Kurcsi Minya (Magyaró, 1897 – Magyaró, 1971) havasi mesemondó, erdei munkás.
Élete
Édesapjához hasonlóan a Maros völgyében favágóként, faúsztatóként dolgozott. 1957-ben nyugdíjazták. 1958 és 1960 között mesemondásból élt. Meséi részben a havasi mesemondásból, részben valószínűleg a Grimm fivérek gyűjteményének Benedek Elek által fordított válogatásából származnak, de azok az eredeti szövegtől egyre inkább eltávolodtak, Maros menti székely népmesei kifejezésekkel bővültek.
Kurcsi Minya a 27 meséből álló repertoárját a Maros menti iskolákban és kultúrházakban – a szerint Marosvásárhelytől Gyergyócsomafalváig a teljes Maros mentét bejárva – adta elő gyermekeknek. Előadásmódjára jellemző volt, hogy „félhomályban, mimika és gesztikuláció nélkül, erős hangon” mesélt.
Életműve Faragó József néprajzkutató 1969-ben publikált gyűjteményében maradt fenn. A kéziratokat és hangfelvételeket a Román Akadémia Folklór Intézete kolozsvári osztályának archívumában őrzik.
Források
Kapcsolódó szócikkek
Népköltészet Erdélyben Mesemondók
Kategória:Magyar szakmunkások Kategória:Magyar mesemondók Kategória:Romániai magyarok Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1971-ben elhunyt személyek