Nag Hammádi-i lelet, amelyet Nag Hammádi-i könyvtár néven is ismernek, egy késő ókori gnosztikus iratokból álló leletegyüttes.
Történetük 1945-ben a dél-egyiptomi Nag Hammádi (az ókori Khénoboszkion) közelében, nem messze Luxortól kerültek elő. Nem szervezett ásatás során, hanem a helyi lakosság fedezte fel, így a tudomány sokáig nem is tudott róluk. Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman találtak rá, miközben jó termőföldet kerestek. A pontos időpont és lelőhely emiatt nem azonosítható. A lakosok visszaemlékezése szerint a talált papiruszok egy részét tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások után a kairói Kopt Múzeum tulajdonába kerültek.
Az iratok nagyobbik része a 4. századból származik. A gnoszticizmus, mint a kereszténység egyik szinkretista irányzata, Alexandriában alakult ki a 2. század folyamán. Gyorsan háttérbe szorult, annak ellenére, hogy eleinte számos nagynevű híve volt. A bonyolult és mély szellemiségű áramlat azonban nem lehetett vetélytársa a sokkal egyszerűbb és könnyebben befogadható páli kereszténységnek. A lelet a gnosztikus művek aránylag késői másolatát őrizte meg, de egy részük keletkezési ideje legalább a 2. századig nyúlik vissza. A gnosztikusok Alexandriában vereséget szenvedtek már a 2. században, de délebbre megmaradtak közösségeik. Ezt bizonyítja a Nag Hammádi-i lelet is. Ugyanakkor 4. századi elrejtésük azt is mutatja, hogy ekkorra már Dél-Egyiptomban sem érezték biztonságban magukat.
A tizenhárom papiruszkódex körülbelül 1130 oldalt tartalmaz, ezeken kívül néhány kisebb töredék ismert. A Pál apostol imája az I. számú kódex borítójának külső felére írva maradt fenn. A kódexek összesen 51 művet tartalmaznak, néhány cím nélküli. A gnosztikus iratok mellett hermetikus szövegek is vannak bennük. A hermetizmus filozófiája erős rokon vonásokat mutat a gnoszticizmussal, akár közös eredet is feltehető róluk, így nem meglepő együttes előfordulásuk. Az evangéliumok, apokalipszisek, levelek, filozófiai értekezések túlnyomó többsége a kopt nyelv szaidi dialektusában maradt fenn, más dialektusok a korábban keletkező iratokban fedezhetők fel. A legtöbb irat valószínűleg görögből lett fordítva.
A lelet jelentősége a kora keresztény eszmei áramlatok kutatására nézve felbecsülhetetlen, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ellenlábas ókeresztény irodalomban lehetett olvasni. Így a 20. század közepéig meglehetősen egyoldalú és torzított kép alakulhatott ki a gnoszticizmus-kutatókban.
A könyvtárban talált iratok bélyegkép|jobbra|250px|Nag Hammádi elhelyezkedése Egyiptom térképén. I. Kódex (Jung kódexként is ismert): Pál apostol imája I. A,1–B,11 Jakab titkos könyve (más néven Jakab-apokrifon) I. 1,1–16,30 Az igazság evangéliuma Értekezés a feltámadásról I.43,25–50,18 Háromrészes értekezés II. Kódex: János titkos könyve I. 1,1–32,9 Tamás evangéliuma – mondás evangélium Fülöp evangéliuma – mondás evangélium Az Arkhónok létezéséről II. 86,20–97,23 A világ eredetéről II. 97,24–127,17 A lélek exegézise Tamásnak, a Vitázónak Könyve II. 138,1–145,23 III. Kódex: János titkos könyve (második verzió) Az egyiptomiak evangéliuma III. 40,12–44,28; IV. 55,20–60,30; III. 49,1–69,20 Áldott Eugnosztosz III. 70,1–78,23; V. 7,24–9,11; III. 81,2–90,13 Jézus Krisztus Bölcsessége III. 90,14–108,25; BG 107,4–114,25; BG 118,13–122,8; III. 117,1–119,18 A Megváltó dialógusa IV. Kódex: János titkos könyve Az egyiptomiak evangéliuma V. Kódex: Áldott Eugnosztosz Pál apokalipszise V. 17,19–24,9 Jakab első apokalipszise Jakab második apokalipszise Ádám apokalipszise VI. Kódex: Péter és a tizenkét apostol cselekedetei VI. 1,1–12,22 Mennydörgés: a Tökéletes Értelem VI. 13,1–21,32 Hiteles tanítás VI. 22,1–35,24 Nagy erőnk fogalma VI. 36,1–48,15 Állam Platóntól – Az eredeti kézirat nem gnosztikus, de a Nag Hammádi könyvtárban talált változatot (588B-589B) jelentősen módosították. Értekezés a nyolcadikról és a kilencedikről – L'Ogdoade et l'Ennéade-ként, illetve De ogdoade et enneade-ként is ismeretes, hermetikus értekezés, VI. 52,1–63,32 Hálaadó imádság (kézzel írott megjegyzéssel) – hermetikus imádság VI. 63.33–65,14 Aszklépiosz 21–29 – szintén hermetikus imádság VII. Kódex: Sem magyarázata VII. 1,1–49,9 A nagy Széth második tanítása VII. 49,10–70,12 Péter apokalipszise VII. 70,13–84,14 Silvanus tanításai VII. 84,15–118,9 Széth három sztéléje VII. 118,10–127,32 VIII. Kódex: Zostrianus – apokalipszis Péter levele Fülöphöz VIII. 132,10–140,27 IX. Kódex: Melchisedek Norea gondolata IX. 27,11–29,5 Bizonyságtétel az igazságról X. Kódex: Marsanes – apokalipszis XI. Kódex: Értekezés a tudásról Valentinian magyarázata a felszentelésről, a baptizmusról (A és B) és az Euchariszitáról (A és B) Allogenész – apokalipszis XI. 45,1–69,20 Hüpsziphron XII. Kódex: Sextus mondásai XII. 15,1–34,28 Az igazság evangéliuma Töredékek XIII. Kódex: A háromalakú Ősgondolat XIII. 35,1–50,24 A világ eredetéről
Források (Az első, cím nélküli fejezet.) Kákosy László: Fény és káosz. A kopt gnósztikus kódexek; Gondolat, Budapest, 1984 , Egyiptom és a kereszténység, 311–360. old. Mennydörgés. A Nag Hammadi-i könyvtár gnosztikus kódexei; ford., bev. Bánfalvi András; Farkas Lőrinc Imre, Budapest, 2002 Giacomo Filoramo: A gnoszticizmus története (ford.: Dobolán Katalin), Budapest, Hungarus Paulus Kairosz THE GNOSTIC SOCIETY LIBRARY The Nag Hammadi Library
További információk A teljes Nag Hammadi gnosztikus könyvtár; ford. Arany László; Angyali Menedék, Budapest, 2015
Kategória:Ókeresztény irodalom Kategória:Kopt irodalom Kategória:Régészeti leletek