A Capgras-szindróma egy olyan zavar, mely során a páciens úgy érzi, hogy egy barátot, hitvest, szülőt, vagy más közeli családtagot egy ugyanolyan külsejű imposztor helyettesít. A betegség téves azonosítás-szindróma, mely hallucinációkkal, illetve emberek, helyek, tárgyak helytelen azonosításával járhat. Jelentkezhet akut, mulandó, vagy krónikus formában is. A szindróma leggyakrabban szkizofrén betegeknél fordul elő, de sok esetben az agy különböző sérülései is okozhatják a tüneteket.Forst, H., Almeida, O.P., Owen, A.M., Burns, A., & Howard, R. (1991). Psychiatric, neurological and medical aspects of misidentification syndromes: a review of 260 cases. Psychological Medicine, 21(4), 905–910. Az előfordulás gyakorisága nőknél és férfiaknál körülbelül 3:2.Giannini, A.J., & Black, H.R. (2002). The Psychiatric, Psychogenic and Somatopsychic Disorders Handbook. Garden City, NY: Meddical Examination Publishing. Bár a Capgras téveszmét általában szindrómának nevezik, mivel jelentkezhet önmagában, vagy más betegségek mellett is, néhány kutató amellett érvel, hogy a szimptóma megnevezés sokkal inkább megfelelő a folyamatra.
Története A Capgras téveszmét Joseph Capgrasról nevezték el (1873–1950), ő volt az a francia pszichiáter, aki először írta le a zavart 1923-ban. Társszerzője Reboul-LachauxCapgras, J., & Reboul-Lachaux, J. (1923). Illusion des „sosies” dans un délire systématisé chronique. Bulletin de la Société Clinique de Médicine Mentale, 2, 6–16. volt. Egy francia nő esetét jegyezték le, aki arról panaszkodott, hogy idegen személyek vették át a férje, és néhány ismerőse helyét.
Bemutatás Az eset Passer és Warnock 1991-es beszámolójából való.Passer, K.M., & Warnock, J.K. (1991). Pimozide in the treatment of Capgras' syndrome. A case report. Psychosomatics, 32(4), 446–448. Mrs. D.-ről, egy 74 éves idős háziasszonyról a pszichiátriai vizsgálat során megállapították, hogy atípusos pszichózisban szenved. Felvétele előtt egy évvel számolt be arról, hogy férjét egy idegen ember helyettesíti. Nem volt hajlandó többé a férje mellett aludni, magára zárta a hálószobája ajtaját, fiától pedig egy fegyvert kért. Amikor végül a rendőrök megpróbálták kórházba vinni, harcolni kezdett velük. Időnként azt gondolta, a férje igazából az ő rég elhunyt nagyapja.
Lehetséges okok A Capgras-szindróma lehetséges okait először agyi sérült pácienseken kezdték vizsgálni, akiknél a prozopagnózia megjelent tünetként. Ez azt jelenti, hogy a beteg képtelen felismerni az arcokat annak ellenére, hogy más fajta vizuális tárgyak azonosításával nincs problémája.
1990-ben, a British Journal of Psychiatry című lapban Hadyn Ellis és Andy Young pszichológusok arról írtak, hogy a Capgras-szindróma, illetve a prozopagnózia tünetei bizonyos szempontból egymás tükörképei, hiszen az előbbi betegségnél az arc felismerésének képessége teljesen ép, tehát a probléma abban a rendszerben van, ami az ezután következő érzelmi válaszadásért felelős.Ellis, H.D., & Young, A.W. (1990). Accounting for delusional misidentifications. British Journal of Psychiatry, 157, 239-248. Ez talán ahhoz a tapasztalathoz vezet, hogy megismerik a személyeket egészen addig, amíg azt nem érzik, hogy „valami nincs rendben” velük.
Hadyn Ellis és munkatársai az 1997-es publikációjukban öt Capgras-szindrómás beteg vizsgálatáról számolt be (mindegyikük esetében szkizofréniát diagnosztizáltak). Bebizonyosodott, hogy az arcok felismerése nem okozott a pácienseknek nehézséget, viszont a normális, automatikus érzelmi válasz náluk nem jelentkezett.Ellis, H.D., Young, A.W., Quayle, A.H., & De Pauw, K.W. (1997). Reduced autonomic responses to faces in Capgras delusion. Proceedings Of The Royal Society Of London Series B-Biological Sciences, 264, 1085-1092.
Ugyanebben az évben William Hirstein és Vilayanur S. Ramachandran hasonló felfedezést tett egy publikációban. Ez egy egyedi esetet dolgoz fel, ahol a páciens agysérülése után kezdte el produkálni a Capgras-szindróma tüneteit.Hirstein, W., & Ramachandran, V.S. (1997). Capgras syndrome: a novel probe for understanding the neural representation of the identity and familiarity of persons. Proceedings Of The Royal Society Of London Series B-Biological Sciences, 264, 437-444. Ramachandran ugyanerről ír „Phantoms in the Brain” című könyvében.Ramachandran, V.S., & Blakeslee, S. (1998). Phantoms in the Brain. Great Britain: Harper Perennial. Mivel a beteg képes volt az érzelmek megélésére, illetve az arcok felismerésére, viszont az ismerős személyt megpillantva nem a „megfelelő” emóció volt a válasz, Ramachandran azt vetette fel, hogy a Capgras-szindrómánál megszűnik a kapcsolat a temporális Cortex – ami az arc felismeréséért felelős - és a limbikus rendszer között – ami pedig az érzelmek megélésében játszik szerepet. A páciensek nem tudták magukban „összerakni” az emlékeket és az érzéseket, a fotókon látott személyekről minden újabb megtekintésnél azt hitték, hogy először látják azokat. Az érzelmek felidézésének normálisan kellene működni, mivel hozzájuk közelálló személyek fényképeit mutatták nekik, vagy éppen saját magukat.
A legvalószínűbb tehát, hogy a Capgras-szindrómánál többről van szó, mint az automatikus érzelmi válasz meghibásodása.Tranel, D., Damasio, H., & Damasio, A. (1995). Double dissociation between overt and covert face recognition. Journal of Cognitive Neuroscience, 7, 425-432. Ellis és munkatársai vetették fel, hogy van egy második tényező, ami megmagyarázza, hogy ez a szokatlan gondolat miért változik át rögeszmévé. Ez a második tényező a gondolkodásban bekövetkező károsodás, habár nem találtak olyan rongálódást, ami a betegség egészét megmagyarázza.Davies, M., Coltheart, M., Langdon, R., & Breen, N. (2001). Monothematic delusions: Towards a two-factor account. Philosophy, Psychiatry, and Psychology, 8, 133-158.
Alapvetően a betegség összefügghet drogtúladagolással, agyvérzés miatt létrejött felismerési károsodással, illetve egyéb központi idegrendszeri okkal, habár a régebbi feljegyzésekben pszichodinamikai etiológiát tartottak a legvalószínűbbnek. Ellis, H.D., Young, A.W., & Quayle, A.H. (1997). Reduced autonomic responses to faces in Capgras delusion. Proceedings Biological sciences, 264, 1085-1092.
A szindróma egyéb elnevezései Deluzív téves identifikáció, fantom-duplikációs szindróma, duplikációs illúzió, szubjektív duplikációs szindróma és negatív duplikációs illúzió.Alexander, M.P., Stuss, D.T., & Benson, D.F. (1979). Capgras syndrome: a reduplicative phenomenon. Neurology, 29, 334-339.
Megjelenése az irodalomban Richard Powers (2006). The Echo Maker. Heinemann, London Shirley Jackson: The Beautiful Stranger Neil Gaiman: Foreign Parts (a Smoke and Mirrors című kollekcióból) Kate Atkinson (1997). Human Croquet : regény. Doubleday, London John Wyndham (1959). The Outward Urge Rivka Galchen: Atmospheric DisturbancesJegyzetek
További információk Capgras-szindróma, a betegség leírása
Kategória:Pszichiátria Kategória:Szindrómák