bélyegkép|263px|A muromák feltételezett lakhelye a 9. században. A muromák területe a világoszölddel jelölt rész
A muroma mára kihalt, finnugor nyelvet beszélő nép. Egykori lakhelyük a mai Moszkvától keletre, az Oka folyó alsó folyásánál helyezkedett el. Már Jordanes is megemlékezett róluk a 6. században, Mordens néven, és a Nyesztór-krónikában is olvashatunk róluk: a krónika szerint 897-ben egyike voltak a Kárpát-medencében élő népeknek - kutatók szerint egy csoportjuk korábban a bolgárokkal vagy a magyarokkal vándorolt oda.
Régészeti leletek alapján a VII. században váltak ki az erza-mordvinokból, s a volgai bolgárok és oroszok 1088-ban vívott háborúja söpörte el végérvényesen ezt a gazdag, ám kis létszámú népet. Nyelvészeti vizsgálatok szerint a nyelvük nagyon közel állt a mordvinhoz.
Ma már csak Murom város neve emlékeztet a muromákra, bár azt az oroszok alapították a XI. században, a későbbi, keleti hódítások kiindulópontjaként.
2023-ban 13 muroma sírt tártak fel az Oka folyó partján, számos lelet kíséretében - ezek egyike egy övcsat volt, mely a szakértők szerint leginkább a magyarok övcsatjaihoz volt hasonlítható.
További információk
A merják és muromák története
Jegyzetek
Források Uibopuu, Valev, Finnougrierna och deras språk (1988) https://24.hu/tudomany/2023/08/22/osi-temeto-sirok-kincsek-kihalt-nep-oroszorszag-regeszet/
Kategória:Történelmi népek Kategória:Finnugrisztika