Maurer Dóra (Budapest, 1937. június 11. – Budapest, 2026. február 14.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikus, festő, filmkészítő. A magyar új avantgárd jeles képviselője. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (1995), 2017. november 27-étől a szervezet elnöke.Akadémiai tag lett Pintér Béla és Dragomán György (Hvg.hu, 2017-11-28. Hozzáférés: 2017-11-28)
Életútja Édesapja, Maurer Alfréd (1888–1937) magyar királyi honvédszázados, geodéta, légifotográfus, édesanyja Haeffner Dorottya (1899–1978) volt.
Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1956–1961 között, Hincz Gyula volt a mestere. 1967-ben ösztöndíjjal kijutott Bécsbe tanulmányútra, azóta is felváltva Bécsben, Budapesten él és alkot. 1975–1977 között Kreativitási gyakorlatok címen vizualitás szakköri foglalkozásokat tartott a Ganz–MÁVAG-ban Erdély Miklóssal. 1981–1983 közt fotó- és filmszakkört (InDiGó-csoport) vezetett a Szépművészeti Múzeumban. 1987–1991 közt audiovizuális gyakorlatokat tartott az Iparművészeti Főiskolán. 1990–2003 között a Képzőművészeti Főiskola interdiszciplináris festőosztályán tanított docensi beosztásban, majd 2003-tól egyetemi tanári beosztásban. Munkásságát hazai és külföldi ösztöndíjak segítették, köztük a Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002).
Munkássága Indulásakor a Tankönyvkiadó kiadványait illusztrálta. Az 1960-as évek kezdetén pályakezdése organikus és groteszk formákban gazdag rézkarcokkal, fametszetekkel indult. Az eltakarás, elfedés, elrejtés motívuma, amely majd későbbi munkáiban fontos szerepet játszott, kezdeti munkáiban is megjelent. Az évtized vége felé konceptuális műveket kezdett alkotni, képzőművészeti eszköztára fotókkal, személyes akciókkal bővült.
Nagyon változatos anyagokat vont be alkotásaiba, például ágak, gallyak, kalászok, nádszálak, gézzel lefedett különböző csomagocskák, melyeknek növekvő-csökkenő rendszerbe sorolásával tárgyakat hozott létre, sőt ugyanennek a matematikai rendszernek geometrikusan absztrahált festészeti és plasztikai (relief) variánsait is megalkotta. A mozgások folyamatait részben fotókkal, de inkább a film segítségével rögzítette.
Az 1970-es évek közepén indította Kvázi-képek sorozatát, mely képeken egy geometrikus raszter-rendszer valamelyik részletét kiemelte, felnagyította, s elhelyezte a síkban, később a térben is. Az 1980-as években mindez a Zsilipekhez, a fénnyel, folyadékkal végzett struktúra-elemzésekhez vezetett, sőt később kiszínesedtek és kiléptek a térbe a Kvázi-képek. Színekkel megkülönbözteti és kiemeli a síkokat és a mennyiségeket, melyekhez formázott vásznakat használ. Az 1990-es évektől nyolc standard színből álló alkotásait oldottabb kompozíciós rendszerrel váltotta fel például a Hommage à Monet-sorozatban. Később a görbült síkok és a tér formáját állította művészete középpontjába. Alkotásai az iróniát és a humort sem nélkülözik. Igen figyelemreméltó művészetpedagógiai és kiállításszervezői tevékenysége is.
Fordítóként Zene- és művészetelméleti munkákat fordított magyarra.
1965-ben Anton Webern osztrák zeneszerző és karmester zeneesztétikai kötetének társfordítója volt (Előadások, levelek, írások; ford. Maurer Dóra, Várnai Péter; Zeneműkiadó, Budapest, 1965).második kiadása: Előadások, írások, levelek; vál., szerk., utószó, jegyz. Wilheim András; ford. Maurer Dóra, Várnai Péter; Zeneműkiadó, Budapest, 1983
2007-ben Josef Albers német művészettörténész színelméleti művét ültette át magyar nyelvre (Színek kölcsönhatása. A látás didaktikájának alapjai; ford. Mauer Dóra; Magyar Képzőművészeti Egyetem–Arktisz, Bp., 2007).
Kiállítások, közgyűjtemények
Két helyen alkotott (Bécs, Budapest), így munkái mind a külföldi, mind a hazai tárlatokon gyakran nagy érdeklődés közepette szerepeltek és szerepelnek. Műveiből jeles közgyűjtemények őriznek alkotásokat, köztük Albertina, Bécs; Forum Konkreter Kunst, Erfurt; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest; Kunsthalle, Nürnberg; Kupferstichkabinet, Drezda; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Museum Bradford, Nagy-Britannia; Museum Konkreter Kunst, Ingolstadt; M. Sztuki, Łódź; Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz; Neue Nationalgalerie, Berlin; Sammlung der Stadt Wien, Bécs; Szombathelyi Képtár, Szombathely; Szépművészeti Múzeum, Budapest.
FilmjeibőlListák www.artportal.hu nyomán
1970: Minimal Movements (8 mm, ff, végtelen) 1973: Megtanult önkéntelen mozgások (SUMUS, 16 mm, ff, 10 perc); Keressük Dózsát (BBS, 35 mm, ff, 7 perc) 1973-1975: Relatív lengések (BBS, 35 mm, ff, 10 perc) 1973-1983: Timing (BBS, 16 mm, ff, 10 perc) 1977: Emlékezés, Civilmekbet (BBS, video, ff, 16 perc) 1980: Kalah (BBS, 35 mm, színes, 11 perc) Triolák (BBS, 35 mm, ff, 12 perc) 1982: Hétpróba (BBS, 35 mm, ff, 56 perc) Térfestés. Buchbergi projekt (BBS, 16 mm, 34 perc) 1984: Azonosítás (SUMUS, video, 10 perc) 1984-1986: Nézeteink 1. (BBS, 16 mm, színes, 60 perc) 1987: Kreativitás-Vizualitás (BBS, 16 mm, ff, 16 perc) 1989-1990: Inter-Images 1–3. (SUMUS, 16 mm, színes, 17 perc) 1992-1993: Connections (SUMUS-Illy Bt., 16 mm, színes, 27 perc) 1995-1996: Nem látni a végét (video-CD, 52 perc, Szegedy-Maszák Zoltánnal).
Kötetei
Maurer Dóra Filmek 1973–83; bev. Peternák Miklós; Pinczehelyi Sándor, Pécs, 1983 Munkák, 1990–1997. Kortárs Művészeti Múzeum Ludwig Múzeum, Budapest. 1997. november 27–1998. január 4. Josef Albers Museum, Quadrat, Bottrop. 1. Februar–15. März, 1998; szerk. Maurer Dóra; Kortárs Művészeti Múzeum–Ludwig Múzeum, Budapest, 1998 Maurer Dóra–Szegedy-Maszák Zoltán: A cet gyomrában; kurátor Földes Emília; Fővárosi Képtár–Kiscelli Múzeum, Bp., 1996 (Fővárosi Képtár katalógusai) Fényelvtan. A fotogramról; Magyar Fotográfiai Múzeum–Balassi, Budapest, 2001 (A magyar fotográfia történetéből) Maurer, Gáyor. Párhuzamos életművek / Parallele Lebenswerke / Parallel oeuvres; szerk. Maurer Dóra; Városi Művészeti Múzeum, Győr, 2003 Maurer Dóra–Beke László: Látlelet & prognózis. Új magyar művészet a hatvanas és hetvenes években. Beszélgetések és interjúk; Sumus Alapítvány, Budapest, 2016 Maurer Dóra grafikai munkássága, 1957–1981. Nyomhagyás, nyomtatás. Barcsay Terem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2017. október 12–december 3.; kurátor Révész Emese; MKE–Sumus, Budapest, 2017 Hajtogatott idő. Filmretrospektív. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 2018. június 22–szeptember 30.; kurátor Prosek Zoltán, tan. Beke László, Peternák Miklós, Christian Höller; Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2018 Gáyor Tibor: Tektonika; tan. Maurer Dóra; Vintage Galéria, Bp., 2018 Quod libet; tan. Fehér Dávid; Vintage Galéria, Bp., 2020
Díjai, elismerései (válogatás) Munkácsy Mihály-díj (1995) Kossuth-díj (2003) Hazám-díj (2015) Zugló díszpolgára (2017) 2018-ban a Forbes őt választotta a 7. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. A Nemzet Művésze (2021)
Jegyzetek
Források Magyar kortárs művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Maurer Dóra lásd 742-745. p. Magyar művészeti kislexikon. Kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Maurer Dóra lásd 286-287. p. (A Maurer szócikket írta Fitz Péter). Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Maurer Dóra szócikkét ld. II. köt. 1081. p.
Irodalom
Vekerdy Tamás: Rézkarcok, fametszetek (katalógus, Dürer Terem, 1966) Németh Lajos: Modern magyar művészet. Budapest, 1968 Beke László: Fotólátás az új magyar művészetben. Fotóművészet, 1973/3. Beke László: Beszélgetés Maurer Dórával. Mozgó Világ, 1977/3. D. Honisch: Neue Kunst aus Ungarn. Kunstmagazin, 1977/1. Perneczky G.: A fekete négyzettől a pszeudo-kockáig. Magyar Műhely, 1978/56-57. p. Rózsa György: Nyitott galéria. Cikkek, tanulmányok. Budapest, 1980 Beke László: Maurer Dóra experimentális filmjei. Filmkultúra, 1984/3. Sinkovits Péter: Kvázi képek. Beszélgetés Maurer Dórával. Művészet, 1987/5. D. Ronte, Beke László: Munkák/Arbeiten/Works :1970-1993: monográfia. Budapest, 1994 Antal I.: Zenei struktúrák Maurer Dóra filmjeiben. Balkon, 1994/4. Maurer Dóra: Munkák/Arbeiten: 1990-1997 (katalógus irodalommal) Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum és Josef Albers Museum, 1997 Maurer Dóra (katalógus); Ludwig Múzeum–Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2008 Maurer Dóra. Szűkített életmű. Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum 2008. december 5–2009. február 22.; bev. Bálványos Anna; Ludwig Múzeum, Budapest, 2008 Maurer Dóra. A struktúra tematizálása. Vaszary Galéria, Balatonfüred, 2023. szeptember 16.–2024. január 7.; kurátor, szerk. Zsikla Mónika, tan. Geskó Judit, Christina Végh, Zsikla Mónika; Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft.–Balatonfüred Városért Közalapítvány (Tempevölgy), Balatonfüred, 2023
További információk Maurer Dóra festő, grafikus, artportal.hu (Hozzáférés: 2011. október. 30.) Kossuth-díjasok 2003: Maurer Dóra (Hozzáférés: 2011. október. 30.) Király Judit művészettörténész: Maurer Dóra munkásságának matematikai vonatkozásai, 2006-2008, illusztrációkkal (Hozzáférés: 2011. október. 30.) Szűkített életmű – egy csipetnyi Maurer Dóra, budapesti Ludwig Múzeum, 2008-2009 (Hozzáférés: 2011. október. 30.) Maurer: Reverzibilis és felcserélhető mozgásfázisok, etűd 5 (A kéz) (Hozzáférés: 2011. október. 30.) Film: Szabó F.–Kardos S.–Fitz P.: Maurer Dóra (MTV, 1986)
Kategória:1937-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:A Nemzet Művésze cím tulajdonosai Kategória:Kassák Lajos-díjasok Kategória:Hazám-díjasok Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:Prima díjasok Kategória:Pro Cultura Urbis díjasok Kategória:Herczeg Klára-díjasok Kategória:Magyar nők Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek