Pauer Gyula (Budapest, 1941. február 28. – Budapest, 2012. október 8.) szobrász, konceptuális és performansz művész, látványtervező, jelmeztervező, Kossuth-díjas képzőművész, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő egyénisége, színész. Fia Henrik (1962-1998) színész és író, ikertestvére Pauer Miklós.
Életútja A budapesti Díszítőszobrászati Szakközépiskolában érettségizett az 1950-es évek második felében. Mestere De Battista Alajos volt. Az 1960-as évek elején a Képzőművészeti Alap kivitelező stúdiójában, majd 1966-tól a Magyar Filmgyárban sikerült munkát kapnia.
1965-ben tagja lett a Szürenon művészcsoportnak, amelyet többek között Csáji Attila, Csutoros Sándor, Haraszty István, Haris László, Molnár V. József, Pauer Gyula, Türk Péter és mások alkottak, akik elsősorban a hazai és közép-kelet-európai problematikákat elemezték, és a hazai progresszív hagyományból merítettek.Sasvári Edit: Törvénytelen avantgárd Az 1970-es évektől számos vidéki és budapesti színháznál vállalt díszlettervezői feladatokat. Díszleteivel több alkalommal is elnyerte a kritikusok díját. Rengeteg tapasztalatot szerzett már a gipsz formázásban, a filmes és színházi illúzióteremtésben, amikor 1985-től bevállalta a szellemi szabadfoglalkozású státust, s csak a képzőművészeti alkotó tevékenységnek élt. 1990-ben bekerült a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szcenikai Tanszékére, majd 1994-től a Film- és Színházművészeti Főiskolán tanított. 1996-ban beválasztották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak sorába. bélyegkép|jobbra|Petőfi-szoborBudapest XVIII. kerülete
Munkássága A 20. század második felének jeles magyar neoavantgárd nemzedékéhez tartozik, akik együtt sokszorozták meg erejüket, s amelyet Fajó János, az „öreg" Korniss Dezső, Attalai Gábor, Bak Imre, Bocz Gyula, Csiky Tibor, Harasztÿ István, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Lantos Ferenc, Nádler István, Pauer Gyula neve fémjelez. Hatott rájuk a konceptuális művészet, a minimal art, a pop-art, a legkülönbözőbb vegyes technikákat alkalmazták, például kollázs, térplasztika.
Pauer Gyula azokat a termékeket, amelyeket a díszítő és kivitelező művészet terén alkotott, például fém szobornak ható festett gipsz plasztikáit kiállításokon is szerepeltette, mintegy átemelte a színházi és filmes látványosságot, illuzionizmust, varázslatot a tiszta képzőművészetbe. Mindig a Pszeudóból indult ki, s mindig oda tér vissza. „A Pszeudo ...ál, hamis, nem valódi, valódinak látszó. A Pszeudo szobor nem annak látszik, ami valódi formája... nem a szobrászatról beszél, hanem a szobrászat helyzetéről... és a következő szobrászati témákat tartalmazza: 1. A plasztika meglétét. 2. A plasztika hiányát. 3. A Pszeudo jellegű attitűdöt, a tárgy manipulÁLtságát... tehát nem csak tagadja a manipulált egzisztenciát, hanem igenli is... " (részlet a Pszeudo kiáltványból, 1970).”Gólyavári Panno i.m. 2007 utáni új képeit így jellemezte a szerző: „pszeudoreál, pszeudononreál és pszeudonaturál”, mely egy szándékot fejezett ki részéről, „melynek értelmében a teljesen szabad asszociáció teret kaphat".Pauer Gyula: Vizuális konceptusok festészetre, 2007-2008-2009
A közvéleményt megosztó munkái közé tartozik Molnár Csilla szépségkirálynőről készült szobra. Az alkotás jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, megszületésének körülményeiről Dér András és Hartai László készített 1985-ben dokumentumfilmet. A Szépleányok 50. műsorpercénél kezdődő jeleneteSzépleányok - az első magyar szépségverseny 1987 aprólékos részletességgel mutatja be az eljárást, melynek során Pauer Gyula és kizárólag férfiakból álló segítői kenegetik a nő fedetlen testét, aki a művelet közben először zavarban van, később már fizikai rosszulléttel küszködik. A modellekről Fenyő János készített felvételeket, melyeket a képen szereplő nők hozzájárulása nélkül egy osztrák erotikus magazinnak értékesített.Index.hu cikk Molnár Csilla halálának 30. évfordulójára
Kiállítások, közgyűjtemények 1966 óta állította ki műveit. A kirakatok, a színházak, a filmek látványtervezője, a köztéri művek alkotója mindig a nyilvánosság előtt szerepelt és mérettetett meg. Maga is provokálta az alkalmakat, akár egy színházi darab előadásához vagy egy-egy film felvételeinek helyszíneihez kapcsolódva is közszemlére tette alkotásait, a magyar és a külföldi kortárs művészekkel együtt is megmérette alkotásait itthoni és külföldi galériákban (például Musée d'Art Moderne, Párizs; The Art Gallery of New South Wales, Sydney; Olimpiai Park, Szöul; Ausztria, USA több múzeuma).
Műveit jeles hazai és külföldi múzeumok őrzik, köztük: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Xántus János Múzeum, Győr; MMK/Stiftung Ludwig Bécs; Szczecin, Lengyelország.
Munkáiból bélyegkép|jobbra|Cipők a Duna-parton (2005) Biomobil (1969) Első Pszeudo Manifesztum (1970) Marx-Lenin (1971)Ezen mű politikai felhangja miatt is (TTT) tiltó listára került a szobrász Villányi pszeudorelief (1971) Halál-projekt (1972) Tüntetőtábla-erdő (1978)Ezen szobrát a hatóságok megsemmisítették, virtuális rekonstrukcióját 1996-os akadémiai székfoglaló kiállítására készítette el a szerző. A Fa emlékműve (Pszeudo fa)Ezen alkotása is elpusztult. Maya című szobor (1978)Tüntető-tábla erdő, Pszeudo fa, Maya mindhárom a Nagyatádi Szobrász Alkotótelepen készült fából. Egy láda szobor (1985) Szépségakció (héjplasztikák sorozata, 1985-90) Péry PuciFiktív művész és tájképfestő. alakja és életműve (Érmezei Zoltánnal és Rauschenberger Jánossal, 1986-87) Torinói lepel c. szobor (a Vatikánnak ajándékozta a művész, 1990-91) Gólyavári Panno (ELTE BTK Gólyavár)
Köztéri műveiből bélyegkép|250px|jobbra|Puskás Ferenc szobra ÓbudánA műalkotás, melyhez egy Madridban készült fénykép adta az ötletet, az „Aranycsapat” legendás játékosát örökíti meg, amint öltönyben, elegánsan gyerekeket tanít dekázni az utcán. A bronz szoborcsoport főalakját Pauer Gyula tervei alapján formázták meg, a mellette álló gyermekeket pedig Tóth Dávid szobrász készítette. A szobrot 2013. március 28-án avatták fel (Budapest, III. ker. Bécsi út 61.). Szöuli torzó (1988, Szöul, Olimpiai park) A mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem 1956-os diákáldozatainak emlékműve (bronz, 1990, Mosonmagyaróvár, Pannon Agrártudományi Egyetem udvara) A második világháborúban hősi halált halt honvédek emlékműve (bronz, 1991, Mosonmagyaróvár, Pannon Agrártudományi Egyetem udvara) A Magyarországról elhurcolt zsidó és antifasiszta áldozatok emlékére 1944-1945 (bronz, 1992, Ebensee, [A]) 1848-1849-es szabadságharcos emlékmű (gránit, bronz, 1998, Pestlőrinc, Budapest) Könyves oszlop: Cserépfalvi Imre emlékműve (bronz, zöld gránit, 2000, Cserépfalu, Cserépfalvi Emlékmúzeum kertje) Sakkolimpiai emlékmű, (fehér gránit, 2000, Paks) Cipők a Duna-parton: emlékhely Budapesten a Széchenyi rakparton (társszerző: Can Togay; 2005)
Társasági tagság Szürenon művészcsoport tagja (1969) Szinyei Merse Pál Társaság tagja, elnöke (1992-től tag, 1994-2000 között elnök) Magyar Szobrász Társaság alapító tagja és alelnöke (1994) Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1996) Belvárosi Művészek Társaságának tagja
Díjak, elismerések (válogatás) Színikritikusok Díja – A legjobb díszlet (1980) Munkácsy Mihály-díj (1993) Koszorús Szobrász-díj (1999) Kossuth-díj (2005) Budapestért díj (2005)https://einfoszab.budapest.hu/list/budapest-fovaros-onkormanyzata-altal-dijakban-reszesultek-listaja
Jegyzetek
Források Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Pauer Gyula festő lásd 331-332. p. Kortárs magyar művészeti lexikon. 3. köt. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001. Pauer Gyula lásd 101-105. p.
További információk
Pauer Gyula honlapja Gólyavári Panno, ELTE BTK Gólyavár, 2008 Pauer Gyula, artportal.hu A Pauer Gyula által 1985-ben, a szépségverseny résztvevőiről készített szobrok Dér András – Hartai László: Szépleányok, dokumentumfilm, 1987., Pauer Gyula közreműködésével Eperjesi Ágnes: Érezze megtiszteltetésnek; szerk. Beck András; acb–NeoWatt, Bp., 2021
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar képzőművészek Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Budapestért díjasok Kategória:1941-ben született személyek Kategória:2012-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Ikrek