jobbra|bélyegkép|Teljes fényvisszaverődés plexi–levegő határán A teljes fényvisszaverődés (totálreflexió) egy optikai jelenség. Ha a fény egy optikailag sűrűbb közegből egy optikailag ritkább közeg határához érkezik, továbbá a beesési szög elég nagy, akkor a teljes fénymennyiség visszaverődik a határfelületről. A fényvisszaverődésnek ezt a változatát teljes fényvisszaverődésnek nevezzük. A jobb oldali képen a plexiből a levegő felületéhez érkező fénysugár teljes visszaverődése figyelhető meg.
A teljes fényvisszaverődés értelmezése jobbra|bélyegkép|A fénytörést leíró fogalmak
A teljes fényvisszaverődés leírásához szükséges fogalmak: Beesési pontnak nevezzük a két közeg határfelületén azt a pontot, ahova a (vizsgált) fénysugár beérkezik. Beesési merőlegesnek nevezzük a beesési ponton átmenő, két közeg határfelületére merőleges egyenest. Beesési szögnek hívjuk a beeső fénysugár és a beesési merőleges közti szöget. Visszaverődési szögnek nevezzük a visszaverődő fénysugár és a beesési merőleges közti szöget. Törési szögnek nevezzük a megtört fénysugár és a beesési merőleges közti szöget. Törésmutatónak nevezzük a fénytöréssel kapcsolatosan bevezetett fizikai mennyiséget, mely a beesési szög szinuszának és a törési szög szinuszának a hányadosa. A törésmutató a két közegre jellemző állandó. Igazolható, hogy értéke megegyezik a két közegben mérhető fénysebesség hányadosával.Ifj. Zátonyi Sándor: Fizika 11. (), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009. Képlettel:
Optikai sűrűség: Két közeg közül azt nevezzük optikailag sűrűbbnek, amelyben a fény kisebb sebességgel halad. (Mivel a fény sebessége vákuumban a legnagyobb, ezért a vákuum optikai sűrűsége a legkisebb.)
A jelenség létrejötte: jobbra|bélyegkép|A határszög fogalma
Ha a fény optikailag sűrűbb közegből egy optikailag ritkább közeg határfelületéhez érkezve megtörik, akkor c1 < c2. A fenti összefüggésből következik, hogy ilyenkor α < β, azaz a törési szög nagyobb, mint a beesési szög. Ha növeljük a beesési szöget, a törési szög is nő, mígnem eléri a 90°-ot. Ekkor a fény nem lép be a második közegbe, hanem annak felülete mentén halad tovább. Azt a beesési szöget, amelynél a törési szög β = 90°, határszögnek nevezzük. Jelölése: αh. A határszög értéke a törésmutatóból kiszámítható:
A beesési szög és a határszög nagyságától függően három eset lehetséges: Ha α < αh, a fény belép a második közegbe, megtörik, és a beesési merőlegessel β szöget bezárva halad tovább. Ha α = αh, a fény a két közeg határfelülete mentén halad tovább. Ha α > αh, a fény nem törik meg, hanem teljes egészében visszaverődik. Ezt a jelenséget teljes visszaverődésnek vagy totálreflexiónak nevezzük.
Felfedezése A teljes fényvisszaverődést Vitello fedezte fel a 13. században. A fénytörés alapján 1611-ben Johannes Kepler adott magyarázatot a jelenségre. A határszög és a törésmutató közti összefüggést 1802-ben William Hyde Wollaston ismerte fel.Ifj. Gazda István - Sain Márton: Fizikatörténeti ABC (), Tankönyvkiadó, Bp., 1980.
Gyakorlati alkalmazásai Mivel a legjobb minőségű tükrök is csak a fény 95 százalékátDr. Bernolák Kálmán: A fény, Műszaki Könyvkiadó (), Bp., 1981. verik vissza, egyes optikai eszközökben a tükrök helyett a teljes fényvisszaverődést használják a fény irányának megváltoztatására. Ilyen alkalmazások például: Visszatükrözés (retroreflexió) megvalósítása. (Hármasszöglet, "macskaszem", fényvisszaverő fóliák és festékek stb.) Képfordító prizma. Refraktométerek (törésmutató meghatározására alkalmas mérőeszközök) egyes típusai. Optikai szál.
Fényképek
Lásd még Fermat-elv Fénytörés Fényvisszaverődés Geometriai optika Optika Tükör Visszatükrözés
Jegyzetek
További információk
A fény terjedése FizKapu/Animátor: Fénytörés 2. (és teljes fényvisszaverődés) FizKapu/Animátor: Fényvisszaverő prizma 1. FizKapu/Animátor: Fényvisszaverő prizma 2. Fizikakönyv.hu – A teljes fényvisszaverődés
Kategória:Geometriai optika