A palatális, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az (elforgatott kis „f”) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig J\. A magyar nyelvben ezt a hangot a gy betű jelöli.
Hasonló a posztalveoláris, zöngés affrikátához (vö. magyar dzseki), azonban ez zárhang, nem affrikáta, és a -nél hátrébb, a -nél (vö. magyar gomb) pedig előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a általánosságban ritkább a -nél.Ladefoged (2005: 162)
A jel gyakran jelöli a veláris, zöngés zárhang palatalizált formáját és a hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.
Jellemzői A palatális, zöngés zárhang jellemzői:
Előfordulása Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet albánNewmark, Hubbard & Prifti (1982: 10) ’nyelv’arabWatson (2002:16) szudáni ’teve’ Egyes nyelvjárásokban; a más nyelvváltozatokban használt -nek felel meg. L. arab hangtanjemeni asu ’kecske’ baszk ’játékbaba’ cseh ’csinálok’ L. cseh hangtan dinka ’tompa’ egaConnell, Ahoua & Gibbon (2002:100) ’sokasodik’ gallurai példa szükséges görög ’vérátömlesztés’ L. újgörög hangtan ír ’gael’ L. ír hangtan katalánmallorcaiRecasens & Espinosa (2005:1) ’gyík’ A más nyelvváltozatokban használt -nek felel meg: [səɾɣəntánə]. L. katalán hangtan korzikai ’figyelni’ lett ’család’ luganda jjajja ’nagyapa’ macedón ’születés’ magyarLadefoged (2005:164) ’gyám’ L. magyar hangtan norvég északi és központi nyelvjárásokSkjekkeland (1997:105–107) ’keresztszülő’ L. norvég hangtan okcitán auvergnat ’mondott’ limousin dissèt románDEX Online: ’tüske, tövis’ A allofónja és előtt. L. román hangtan. szlovák ’messze’ török ’nap (égitest)’ L. török hangtan
Hivatkozások
Irodalom
Kategória:Mássalhangzók