevékenységet. Sikerült megakadályoznia a „spanyol” zsidók elszállítását mindaddig, amíg a szovjet csapatok el nem foglalták Pestet és fel nem szabadították a gettókat.
jobbra|bélyegkép|200 px|Ángel Sanz Briz emléktáblájaa Szent István parkban. bélyegkép|jobbra|200px|Ángel Sanz Briz 2015-ben felállított emlékműve Budapest III. kerületében. További pályafutása Ezt követően, folytatta diplomáciai karrierjét. További állomáshelyei: San Francisco és Washington, Lima, Bern, Bayonne, Guatemala, Hága, Brüsszel, majd 1973-ban Peking, ahol ő volt Spanyolország első nagykövete. 1976-ban Rómába küldték, hogy hazáját a Szentszék mellett képviselje. Ott halt meg 1980. június 11-én.
Elismerése Sanz Briz maga mesélte el a budapesti zsidók mentésének körülményeit Federico Ysart újságírónak, aki azt 1973-ban megírta.
1966-ban, az izraeli Jad Vasem intézet elismerte Sanz Briz zsidómentő tevékenységét. Megkapta Izrael Állam kitüntetését, a Világ Igaza címet, neve felkerült a holokauszt hőseinek emlékművére.Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában Ő volt az első spanyol diplomata, aki spanyol postabélyegen szerepelt.
1994-ben a magyar kormány posztumusz a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki. 2008. október 27. óta három emléktábla őrzi emlékét Budapesten: a spanyol nagykövetség I. János Károly szavait idézve, a Cervantes Intézet falán, valamint a Szent István park 35. sz. épületen, amely a nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állt.
Szülőhelyén, Zaragozában emlékművet állítottak és utcát neveztek el róla.
Budapesti embermentő tevékenységéről 2011-ben játékfilm készült magyar résztvevőkkel Budapest angyala (El ángel de Budapest) címmel,El ángel de Budapest A film adatlapja az IMDb-n 2015-ben Ángel Sanz Briz válaszútja (La encrucijada de Ángel Sanz Briz) címmel José Alejandro González Baztán dokumentumfilmet rendezett.The Crossroads of Angel Sanz Briz A film adatlapja az IMDb-n Teaser La encrucijada de Ángel Sanz Briz Előzetes a filmből a YouTube-on , részben
2015-ben, a fővárosi közgyűlés határozata értelmében a Budapest III. ker. Jégtörő utat Ángel Sanz Briz útra nevezték át, melynek Záhony utcai kereszteződésében emlékkövet állítottak.
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Per Anger Harald Feller Langfelder Vilmos Valdemar Langlet Carl Lutz Angelo Rotta Raoul Wallenberg
További információk Tiszteletadás Angel Sanz-Briznek, Spanyolország ügyvivőjének Magyarországon (1942-1944) a Holocaust 50. évfordulója alkalmából. A Spanyol Királyság Nagykövetsége. Budapest, 1994. október 16.; Spanyol Királyság Nagykövetsége, Budapest, 1994
Kategória:Spanyolország követei és nagykövetei külföldön Kategória:Spanyol diplomaták Kategória:Világ Igaza Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek Kategória:Követek és nagykövetek az Apostoli Szentszéknél