Barabás Béla (Arad, 1855. december 12. – Arad, 1934. május 28.) jogász, közíró, országgyűlési képviselő, szenátor.
Életútja A kolozsvári unitárius gimnázium diákja volt, majd a budapesti egyetemen jogot végzett 1879-ben. Szülővárosában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt vezetője, 1892-től egy év megszakítással összesen huszonöt éven át magyar országgyűlési képviselő. Sorozatban ötször, az 1892-es, 1896-os, 1901-es, 1905-ös és az 1906-os választások alkalmával nyert mandátumot, míg az 1910-es választásokon elbukott, de 1911-ben egy időközi képviselőválasztáson újfent bejutott a Magyar Országgyűlésbe. 1914-ben Károlyi Mihály miniszterelnök kísérője amerikai útján. 1917. július 25-től 1918. november 5-ig Arad törvényhatósági jogú város főispánja.Arad vármegye főispánjává 1917. július 25-én kelt legfelsőbb elhatározással Purgly Lászlót nevezte ki a király. Az Ujság, 1917. július 27. 187. szám, 4. oldalalbisi Barabás Béla: Emlékirataim 1855−1929. Corvin Könyvnyomdai Műintézet, Arad, 1929. 151−154. oldal
Erdély Román Királysághoz való csatolása után a maradás mellett döntött és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető alakjává vált. 1922-től az erdélyi Országos Magyar Párt (OMP) egyik alelnöke, 1926-tól a bukaresti Román Parlament szenátora. Budapesten a régi Képviselőházban ő mondta el az utolsó beszédet, majd a felavatott mai Országház első beszédét is ő mondta el.Szakács Árpád: Még egy évtized és: Finis Hungariae? Hozzáférés: 2023.03.10 Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az Arad és Vidéke című politikai napilapnak, főszerkesztője az Aradi Magyar Újságnak (1926-27).
Nevét a kommunistaellenes 1989-es romániai forradalom óta Aradon utca viseli.A 19. századi gyéren beépült Holtmaros környéki utcát a terjeszkedés során Török Gábor egykori aradi polgármesterről nevezték el, de a közterület viselte a Theodor Serb, az Arsenije Jovanović, majd az Afinelor elnevezést is. Sírja az aradi „Felsőtemetőben” található.Pataky Lehel Zsolt: Összefogással mentik meg „a legnagyobb aradi magyar” sírhelyét.- 2018. november 28. Maszol.ro portálA sír korábbi képe.
Főbb munkái Emlékirataim (Arad, 1929) Amikor Kossuth Lajost hazahívták (Cegléd, 1923) Emlékirataim. 1855–1929; sajtó alá rend., utószó, függelék, jegyz. Zakar Péter; 2. jav. kiad.; Alma Mater Alapítvány, Arad, 2005 Az aradi szabadságharcos. Küzdelmek a magyar parlamentben és a román impérium alatt; szerk. Szakács Árpád, szöveggond. Bak Krisztián Sándor; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Balatonfőkajár–Bp., 2022
Jegyzetek
Források
Életrajza az 1906-1910-es országgyűlés almanachjában Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar napilapszerkesztők Kategória:Romániai magyar politikusok Kategória:Aradiak Kategória:Arad vármegye főispánjai Kategória:48-as Függetlenségi Párt-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (48-as Függetlenségi Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905) Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1934-ben elhunyt személyek