Garamszőlős (szlovákul Rybník) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése Lévától 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már i. e. 5000 évvel is éltek emberek. Ebből a korszakból cseréptöredékek és egy őskori, kisméretű vár maradványai kerültek elő. Később kelták, kvádok, markomannok éltek ezen a vidéken. Az írott források szerint Marcus Aurelius római császár is erre vezette a kvádok elleni hadjáratát.
A mai települést 1075-ben Sceulleus néven említik először. 1209-ben "Ceuleus", 1276-ban "Sewlus", 1277-ben "Zeules", 1312-ben "Zelus", 1312-ben "Selus" alakban szerepel az írott forrásokban. Bars várának és a garamszentbenedeki apátság uradalmához tartozott. Szlovák nevén csak 1525-ben szerepel először. 1534-ben 32 porta után adózott a település. 1541-ben az esztergomi érsekségnek is volt itt birtoka, mely 1776-ban az akkor alapított besztercebányai püspökség birtoka lett. 1551-ben berzenczei Píry Lőrincznek Berzencen háza és szőllője, valamint szőllősi szőllője iránt is Várdai Pál érsek kiváltságlevelét I. Ferdinánd király megerősíti.Garamszentbenedeki Conv. prot. D. p. 25. 1558-ban Píry László és Mihály tanúbizonyságokkal bizonyították, hogy házuk mindig szabados volt Bars vármegyei Szőllős helységbeli szőllőjükkel együtt.Garamszentbenedeki Conv. fasc. 114. no. 2.
1601-ben plébánia, iskola és 131 ház állt a településen, közülük 3 nemesi kúria volt. 1664-ben az újvári ejálet adóösszeírása szerint 82 fejadófizető személy lakta.Blaskovics 1993, 160 Tót Szőlős. 1701-ben Píry Györgyöt megerősítik Barsberzencén egy telek és Szőllősön két szőllő iránt hajdan Piry Lőrinc által kapott két rendbeli adományzásban.Garamszentbenedeki Conv. capsa. G. fasc. 5. nro. 11; Nagy Iván: Magyarország családai IX. Piry
A 18. század óta nemesi község, első pecsétje 1720-ból való, ekkor 71 adózó háztartása volt. 1781-ben vásártartási jogot kapott. 1828-ban 134 házában 943 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1890-ben egy pusztító tűzvészben csaknem az egész falu elpusztult.
Vályi András szerint "Garam Szőlős. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, fekszik Barstól 3/4 mértföldnyire; határja jó, fája, makkja, bora van, piatza Báton, és Szent Benedeken."
Fényes Elek szerint "Garan-Szőllős, (Ribnik), tót m. v. Bars vmegyében, közel a Garan bal partjához: 922 kath. lak. Kath. paroch. templom. Fő gazdasága jó bort termő szőlőhegyében áll. Szép tölgyes erdeje van. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Léva."
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 1164 lakosából, 909 szlovák, 64 magyar, 24 német, 1 más anyanyelvű és 166 csecsemő; ebből 1116 római katolikus, 37 zsidó, 10 evangélikus és 1 más vallású.
1890-ben 1128 lakosából 1033 szlovák és 48 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1246 lakosából 1188 szlovák és 42 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1385 lakosából 1285 szlovák és 52 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1344 lakosából 1293 csehszlovák és 33 magyar volt.
1930-ban 1371 lakosából 1354 csehszlovák és 5 magyar volt.
1991-ben 1450 lakosából 1433 szlovák és 5 magyar volt.
2001-ben 1403 lakosából 1372 szlovák és 8 magyar volt.
2011-ben 1399 lakosából 1357 szlovák és 8 magyar volt.
2021-ben 1406 lakosából 1363 (+6) szlovák, 5 magyar, (+1) ruszin, 20 (+3) egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született 1609-ben Szőllősi Benedek jezsuita költő, szerkesztő. Itt született 1936-ban Randík Aladár természetvédő, egyetemi oktató.szemelyisegek.hu; Stollmann András 2011: Dr. Randík Aladár emlékére. Dunatáj 11/21, 4. Itt született 1964. január 30-án Jozef Ižold a szlovák szalézi rendtartomány provinciálisa.saleziani.sk Itt szolgált 1788-ban Jedlicska Tamás római katolikus plébános. Itt szolgált 1882-től Podhragyay Pál prépost-plébános. Itt szolgált 1892–1935 között nyugdíjazásáig Spuller Gyula plébános.
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1771-ben épült klasszicista stílusban. A temetőben álló Szent József kápolnát a falu egykori birtokosa, Mojzes István építtette. A szőlők között egy Szent Orbán kápolna is található. Az esztergomi érsekség egykori kastélya a 18. század második felében épült.
Jegyzetek
Irodalom Dominik Drozd – Martin Neumann – Tomáš Pišúth 2020: Výskumy v Rybníku, Santovke, Šahách a Vrábľoch v reflexii ich účastníkov. In: Slovenská archeológia – Supplementum 1. Jozef Bátora – Knut Rassmann – Peter Tóth 2016: Výskum osady zo staršej doby bronzovej v Rybníku. In: AVANS 2011, 25-26. Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 196. Zuzana Lopatková 2009: Majetková postavenie a každodenný život predialistov v novoveku na príklade zemianskej rodiny Ižoldovcov z Rybníka. In: Zemianstvo na Slovensku v novoveku. Jozef Bátora 2002: Nález stredovekej keramiky v Rybníku. AVANS 2001, 29.
Külső hivatkozások Községinfó Garamszőlős Szlovákia térképén E-obce.sk
Garamszolos Kategória:Verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi szék Kategória:Bars vármegye települései