Telki község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapesttől 21 kilométerre, Budakeszitől 9 kilométerre nyugatra helyezkedik el, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén, a Budajenői-patak völgyében. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el. Közvetlen (vele belterületen is határos, szinte a településsel teljesen összeépült) szomszédja Budajenő, közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5 kilométer távolságra déli irányban található Páty.
Közlekedés A települést a Budakeszi-Telki-Budajenő-Perbál közötti 1103-as út szeli át, ezen kívül Pátyon át Biatorbággyal is összeköti egy mellékút, valamint a közúti forgalom elöl elzárt erdészeti úton keresztül Nagykovácsi is elérhető. Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül lehet eljutni. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es (Pátyot is érintve), a 793-as, 794-es és 795-ös, valamint a Kelenföld vasútállomástól induló 773-as és 774-es busz is áthalad. A településen vasútállomás nincs, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség az vasútvonal Biatorbágy vasútállomása, közúton mintegy 10 kilométer távolságra. Szombatra és vasárnapra virradó éjszakákon 922B jelzéssel is közlekedik autóbusz Budapest – Budakeszi – Páty útirányon át Zsámbékra, a viszonylat Telkin azonban csak Zsámbék felé halad át, a főváros irányú utazás ekkor közvetetten, a Zsámbékról visszainduló busszal lehetséges. Az autóbuszok a zsámbéki végállomás felé áthaladnak Budajenő, Perbál és Tök településeken is.
Nevének eredete A telki monostor és a falu első, oklevélbeli említése 1198-ból származik.
Története A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István királynak köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök 1543-ban feldúlták, majd 1690-ben, a török elleni utóvédharcban ismét elpusztult.
A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, a helyükre az Erdélyből elűzött székely magyarok költöztek.
A Fekete-hegy körüli erdő a Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Budakeszi Vadaspark határában a Nagykovácsi és Biatorbágy között húzódó rozsdás vadvédelmi kerítés, illetve az azon belül élő szintén népes - az emberre többnyire veszélytelen - vadállat állomány is jelez.Huber Szabó Lőrinc: A Fekete-hegyek titkai, Budakeszi Hírmondó, 2013. november 27.)
A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése nekilendült, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. Lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, részben alvófaluvá alakult.
Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe. 2013-ban pedig a Budakeszi járás része lett.
Településszerkezet Telki területének alakja hajlított oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A régi faluközpont és az attól keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugati (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.
A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével szerkezete összetettebbé vált. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második centrum is, ahová iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatások és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a 2013-ban bezárt, híres Telki Kórház, valamint sportlétesítmények is épültek.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kerese János (független) 1994–1998: Kerese János (független) 1998–2002: Kerese János (független) 2002–2006: Varga Mihály Ferenc (független) 2006–2010: Danóczy Balázs (független) 2010–2014: Deltai Károly István (független) 2014–2019: Deltai Károly István (független) 2019–2024: Deltai Károly István (független) 2024– : Deltai Károly (független)
Kulturális és közösségi élet Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar és nyugdíjas klub is található. Rendszeresen szerveznek helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódnak a térségi rendezvénysorozatokba is. Közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.
Telki 2011. május 14-én, az erdélyi Gyimesbükk községgel megkötötte első testvérvárosi megállapodását, amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.
Sportélete
Telkiben épült fel a Magyar Labdarúgó-szövetség sportközpontja, a Globall Football Park & Sporthotel is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, a kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az MLSZ akkori elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor. A megnyitón részt vett Joseph Blatter és Michel Platini (a FIFA, illetve az UEFA akkori elnökei) is.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 3,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,4%, református 7,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,9%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 21,4% (28,8% nem nyilatkozott).Telki Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% görögnek, ukránnak, cigánynak, örménynek és ruszinnak, 9,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30% volt római katolikus, 8% református, 1,2% evangélikus, 1,2% görög katolikus, 0,5% izraelita, 0,4% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).Telki Helységnévtár
Látnivalók Kodolányi János emléktábla Kőkereszthttps://www.youtube.com/watch?v=ihPDZaYkdUE&feature=player_detailpage#t=455s Csergezán Pál emlékoszlopa Telki római katolikus temploma Telki monostor 1956-os magyar forradalom emlékműve Telki, Fő utca 20. lakóház. Az egykori skót bencés monostor és apátság uradalmi épülete. Műemlék. Törzsszáma: 7380. Azonosító: 7452 (29639) Kodolányi János író (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) szülőháza.
Híres emberek Itt született 1899. március 13-án Kodolányi János író. Itt lakott életének utolsó éveiben Csergezán Pál festőművész. Itt élt utolsó éveiben Vida Gábor fuvolista, festőművész. Itt születtek Habsburg György gyermekei. Itt született Tóth László autóversenyző. Itt született Kós Hubert olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó.
Képgaléria
Jegyzetek
Külső hivatkozások Telki a funiq.hu-n
Kategória:Pest megye települései
Kategória:Zsámbéki-medence Kategória:A Budai-hegység települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései