A magyar sóballa (Suaeda pannonica) a szegfűvirágúak rendjének és disznóparéjfélék családjának endemikus magyar növényfaja. Egyéves növény. Virágzási ideje júliustól szeptemberig tart.
Jellemzők Általában 5–50 cm magas, erőteljes növekedésű, felálló, felemelkedő, heverő vagy bókoló hajtású, elágazó, pozsgás levelű növény. Levelei 10–30 mm hosszúak, 1–2 mm szélesek, tompa csúcsúak. A terméses lepel kétoldali részarányosságot mutat, a felső lepellevél megnagyobbodott, boltozatos. Porzóinak száma 1-4 darab, termése toktermés.http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=94bf119c-87a6-4baf-8eec-00cb700dd5f6&cid=3dac1f3d-0f62-4b1e-854a-e931d0f684e9
Élőhely, életmód A magyar sóballa a magyar alföld jellegzetes endemikus növénye. Előfordulási helyei a Kiskunság, Dél-Hortobágy, a Nyírség, a Kisalföld és a Mezőség érintetlen szikesei. Klorid- és szulfát-tűrésének,http://www.terra.hu/haznov/htm/Suaedetum.pannonicae.html illetve kedvelésének következtében, élőhelyéül leginkább az úgynevezett vakszikek szolgálnak, ahol más növénytársulások nem, vagy csak elvétve fordulnak elő. A vakszik már tavasszal kiszárad, és csak néhány növényfaj ad rajta csekély borítást. A magyar sóballa, leggyakrabban rokonával, a sziki sóballával (Suaeda maritima) alkot társulást.
A szikes talajokról Kialakulásuk fő tényezője a nagyrészt alulról felfelé történő vízmozgás. A talaj felületéről a víz elpárolog, az oldható sók pedig visszamaradnak. Legtöbbször a nátrium sói szerepelnek, amelyek lúgos kémhatást okoznak. A humuszanyagok nátriummal vízoldékonnyá válnak, így kimosódhatnak. Eső után a barnás víz agyaggal együtt filmszerű réteget képez a felszínen, kiszáradva pedig ez felcserepesedik. A vízgazdálkodás azért is rossz, mert a vízben feldúsult réteg elfolyósodik, nem ereszti át a levegőt, tehát előfordulhat, hogy alatta porszáraz marad a mélyebb rész. Nagyobb agyagtartalom esetén a vízellátás váltakozása erős duzzadással-zsugorodással jár. Ez a mozgás oszlopos szerkezetet alakít ki, az oszlopok belseje tömör, levegőtlen. A szikesek növényei gyakran azonosak a tengerpartok sótűrő fajaival. Sok esetben az oldott sók a felszínen kikristályosodnak, ennek legsúlyosabb formája a vakszik.
Jellemző fajok
Bárányparéj (Camphorosma annua) Magyar sóballa (Suaeda pannonica) Seprőparéj (Bassia sedoides) Sziki ballagófű (Salsola soda) Sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus) Sziki útifű (Plantago maritima) Sziki sóballa (Suaeda maritima) Sziki zsázsa (Lepidium crassifolium) Sziksófű (Salicornia prostrata) Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
Jegyzetek
Források Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár, Turcsányi Gábor, Növénytan http://www.terra.hu/haznov/htm/Suaedetum.pannonicae.html
Kategória:Növényfajok Kategória:Disznóparéjfélék Kategória:Magyarország endemikus növényei