Revisnyei Reviczky Szevér (Nagyvárad, 1840 – Pest, 1864. szeptember 24.) író, újságíró.

Életrajza Reviczky László bihar vármegyei táblabíró fia, a Reviczky család tagja. Középiskolai és felsőfokú jogi tanulmányait Nagyváradon végezte. 1860-ban Bihar vármegye aljegyzőjévé és esküdtjévé választották, azonban 1861-ben ezen állásairól a megváltozott politikai viszonyok folytán lemondott és Pestre utazott jogi tanulmányait folytatni, amelyet 1863-ban fejezett be. balra|150px|thumb|Eredeti sírja a Kerepesi temetőben, Gerenday Antal terve, 1865 Irodalmi működését a Hölgyfutárban megjelent kritikai cikkeivel kezdte meg. Számos közgazdasági és kritikai cikket és könyvismertetést tett közzé, különösen a kortárs külföldi írók műveit és életét elemezte. Írt a Pesti Napló, Budapesti Hírlap, Szépirodalmi Figyelő, Ország Tükre és Koszorú című lapokba.

1864-ben, mindössze 24 évesen egy pisztolypárbajban vesztette életét.Elek Gusztáv és Reviczky Szevér. — Egy halálos végű párbaj emlékezete. — Pesti Napló, 1913. március 12. 61. szám, 11. oldal Ezt a tényt Balogh Ferenc a Debreceni Református Kollégium egyház- és dogmatörténet professzora is feljegyezte naplójába peregrinusként, akinek diáktársa volt még nagyváradi éveiben. Balogh ki is fakadt a párbaj értelmetlen világa ellen: "az a nyomorult párbajszenvedély minden undorát kiérdemli fajunknak... s mégis uralg... e középkori rút szörnyeteg".

A Kerepesi temetőben nagy részvét mellett, az egyetemi ifjúság kíséretében búcsúztatták, országos gyűjtésből emelt sírjára az alábbi feliratot írták:Hazánk s a Külföld, 1865. április 9. 15. szám, 233. oldal

Irodalmi tevékenysége Az újabb német költők (Saint-René Taillandier művének ismertetése) Budapesti Szemle, 1859. 6. kötet, 18–19. szám, 231−237. oldal Anuska. Meg nem nevezett orosz szerző elbeszélése, fordítás. Nefelejts, 1859. 6−10. számában Egy olasz költő szenvedései. (Giacomo Leopardiról), Szépirodalmi Figyelő, 1862. február−áprilisi számaiban, folytatásokban Mű- s életrajztöredékek egy költőnő életéből. (Marceline Desbordes-Valmore, /1786–1859/ életéről). Hölgyfutár, 1862. januári 1–4. számaiban, folytatásokban. Oroszország jelen belviszonyai. Mazade után. Budapesti Szemle. 1862. 14. kötet, 46. és 47. szám, 420−436. oldal Ő fordította le először magyarra Huszár Imrével Victor Hugo Nyomorultak című regényét (Pest, 1862). 1863. Zilahy Károllyal szerkesztette az Alföldiek segélyalbuma (Pest 1864) c. művet. 1864. Anyagi érdekeink címmel közgazdasági lapot alapított, mely azonban halála miatt csakhamar megszűnt.

Jegyzetek

Források

További információk Tóth Kálmán: Reviczky Szever. Az ország tükre 1864. 337-338. old. Online

Kategória:Magyar írók Kategória:A Budapesti Hírlap (1853–1860) vezetői, újságírói Szevér Kategória:Nagyváradiak Kategória:1840-ben született személyek Kategória:1864-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói