Wales (, walesiül: Cymru, , magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyság négy országrészének.
Néha használják a Walesi Hercegség kifejezést (walesiül Tywysogaeth Cymru), de a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában, és a kifejezés sokakban ellenérzést kelt. A rómaiak 5. századi kivonulása után a kelta britonok önálló kultúrát alkottak. Gruffudd ap Llywelyn 1055-ben egyesítette Walest. 200 éves háborúskodás után Wales politikai önállósága 1282-ben szűnt meg, amikor I. Eduárd angol király legyőzte II. Llywelyn (eredeti neve Llywelyn ap Gruffudd) walesi herceget a cilmeri csatában, bár Wales törvényeinek egy része egészen az Angliával való egyesülésig, tehát 1535–1542-ig érvényben maradt. A 15. század elején fellázadtak az angol uralom ellen, és rövid időre létrehoztak egy önálló walesi államot, saját parlamenttel. A 19. században különálló walesi politika alakult ki, megjelent a liberalizmus David Lloyd George vezetésével, majd a szocializmus és a Munkáspárt vette át a vezető szerepet. A Plaid Cymru nacionalista párt 1925-ben alakult, a Walesi Nyelvtársaság 1962-ben. A walesi parlament 1998-ban alakult.
Fővárosa 1955 óta Cardiff, de a walesi herceget Caernarfonban iktatják be, és a 15. század elején, Owain Glyndŵr (Owen Glendower) lázadása idején Machynlleth volt a parlament székhelye. 1999-ben megalakult a walesi parlament, melynek korlátozott hatásköre van. Az ország függetlenné válását a Plaid Cymru nevű ellenzéki párt támogatja.
A Nagy-Britannia szigetén elhelyezkedő tagországot északon és nyugaton az Ír-tenger, keleten Anglia, délen a Bristol-csatorna, délnyugaton a Kelta-tenger határolja. 2021-ben 3,2 millió lakosa volt. Területe 21 218 négyzetkilométer, partvonala pedig több, mint 2700 km hosszú. Hegyes táján a legnagyobb magasságot északon és középen éri el; legmagasabb csúcsa Snowdon (Yr Wyddfa). A tagország az északi mérsékelt övben található, éghajlata változékony óceáni éghajlat.
Az ipari forradalom hajnalán a bányászat és a kohászat fejlődése az addigi mezőgazdasági társadalmat iparivá formálta át. A déli szénbányászat hatására népességrobbanás következett be. A népesség kétharmada délen él, Cardiff, Swansea, Newport városaiban, és a hozzájuk közeli völgyekben. Észak-Wales keleti régiójában a népesség hatoda lakik; itt Wrexham a legnagyobb város. Wales többi területe ritkán lakott. A hagyományos nehézipar hanyatlásával a közszolgfálat, a könnyűipar, a szolgáltatások és a turizmus vette át a vezető szerepet a gazdaságban. A mezőgazdaság jórészt takarmánytermelésből és állattenyésztésből áll, és az állati termékeket még exportálják is, szemben az Egyesült Királyság önellátásával.
Hivatalos nyelvei a walesi és az angol. A lakosság többsége angol anyanyelvű. A walesi nyelvet északon és nyugaton beszélik, a tagországban összesen 538 300-an beszélnek walesiül. Walesnak négy UNESCO világörökségi helyszíne van, közülük három északon.
Neve Wales neve a germán walha szóból ered, ami idegent, külföldit jelent, és feltehetően a volcae, egy galliai nép nevéből ered. Amikor a Galliában élő kelták romanizálódtak, a szó a „római ember” jelentést vette fel, és még ma is jelen van a vallonok, a vlachok (Havasalföld lakói), vagy Cornwall „-wall” végződésében. A walesiek országukat Cymrunak hívták, ami a régi walesi nyelvben talán vidéki embereket jelentett.Davies (1994) p. 69 A „Cymru” (autentikusan cumree) szó egy része megtalálható például Cumberland és Cumbria nevében.
Földrajz bélyegkép|balra|120x120px|Wales domborzati térképe Wales a nyugati félgömb 2° és 5° hosszúsági körei között és az északi félteke 51° és 53° szélességi körei között, a Brit-sziget nyugati részén helyezkedik el. Északon és nyugaton az Ír-tenger, délnyugaton a Kelta-tenger és a Szent György-csatorna, míg délen a Bristoli-csatorna határolja.A Google Maps adatai alapján Keleten 260 km hosszú határ választja el a szomszédos Anglia Cheshire, Shropshire, Herefordshire és Gloucestershire megyéitől. Észak-déli kiterjedése mintegty 270 km. Wales területe km², amivel az Egyesült Királyság harmadik legnagyobb tagállama Anglia és Skócia után. Domborzat bélyegkép|220px|Southerndown tengerpartja|balra balra|bélyegkép|SnowdoniaWales területének legnagyobb része hegyvidéki jellegű, különösen az ország északi és középső tájai, a vonulatok formakincse az eljegesedés hatására alakult ki. Északon helyezkedik el a legmagasabb hegység, Snowdonia (Eryri), a legmagasabb csúcs az 1085 m magas Snowdon (Yr Wyddfa). Wales középső részén a Cambriai-hegység hegyláncai húzódnak (legmagasabb pont: 752 méter), míg délen a Brecon Beacons (Bannau Brycheiniog) csúcsai emelkednek; legmagasabb pontja 886 méter.Nuttall, John & Anne (1999). The Mountains of England & Wales – Volume 1: Wales (2nd edition ed.). Milnthorpe, Cumbria: Cicerone. . A tagállam partvonala 2704 km hosszú és több mint 50 kisebb-nagyobb sziget tartozik hozzá. A legnagyobb földdarab Anglesey (Ynys Môn) szigete. Északnyugaton 14, illetve ha idevesszük a Carnedd Gwenlliant, akkor a 15 hegységet walesi háromezresnek nevezik, mivel 3000 láb (910 méter) fölé nyúlnak.
Wales belső területeinek felszínét elsősorban óidei (ordovícium, devon és szilur kori) kőzetek alkotját, míg a partvidéken fiatalabb üledékes kőzetek találhatóak. A legidősebb kőzetek, például gneisz Anglesey szigetén és a Llŷn-félszigeten fordulnak elő, vulkanikus formációk elsősorban a Snowdonban találhatóak meg, a délkeleten emelkedő hegyek anyaga pedig vörös homokkő.
Wales a korai geológiai kutatások egyik fő helyszíne volt, így több földtörténeti korszak is az országhoz kapcsolódóan kapta a nevét. A szilurt és az ordovíciumot az ókori Wales területén élő kelta törzsek után nevezték el, míg a kambrium időszak az ország latin neve után kapta nevét.
A jégkorszakban Wales területét állandó jégtakaró borította, majd az eljegesedés határának északra tolódásával számos talajtípus alakult ki. A partvidékek alacsonyabban fekvő területeit barna erdőtalaj borítja, míg a dombvidékeken a humuszban gazdag, a nagy csapadék hatására kilúgozott umbrizol, a legmagasabb hegységekben pedig a podzol talajtakaró jellemző.
Vízrajz balra|bélyegkép|A Dee-folyó télenA bőséges csapadékmennyiség ellenére a folyók többnyire kis vízhozamúak és rövid út megtétele után a tengerbe ömlenek. Ez alól kivétel a Cambriai-hegységben eredő Severn, amely a Brit-sziget leghosszabb folyójaként Walest elhagyva Anglia területén ömlik a Bristoli-csatornába. Fontos vízfolyás továbbá a Wye és a Dee-folyó is. Az ország területén számos tó található, ezek elsősorban glaciális eredetűek. A legnagyobb természetes állóvíz a Bala-tó (Llyn Tegid). Nagyszámú vízerőmű vesz részt az energiatermelésben és számos víztározó biztosítja a lakosság ivóvízellátását.
Éghajlat
Wales a mérsékelt öv óceáni éghajlatú területéhez tartozik, az időjárás általában felhős, nedves és szeles, de enyhe. Az egyik legnedvesebb régió Európában.Davies (2008) pp. 148–150 Az éves középhőmérséklet a tengerpartokon 9,5-11 °C között ingadozik, a hegységekben hűvösebb és sokkal szélsőségesebb az időjárás. Amíg a parti síkságokon enyhék a telek és az éves napfénytartam eléri az évi 1750 órát, addig a hegyvidékeken a téli évszakban gyakran előfordulnak havazások és a napfénytartam is csak 1100 óra. Az évente lehulló 850–1000 mm csapadékot az Atlanti-óceán felől érkező szelek szállítják. Legmagasabb maximális hőmérséklet: 37,1 °C a Flintshire-i Hawardenben, július 18-án. Legalacsonyabb minimális hőmérséklet: -23,3 °C a Radnorshire-i Rhayaderben, ma Powys 1940 január 21-én. A napsütéses órák maximális száma egy hónapban: 354,3 óra a Pembrokeshire-i Dale Fortban, 1955 júliusában. A napsütéses órák minimális száma egy hónapban: 2,7 óra a Brecknockshire-i Llwynonban,1962 januárjában. Az egy nap alatt (0900 UTC – 0900 UTC) leesett maximális csapadék: 211 mm a Glamorgani Rhonddaban, 1929 november 11-én. A legcsapadékosabb pont – átlagosan 4473 mm eső Gwyneddben, a snowdoniai Crib Gochban in, ami így az Egyesült Királyság legcsapadékosabb pontja.
Élővilág balra|bélyegkép|Kocsánytalan tölgy erdő Llanberis mellett
Wales területének természetes növénytakaróját a lombhullató erdők alkotják, azonban a vaskor óta zajló erdőirtás megtizedelte az erdőségeket. A földterület 80%-át hasznosítja a mezőgazdaság, elsősorban legelőként. Az utóbbi évtizedekben komoly erdőtelepítési programok zajlottak, jelenleg az országrész területének 15%-át borítja erdő. A legjellemzőbb növénycsaládok a tölgy, bükk, nyír és a platán fafajtái, a cserjéket a mogyoró és berkenyefajok képviselik. bélyegkép|220px|Borjúfóka Pembrokeshire tengerpartján|balraA tagállam sokféle tájai gazdag állatvilágnak adnak otthont, a madárvilág legjellegzetesebb képviselői a walesi vadvilág szimbóluma, a vörös kánya; a halászsas, a lunda és az atlanti vészmadár, de élnek itt hollók és örvös rigók is. A ragadozó madarak között ott van a kis sólyom és a kékes rétihéja is. Mindösszesen több, mint 200 madárfajt észleltek a Conwy közelében fekvő RSPB tájvédelmi körzetben, beleszámítva az ideiglenes látogatókat is. A hajdan elterjedt barna medvék, farkasok, hiúzok és vaddisznók az intenzív vadászat hatására kipusztultak, jelenleg a gímszarvas és az európai őz mellett a horgasszőrű denevér, az újra betelepített eurázsiai hód és a vörös mókus, a cickányok, az erdei pockok, menyétek, borzok, sünök és a denevérek 15 faja képviselik a szárazföldi emlősöket. Két rágcsáló, a sárganyakú erdeiegér és a mogyorós pele határterületeken élve vészelték át a történelem viharait.Davies (2008) p. 533 A nyusztot korábban csak alkalmanként látták, 2015-ben visszatelepítették. A görény majdnem kihalt Angliában, de fennmaradt Walesben, és gyorsan terjed. Snowdoniában elvadult kecskék találhatók. 2021-ben a atural Resources Wales engedélyezte hat hód szabadon eresztését a Dyfi-völgyben, ami az első hódvisszatelepítés Walesben. Snowdonia hegyei jégkorszak előtti, reliktum fajairól ismert, mint például a Gagea serotina; egyéb hegyi fajok közé tartoznak a Saxifraga cespitosa, Saxifraga oppositifolia és a Silene acaulis. Sok walesi növény nem található meg az Egyesült Királyság más területein, mint példázul a Tuberaria guttata Angleseyben és a Draba aizoides Gowerben.
A tengerparti vizek a palackorrú delfin, a disznódelfin valamint a kúpos és borjúfóka populációnak nyújtanak élőhelyet. A délnyugati partok közelében, a Gower, Pembrokeshire és Cardigan-öböl vonzó a tengeri állatok szempontjából: óriáscápa, kúpos fóka, kérges teknős, delfinek, disznódelfinek, medúzák, rákok, homárok népesítik be ezeket a vizeket. Pembrokeshire és Ceredigion nemzetközi fontosságú a palackorrú delfinek számára, és New Quay a palackorrú delfinek egyetlen nyári gyülekezőhelye az Egyesült Királyságban. Wales hosszú partvonala miatt fajgazdag a tengeri madarak állománya. A partvonalak és a hozzájuk tartozó szigetecskék adnak otthont a következő fajok kolóniáinak: szula, alka, atlanti vészmadár, lunda, háromujjú csüllő és üstökös kárókatona. A leggyakoribb tengeri halak a makréla, a hering és a Merlucciidae fajok. Az édesvízi halak közé tartoznak az angolnák, a Salvelinusok, a lazacok, az Alosidae, a viaszlazac és a Salvelinus alpinus. Csak Walesben található meg a Coregonus pennantii, mégpedig a Bala-tóban. Wales ismert a kagylóiról.Davies (1994) pp. 286–288
A walesi kormányzat 2500 felhagyott bányát vizsgál élőviláguk szempontjából.
Nemzeti parkok és világörökségi helyszínek