Ivano-Frankivszk (ukrán betűkkel: Івано-Франківськ, korábbi nevén , , lengyel nevén Stanisławów, ) város Ukrajnában, az Ivano-frankivszki terület közigazgatási központja. Ivano-Frankivszk a Kárpátmelléki régió legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. Becsült népessége 2022. januári állapot szerint 238 ezer fő. A várost Ivan Franko ukrán költőről nevezték el.

Földrajz Éghajlat A város éghajlata kontinentális.

Történelem A mai Ivano-Frankivszk területén eredetileg két falu létezett (1435–1475 közötti írások szerint) Zabłotowo és lengyel nevén Knihinin (ukránul Knyahinin), amelynek első említése 1437-ből való. Alapításának dátuma 1650. Városi jogokat 1662-ben kapott a Magdeburg törvény alapján. 1654-ben Stanislaw Rewera Potocki krakkói vajda földet vásárolt a Rzeczkowski családtól, hogy ott erődöt építsen, a krími tatárok, a kozákok, és az oláhok a Rzeczpospolita elleni támadásainak kivédésére. Az erőd területét falak és vizesárkok vették körül. Az említett vajda tiszteletére kapta lengyel nevét.

A városnak két hatalmas bejárati kapuja volt. Az egyiket Galíciai, a másikat Tiszmenicjai kőkapunak hívták. 1663. augusztus 14-én II. János Kázmér lengyel király megadta a magdeburgi városi jogot és megerősítette a város címerhasználati jogát. A címeren a város nyitott kapui és mögötte három bástya látható. Az eredeti címeren a kapuban a Potockiak címere volt, a jelenlegin Mihály arkangyal van.. 1665-ben befejeződött az ott élő örmény kereskedők és Andrzej Potocki költségén épített örmény fatemplom. 1666-ban elkészült az első fából épült városháza. A népesség ugrásszerűen megnőtt az örmények megérkezésétől, akik elfogadták a görögkatolikus vallást. 1667-ben örmények tartózkodási jogot kaptak a városban. bélyegkép|jobbra|400px|Lengyelország nyelvi térképe 1937-ben 1668-ban Andrzej Potocki lehetővé tette hogy az ukrán közösség építsen egy templomot. Végül különböző közösségek telepedtek le, a vár területén ukránok és a lengyelek, az északkeleti városrészen örmények, a déli városrészen pedig a zsidók. 1672-ben befejeződött a vár részleges rekonstrukciója, a stanisławówi fa erődítmény helyére téglából épített kőkapu került. 1670-es években az ipar nagy fejlődésnek indult. Új iparágak jöttek létre: építők, kézművesek, kovácsok.

A 18. században 20 üzlet nyílt a városban, például cipőbolt, szabóműhely, szűcsműhely.

A 18–19. században a város nagy kereskedelmi és ipari központtá alakult át. 1772-ben Lengyelországban, 1804-től az Habsburg Birodalomban. 1864-től pedig a Osztrák–Magyar Monarchiában. 1848-ban a város elkezdte az első városi újság nyomtatását, és létrehozott egy parlamentet, amelybe ukrán képviselőket választottak.

A 19. század második felében a várost gyors fejlődés jellemezte, kapcsolatok és vállalkozások jöttek létre. 1884-ban Natalija Kobrinszka írónő vezetésével a városban megalakult az Orosz Nők Közössége, az első ukrajnai női egyenjogúsítási célú nőszervezet.

Az első világháború idején, 1915–1916-ban a városban heves harcok dúltak. A történelmi épületek egy része elpusztult. 1918-ban a Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után a város a Nyugat-ukrán Népköztársasághoz tartozott, egészen 1919-ig, amikor Lengyelországhoz csatolták. 1939-ben a Szovjetunióhoz került a város, akik ellenkeztek azokat jobbik esetben börtönbe zárták. A második világháború sok emberáldozatot követelt a városban, a meghalt katonák testét tömegsírokban temették el. 1989-ben feltárták a tömegsírokat, és mintegy 586 katonát temettek újra. Az áldozatok nagy része golyó általi halált halt. A temetésen több mint 300 ezer ukrán civil vett részt.

1962-ben Stanyiszlav 300 éves fennállását ünnepelte, ennek tiszteletére a várost átkeresztelték - a híres író és közéleti személyiség, Ivan Franko nevét vette fel.

1991 áprilisában a város lakói a szabad és független Ukrajnáért tüntettek. 1991-ben Ukrajna kikiáltotta függetlenségét, így a város hivatalosan a Ukrán Köztársasághoz tartozik.

Népesség Lélekszámváltozás A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2010-ben a város lakossága 240600 fő. Év 1732 1792 1801 1849 1880 1914 1921 1931 1968 1989 2001 2008 2010 Népesség száma. 3 300 5 448 6 192 10 864 18 626 64 000 51 391 60 256 96 000 226 453 230 443 239 100 240 600

Demográfiai adatok 1732 — 1921 1989 — 2001-ig Nemzetiség 1732 1793 1869 1880 1900 1910 1921 1989 2001 Ukránok 1 518 2 526 2 236 2 794 4 606 5 624 8 441 184 678 212 577 Lengyelek 4 221 5 584 8 334 9 065 21 581 1 074 653 Örmények 333 510 55 90 58 -- -- -- -- Németek -- -- -- 135 149 -- 1 076 -- -- Zsidók 1 420 2 412 8 088 10 023 13 826 15 161 20 208 1 410 256 Csehek -- -- -- -- 39 -- 11 -- -- Oroszok -- -- -- -- -- -- -- 35 292 13 876 Fehéroroszok -- -- -- -- -- -- -- 1 699 633 Egyéb -- -- 186 -- -- -- 74 2 300 1 263 A zsidók a XVIII században telepedtek le a városban. Főleg kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak. A zsidó lakosság változása a városban

Gazdaság bélyegkép|jobbra|200px|Autokefál pravoszláv templom A város gazdasága az ipari, az építőipari, közlekedési, kommunikációs, valamint az immateriális gazdaságra épül. Ivano-Frankivszk, mint regionális központ, ahol az összes jelentős hálózati infrastruktúra piaci, pénzügyi, oktatási, egészségügyi és a kulturális mind megtalálható. A város vezető gazdasági ágazata az ipar, amely 15%-a a város teljes foglalkoztatottságának. A városban 536 ipari vállalat van, közöttük több mint 50 nagyvállalat. 2005-ben több mint 2 milliárd euróval nőtt az ipargazdaság. A városközpontban társadalmi, kulturális, közigazgatási, és a banki intézmények találhatók.

Közlekedés bélyegkép|jobbra|200px|Ivano-frankivszki pályaudvar

Vasúti közlekedés Az ivano-frankivszki vasútvonal a Lvivbe vezető vasútvonal részét képezi. A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal is. A pályaudvarnak különböző terminált helysége van. A város vasúti közlekedése kifogástalan. Az ivano-frankivszki vonatok a város körüli szomszédos falvakban is megállnak, mint Uhrinyiv, Hriplin.

Autóbusz-közlekedés Az ivano-frankivszki új buszpályaudvar építése 2000-ben kezdődött, a Zaliznicja utcában. Az új pályaudvar felavatására 2010. május 22-én került sor. A megnyitón a város polgármestere, Viktor Anuskevicsusz megjegyezte, hogy az új buszpályaudvar csak részben fejeződött be. Ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy szükség van egy új buszmegállóra a város szélén.

Turizmus Városháza - a városháza első épületét 1772-ben építették késő reneszánsz stílusban. Kőalapon álló kilencemeletes kör alakú bástyás építmény (1695-1870-ben építették át). bélyegkép|jobbra|200px|Szűz Mária templom Ivano-frankovszki vasútállomás (1866) - a vasútvonal az állomásnál kezdődik. 1999-ben elvégezték a főépület és az állomás előtti tér rekonstrukcióját, és az egész állomás korszerű arculatot kapott. Takarékpénztár - 1884-ben a Kazimiri és Roguszi utcák kereszteződésénél (ma Mazepa és Orlik utcák) nyitotta meg kapuit a városi takarékpénztár. Megépítése óta ez az építmény a város legimpozánsabb épülete. Autokefál pravoszláv templom (1742-1762) - a sztanyiszlávi örmény társaság kezdeményezésére épült késő barokk stílusban. Feltámadás görögkatolikus templom (jezsuita kegyhely) - a barokk stílusú terjedelmes templomot a jezsuita rendi barátok építtették. Szűz Mária-templom - a barokk és a reneszánsz stílusjegyeit is magán hordozza az építmény, amit F. Korassine és K. Benois hozták létre. Napjainkban itt található a Művészeti Múzeum Kárpátmelléki Irodalmi Múzeum - 1986. május 16-án hozták létre. Első kiállítását Ivan Franko születésének 130. évfordulójára rendezték meg. Minden kiállítása hűen tükrözi Prikarpattya irodalmi fejlődésének minden szakaszát.

Kultúra bélyegkép|250px|A régi városháza

Színházak Ivano-Frankivszki Regionális Egyetemi és Drámai Színház, névadója Ivan Frankó. Cím: Függetlenség utca. 27-a. Ivano-Frankivszki Akadémiai Bábszínház, névadója Maria Pidgirianka. Cím: Lövész utca. 27. Múzeumok Ivano-Frankivszki Regionális Múzeum Ivano-Frankivszki Történelmi és Emlékmúzeum Kárpát Irodalmi Múzeum Kárpáti Nemzeti Kulturális Múzeum Kárpáti Nemzeti Történelmi Múzeum Lengyel Nemzeti Történelmi Múzeum A kommunista terror áldozatainak múzeuma Néprajzi Múzeum Geológiai Múzeum JSC Prikarpattyaoblenerho Múzeum

Rendezvények bélyegkép|jobbra|250px|Lumière-mozi Ivano-Frankivszkban Minden év május 1-jén Művészeti Kulturális és Népi Fesztivál Ivano-Frankivszki Országos Művészeti fesztivál (minden év májusában) Karácsonyi Felvonulások január 7-14-ig Biennále Kortárs Művészeti Tárlat Nemzetközi Kovács Fesztivál Ifjúsági Zenei Fesztivál Nemzetközi Choral Zenei Fesztivál (1999 óta) 2010-ben első alkalommal Ivano-Frankivszki Középkori Fesztivál

Média Rádióállomások # Név Frekvencia 1 Niko FM (Retro FM) 100,4 MHz 2 MusicRádió (Rádió 4U) 100,9 MHz 3 Russkoe Rádió Ukrajna 101,3 MHz 4 Európa plus 102,0 MHz 5 HIT FM Ukrajna 102,6 MHz 6 Sarmanka 103,0 MHz 7 Lux FM 103,8 MHz 8 Rádió "Nyugati pólus " 104.30 MHz 9 Rádió "Dzvony" 105,8 MHz 10 Autórádió Ukrajna 106,4 MHz 11 Rádió-torony 107,0 MHz 12 Rádió Era 107,8 MHz

Sport Népszerű labdarúgóklubok a városban: Szpartak Fáklya (FSK IFNTUOG) Hurrikán A város számos sportban képviselteti magát. Ivano-Frankivszk legnépszerűbb kosárlabda csapata a BK Hoverla. 2008-as kosárlabda bajnokság óta a város büszkesége. A város másik kosárcsapata a Goverlyana is nagy sikert aratott, mottója: Haladás minden nap. A Hoverla szerepel az európai kosárcsapatok top 100-as listáján. Sportklubok Ivano-Frankivszki sporthorgászati szövetség Ivano-Frankivszki Sportklub Sport táplálkozás Népi labdarúgóklub Goverla kosárlabda klub

Oktatás és tudomány bélyegkép|jobbra|200px|Állami Orvosi Egyetem Főiskolák Ivano-Frankivszki Kereskedelmi Műszaki Főiskola Ivano-Frankivszki Mezőgazdasági Főiskola Ivano-Frankivszki Nemzeti Műszaki Főiskola Ivano-Frankivszki Olaj és Gázipari Főiskola Ivano-Frankivszki Testnevelési Főiskola Egyetemek Ivano-Frankivszki Állami Orvosi Egyetem bélyeg|jobbra|200px|Stanyslavi kollégium 1900. Ivano-Frankivszki Menedzsment Egyetem Ivano-Frankivszki Jogi Egyetem Nyugat-Gazdasági Jogi Egyetem Vaszil Sztefanik Kárpátmelléki Nemzeti Egyetem Nemzetközi Tudományos és Technológiai Egyetem Ivano-Frankivszki Nemzeti Olaj- és Gázipari Műszaki Egyetem Ivano-Frankivszki Vezetéstudományi Intézet és Gazdaságtudományi Akadémia

Testvérvárosok bélyegkép|jobbra|160px|Ivan Franko, a város névadója Nagybánya (1990) Rzeszów (2000) Chrzanów (2001) Zielona Góra (2001) Rybnik (2001) Nagyvárad (2003) Tomaszów Mazowiecki (2004) Nyíregyháza (2004) Opole, (2005)  Târgoviște (2005) Ochota (2006) Trakai (2006) Jelgava (2007) Świdnica (2008) Lublin (2009) Koszalin (2010) Nowa Sól-i járás (2010) Přerov (2010) Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt az Ivano-Frankivszki Városi Tanács 2022. április 14-n megszüntette a korábban 2008-tól fennállt testvérvárosi kapcsolatot Breszttel.

Galéria

Fordítás

Jegyzetek

További információk Ivano-Frankivszk története a város információs portálján Stanisławów

Kategória:Az Ivano-frankivszki terület települései