Harka () község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Fekvése Magyarország északnyugati részén, az Alpokalján, Soprontól 5 kilométerre délre, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el.

A határ magyar oldalán csak két települési szomszédja van: észak felől Sopron, kelet felől pedig Kópháza. Délkeleti szomszédja Sopronkeresztúr (Deutschkreutz), délnyugat felől pedig Hasfalva (Haschendorf) és Sopronnyék (Neckenmarkt) településekkel határos.

Átlagos tengerszint feletti magassága 204 méter. Sopron felől közelítve a faluba, a Harkai-csúcs (régi nevén Kogelberg) képe tárul elénk. A 276 méter magas domb kőzete gneisz, területe természetvédelmi oltalom alatt áll. Fontosabb botanikai értékei közé tartozik a védett szártalan bábakalács (Carlina acaulis).

Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, Sopron belvárosa, illetve az M85-ös autóút és a 84-es főút csomópontja felől, mindkét irányból a 8645-ös úton. Korábban egy mellékút révén közvetlen összeköttetése volt Kópházával is, de azt a mellékutat az M85-ös építésével kettévágták, így Kópháza felől Harka ma már csak az előbb említett csomóponton keresztül érhető el.

Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a közelében húzódó nak korábban volt Harka vasútállomása (soproni területen, a 8645-ös út vasúti keresztezésétől nem messze), amit csak az utóbbi években szüntettek meg, az alacsony kihasználtsága miatt. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget azóta Sopron vasútállomás kínálja. Erre vezették volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalavár-Nagykanizsa vasutat.

Nevének eredete A falu neve „Villa Harka” formában fordul elő először. Eredete a „horka” magyar méltóságnévre megy vissza, a nevet a bírói hatalmat viselő Tétény vezér fiától kapta.

Németül a település neve Harkau. Horvátul két neve van. A fertőhomoki horvátok Horkának, a kópháziak Huorkának hívták.

Története A falu nevének első írásos említése egy Székesfehérváron 1245 májusában kelt adománylevélben található, amelyet IV. Béla adott ki. Harka környéke már a rómaiak korában lakott terület volt. A 18. század végén Harka a környék egyik leggazdagabb településének számított. Ezért 1783-ban Nagy György megalapította az országos hírűvé vált Harkai Nemesi Akadémiát, ahol az ifjú magyar nemesek fél év alatt elsajátíthatták a német nyelvet. 1809-ben tűzvész pusztította el a település északi részét, csak a templom és a paplak élte túl a lángok perzselését. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte Harkát is, de a soproni népszavazással Harka visszakerült Magyarországhoz, habár a lakosság 90%-a Ausztria mellett voksolt. A második világháborút követően 799 német ajkú lakost telepítettek ki. A település nevét 1947-ben a község országgyűlési képviselője, a később koncepciós per áldozatává vált Rajk László belügyminiszter segítségével tévedésből (német eredetű névnek hitték), a törvényeket megkerülve Magyarfalvára változtatták, a helyiek tiltakozása ellenére. Egy helyi népszavazás után, majd 43 év múlva, 1990. április 1-jén a falu újra visszakapta az ősi, Harka nevet.

Közélete Polgármesterei 1990–1993.04.: Matyi Istvánné (független) 1993.05–1994: Töreki István (független) (Matyi Istvánné tartós akadályoztatása miatt megbízott alpolgármesterként) 1994–1998: Töreki István (független) 1998–2002: Töreki István (független) 2002–2006: Rombai László (független) 2006–2010: Szabó Károly (független) 2010–2014: Szabó Károly (független) 2014–2019: Szabó Károly (független) 2019–2024: Duschanek Péter (független) 2024– : Duschanek Péter (független)

Intézmények

Harkai Kerekerdő Óvoda És Bölcsőde Harkai Pantzer Gertrúd Általános Iskola Szabó Károly Könyvtári, Információs és Közösségi Hely

Népesség A település lakónépességének változása:

Harka népességének alakulása 1870-tól 2020 -ig

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 5,8% németnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 4,2%, evangélikus 9,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,1% (20,3% nem nyilatkozott).Harka Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szlovénnek és románnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 7,4% evangélikus, 3,1% református, 0,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).Harka Helységnévtár

Látnivalók Árpád kori római katolikus templom (1309, Szent Péter és Pál nevére szentelve) 1787-ben épült evangélikus templom, melynek barokk orgonája 1819-ből, tornya pedig 1886-ból származik Millenniumi emlékmű (1896) I. és II. világháborús hősi emlékmű (1923) Liszt Ferenc-szobor Evangélikus múzeum Harangláb „Magyarok maradtunk” – a Soproni népszavazás emlékműve Istenszéke hegytető (Kr. e. VII. században épült földvár maradványaival) bélyegkép|160px|Az 1787-ben épült evangélikus templom, melynek barokk orgonája 1819-ből, tornya pedig 1886-ból származik

Ismert személyek Harkán 1705 telén Harkán táborozott Vak Bottyán és csapata 1783-tól az evangélikus lelkész Nagy György János 1881 áprilisában Liszt Ferenc átutazott Harkán, a falu központjában dallal köszöntötte a híres művészt a helyi Concordia Dalárda Itt élt egy időben Kövesdi-Nagy József (1922–1976) festőművész.

Jegyzetek

További információk Harka honlapja

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:Magyarország megváltoztatott településnevei Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:Sopron vármegye települései