A kétszáz éves Bajor Nemzeti Színház Bajorország fővárosában, Münchenben működik.
Története 1803-ig ezen a helyen ferences rendház állott, amelyet a szekularizáció folytán romboltak le. Mivel a müncheni polgárságban egy ideje erős vágy élt egy tágas operaház után, I. Miksa bajor király építészeti pályázatot írt ki, amelyet Carl von Fischer nyert meg, 1802-ben készült tervének megvalósításához 1811-ben fogtak hozzá. Lajos trónörökös tette le az alapkövet. Az 1818-ban befejezett épület 1823-ban leégett. Már 1825-ben megtörtént a Leo von Klenze irányításával, az eredeti mintájára felépített Operaház újbóli megnyitása. 1943-ban szövetséges bombatalálat érte a színházat, amely majdnem teljesen romba dőlt. 1963-ban 63 millió márkás költségvetéssel az eredeti mű másaként – beleértve a belső művészi díszítést is – helyreállították.
Csak az alsó timpanon esetében nem másolták az eredetit. Georg Brenninger megbízást kapott az Apolló és a Múzsák című monumentális szoborcsoportjának az elkészítésére, amely 1972-ben került a helyére.
Képek </center>
Irodalom Katharina Meinel: Für Fürst und Vaterland. Begriff und Geschichte des Münchner Nationaltheaters im späten 18. Jahrhundert. Herbert Utz Verlag, München, 2003, F. Meiser: Das königliche neue Hof- und Nationaltheater-Gebäude zu München, seine innere Einrichtung, Maschinerie und die angeordneten Feuer-Sicherheitsmaßregeln. Franz, München, 1840 (Digitalisat) Festliche Oper. Geschichte und Wiederaufbau des Nationaltheaters in München. Hrsg. vom Freistaat Bayern unter Mitwirkung der Freunde des Nationaltheaters E.V. und der Landeshauptstadt München. Geschäftsführung und Redaktion: Paul Schallweg. Verlag Georg D. W. Callwey, München, 1964 Norbert Hierl-Deronco: Der Intendant Karl Freiherr von Perfall, In Briefen aus den Jahren 1863–1870, Krailling, 1992,
Kategória:München építményei Kategória:Német kultúra Kategória:Színházak Kategória:Operaházak