bélyegkép|jobbra|1937-ben Csehszlovákiában betiltott könyvek és dalok listájából részlet. Jól látható, hogy magyar nyelvű kiadványokat is tartalmaz. A sajtószabadságnak és médiaszabadságnak nevezik azt az állapotot, amikor a sajtó és média munkatársai – az újságírók – maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtó-és médiatermékekben milyen tartalom jelenik meg. Ez a szabadság kiterjed az állam (kormány) beavatkozásának hiányára is. A demokratikus országokban ezt a szabadságot a szólásszabadság részének tekintik.
Tehát a „sajtó” szó tágabb értelmében a nyomtatott és az elektronikus hírközlő eszközöket (média), az ezek által szolgáltatott tartalmakat és az ezen tartalmakat előállító személyeket jelöli.
Az állampolgári jogok egyike a sajtó útján való, hatóságilag előzetesen nem ellenőrzött és korlátozott szabad véleménynyilvánítás. A sajtószabadság követelését a polgári átalakulásért folytatott harcban fogalmazták meg először, aktualitását az abszolút monarchia, s különösen az egyházi hatóságok sajtótermékeket szigorúan kézben tartó zsarnoksága adta. A Habsburg abszolutizmus ellen, a polgári fejlődésért felkelt 1848-as magyarországi forradalomnak is ez volt az egyik alapvető követelése. A sajtószabadságot korlátozó intézkedések és intézmények elleni küzdelem ma is élő probléma a világ számos országában.
Nemzetközileg ez az egyik legrégebbi, alkotmányban rögzített jog, amely az általánosabb információszabadság jogának szerves részét képezi.
A sajtószabadság mint érték A sajtószabadság – legalábbis elvben – egyetemes érték és emberi jog. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és az Az emberi jogok európai egyezménye egyaránt szavatolja a vélemények, eszmék, hírek, információk terjesztésének és megismerésének szabadságát. A legtöbb állam alkotmányába foglalva védi a sajtó szabadságát, bár ennek az alkotmányos védelemnek a gyakorlati megvalósítása államról államra változó mértékű.
A washingtoni székhelyű Freedom House a következő szavakkal magyarázza meg a sajtószabadság fontosságát:
Különbségek a sajtószabadság értelmezésében bélyegkép|Március 15. A magyar sajtószabadság napja Különböző országokban különböző azoknak az intézkedéseknek illetve magatartásoknak a köre, amelyeket a sajtószabadsággal összeegyeztethetőnek tekintenek. A szabad sajtójú országokban sem abszolút a sajtó szabadsága.
Egyébként szabad sajtóval rendelkező országokban is akadnak olyan vélemények, amelyeknek a sajtóban való hangoztatása nem megengedett. Az Európai Unió számos országában tilos például a holokauszttagadás, vagyis annak a véleménynek a hangoztatása, hogy a holokauszt nem történt meg, vagy ha meg is történt, mértéke kisebb volt, mint amit a történészek többsége valósnak tart. Az Egyesült Államokban elképzelhetetlennek tűnik a sajtószabadság ilyen irányú korlátozása. Litvániával együtt Magyarország is korlátozza az „önkényuralmi jelképek”, köztük a sarló és kalapács ábrázolását a sajtóban, miközben ez a szimbólum a szomszédos Ausztriában a címer része. A korábbi magyar választási törvény „kampánycsend” címén tiltotta azt, hogy a sajtó politikai véleményeket fogalmazzon meg illetve ilyenekről tudósítson a választás napján, a szavazás befejeztéig. Ezzel szemben más demokráciák gyakorlatában nem megengedett a politikai véleménynyilvánítás ilyen jellegű korlátozása.
Gyakoriak a szexszel kapcsolatos korlátozások. Szinte univerzális például a gyermekpornográfia terjesztésének tilalma. Az Egyesült Államokban például a szövetségi hatóság nagy összegű bírságot róhat ki tévéadókra azért, ha akár akaratlanul is és akár egy villanásnyi időre is fedetlen női mellet mutatnak az adásban Európában tipikusan jóval megengedőbb a hatósági hozzáállás.
A legtöbb fejlett demokratikus hagyományokkal rendelkező országban nem tekintik állami feladatnak a hírlapok megjelentetését, és visszásnak tűnne az, ha a kormány vagy a hatalmon lévő párt újságot jelentetne meg (az ilyen sajtótermék nem számítana szabadnak és függetlennek). Ezzel szemben Kínában például a hatalmat gyakorló Kínai Kommunista Párt négymilliós példányszámú napilapot jelentet meg.
Számos országban, köztük a szabad sajtójúakban is elfogadott az, hogy televízió- illetve rádióadót tartson fenn az állam úgy, hogy ennek működését részben vagy egészben közpénzből finanszírozza. Nyilvánvaló ebben a konstrukcióban annak a veszélye, hogy a mindenkori hatalom megkísérelheti meghatározni, hogy mi szerepeljen az ilyen adók műsorán. Ennek a veszélynek a realitása széles határok között változik. Észak-Koreában a hatalom teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja az elektronikus sajtót. Magyarországon az új sajtótörvény tételesen meghatározza, hogy a közszolgálati média műsora milyen jellegű tartalmat milyen minimális időkeretben köteles sugározni, maguk a közszolgálati adók pedig a politikai pártok által megválasztott kuratórium felügyelete alatt állnak, de a műsorszerkesztés jelenleg nem áll a kormány közvetlen irányítása alatt. Az Egyesült Államokban az állam befolyása a közszolgálati médiára meglehetősen kicsi: az adók jórészt közadakozásból és privát adományokból tartják fenn magukat, az állami finanszírozás aránya tíz százalék alatt van. Időről időre felmerül az a törekvés is, hogy az állam teljesen vonuljon ki a közszolgálati adók finanszírozásából.Conservatives call to defund NPR after Williams’ firing
Decentralizált formájánál fogva az internet az egyik legnehezebben korlátozható része a sajtónak. A fejlett demokráciájú országokban az internetes sajtótermékek a nyomtatott sajtóhoz hasonló, vagy annál enyhébb korlátozás alá esnek, de Észak-Koreában például szinte teljesen lehetetlen az internet elérése, Kínában pedig komoly cenzúra tárgya az internet.Internet Censorship in China The New York Times
A sajtószabadság korlátozásának módszerei A hatalomnak számos módszere van arra, hogy a sajtó szabadságát korlátozza. A legnyilvánvalóbb módszer a direkt cenzúra, amikor a sajtótermékek tartalma közvetlen állami ellenőrzés alatt van.Alexander Lukashenko - Belarus President Reporters sans frontièresRaúl Castro - Cuba President of the Council of State and Council of Ministers Reporters sans frontièresHu Jintao - China President Reporters sans frontières
Az Egyesült Királyságban a kormány kényszeríti a különféle közösségi média felülteket, hogy a közmédiát részesítsék előnyben algoritmusukban.
A sajtószabadság csorbulhat úgy is, hogy az újságírókat megfélemlítik, bántalmazzák, bebörtönzik, esetleg meg is ölik a hatalom saját erőszakszervezetei, vagy a hatalomhoz közelálló erőszakos csoportosulások.Ramzan Kadyrov - Russia President of Republic of Chechnya Reporters sans frontières
Előfordulhat, hogy az újságírók megfélemlítését nem a hatalom, hanem éppen a hatalommal szemben álló politikai vagy bűnügyi szervezetek végzik.ETA - Spain Terrorist organisation Reporters sans frontièresOrganised crime - Italy Reporters sans frontières
A sajtószabadság nyomon követése Az EU-ban Számos nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezet (NGO) működik, amelyek az EU-ban, az EU-tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban, valamint a Keleti Partnerség országaiban a sajtó- és médiaszabadságért küzdenek.
Kormányzati szervezetek
Európa Tanács. A médiaszabadsághoz kapcsolódó ágak: Az újságírás védelmével és az újságírók biztonságával foglalkozó szakértői bizottság (MSI-JO), Kulturális, Tudományos, Oktatási és Médiabizottság, Emberi Jogi Biztos Az Európai Bizottság médiaszabadsággal foglalkozó főigazgatóságai: Tartalom-, Technológiai és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága / Tartalmak és Kapcsolatok Főigazgatósága, Bővítési Főigazgatóság Az Európai Parlament médiaszabadsággal foglalkozó parlamenti bizottságai: Állampolgári Szabadságjogokért, Bel- és Igazságügyi Bizottság /LIBE, Emberi Jogokért Felelős Albizottság /DROI EBESZ : Az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője UNESCO Szólásszabadság és Médiafejlesztési Osztálya
Nem kormányzati szervezetek
Article 19 brit nemzetközi emberi jogi szervezet Újságírók Védelmére Szóló Bizottság (Committee to Protect Journalists, CJP) Freedom House (A sajtó- és médiaszabadság éves jelentései) Cenzúra Index (Index on Censorship) nevű szervezet Freedom of Expression Awards Globális Médiafejlesztési Fórum Human Rights Watch Etikai Újságírói Hálózat (Ethical Journalism Network) Nemzetközi Sajtóintézet (Médiajogi Adatbázis, On The Line projekt on the line : tracking digital attacks against journalists ) Médiajogi Védelmi Kezdeményezés (Media Legal Defence Initiative) Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders, Reporters sans frontières), párizsi székhelyű nemzetközi nonprofit és nem kormányzati szervezet
Európai/regionális Institute of European Media Law - Európai Médiajogi Intézet (EMR) Európai Egyetemi Intézet Médiapluralizmus és Sajtószabadság Központja (CPMF) Centre for Media Pluralism and Media Freedom Európai Sajtó- és Médiaszabadság Központ (ECPMF) Európai Újságíró Szövetség - European Federation of Journalists (EFJ) Európai Újságírói Központ (EJC) Délkelet-európai Médiaszervezet (SEEMO)
Nemzetközi rangsorok Két független és pártsemleges nemzetközi szervezet is foglalkozik azzal, hogy a világ országait rangsorolja a sajtószabadság mértéke alapján.
A washingtoni székhelyű Freedom House évenként megjelenő Freedom of the Press (Sajtószabadság) című jelentésében számszerű indexszel jellemzi az egyes országok sajtójának szabadságát. A szervezet 0 és 100 közötti sajtószabadság-indexe annál alacsonyabb, minél szabadabb egy ország sajtója. Az index három komponensből áll. Az első a sajtó működésének jogi környezetét értékeli, a második a politikai környezetet, a harmadik pedig a gazdasági környezetet. Ha egy ország indexe 30-nál nem magasabb, akkor ott a sajtó szabadnak minősül, a 31 és 60 közötti indexű országok sajtója részben szabad, míg a 60 fölötti index a sajtószabadság hiányát jelzi. bélyegkép|300px|A világ országai a Freedom House 2009-es sajtószabadság-rangsorában. Zöld szín jelzi a szabad, sárga a részben szabad, piros pedig a nem szabad sajtót 2009 2009-ben a legalacsonyabb (legkedvezőbb) 9-es (jogi: 1, politikai: 4, gazdasági: 4) indexet Izland érte el. Magyarország sajtószabadság-indexe 21 volt (jogi: 5, politikai: 9, gazdasági: 7), jelezve, hogy a magyar sajtó ebben az évben szabad volt. A legkedvezőtlenebb, 98-as pontszámot (jogi: 30, politikai: 39, gazdasági: 29) Észak-Korea kapta. 2013 A 2013-as jelentés szerint Magyarország megítélése 36 ponttal (jogi: 12, politikai: 13, gazdasági: 11) a részben szabad kategóriába csúszott.https://freedomhouse.org/report/freedom-press 2017 2017-ben Magyarország további romlásáról számol be a 44-re emelkedett érték.
Riporterek Határok Nélkül A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontières) szintén évenként értékeli az egyes országok sajtójának szabadságát, és 43 kritérium alapján éves indexet állít össze minden országról. Az index tükrözi az újságírók fizikai fenyegetettségét, a sajtóra vonatkozó jogi korlátokat, valamint azt, hogy akik a sajtó képviselőit zaklatják, milyen mértékben élveznek büntetlenséget. Az index méri az öncenzúrát és a sajtóra nehezedő gazdasági nyomást is. Az alacsonyabb számszerű érték nagyobb, a magasabb kisebb sajtószabadságra utal. 2010 A 2010 szeptemberében véget ért egyéves időszakot értékelő rangsorban 0 ponttal holtversenyben az első helyen áll Finnország, Norvégia, Svédország, Izland, Hollandia és Svájc. Magyarország 7,5 ponttal, Csehországgal holtversenyben a 23. helyen állt. A rangsort 104,75 ponttal Észak-Korea és 105 ponttal Eritrea zárta. 2011-2012