Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye. 1994 óta katolikus püspöki székváros. Lakóinak száma 206 219 (2014), ezzel Türingia legnagyobb városa. A tartományi hatóságokon kívül legfontosabb intézményei a Szövetségi Munkaügyi Bíróság, az Erfurti Egyetem és Főiskola, az erfurti katolikus egyházmegye, melynek székesegyháza az erfurti dóm, valamint a Közép-Németországi Protestáns Egyház tartományi egyházhivatala. A Krämerbrücke mellett a dóm és a Szent Severus-templom egyedülálló együttese a város fő nevezetességei. Emellett a város rendelkezik egy közel három négyzetkilométer nagyságú, középkori jellegű óvárossal, körülbelül 25 plébániatemplommal, a barokk Péter-hegyi citadellával, Közép-Európa legrégebbi fennmaradt zsinagógájával, valamint számos favázas és más polgárházzal. A város a Gera-folyó tágas völgyében fekszik, a dombos, mezőgazdaságilag intenzíven hasznosított déli türingiai medencében.
Története Erfurtot 742-ben említették először okleveles formában az erfurti püspökség Bonifatius általi megalapítása kapcsán – már akkor is nagy településként. Röviddel ezután a türingiai térség központjává fejlődött, jóllehet hosszú időn át politikailag nem tartozott Türingiához. A középkorban a város nagyfokú autonómiával rendelkezett. Ez 1664-ben a mainziak általi erőszakos leigázással változott meg. 1802-ben Erfurt Poroszországhoz került (kivéve az 1806–1814 közötti időszakot, amikor Erfurti Hercegségként közvetlenül francia fennhatóság alatt állt), és 1945-ig Poroszország része maradt. Az egyetemet 1392-ben alapították, 1816-ban bezárták, majd 1994-ben újraalapították. Ezáltal ez a harmadik legrégebbi egyetem, amelyet Németországban alapítottak, ám egy 1379-es alapító privilégium révén a legrégebbiként is tekinthető. Leghíresebb hallgatója Luther Márton volt.
A város gazdasága elsősorban a közigazgatásra és a szolgáltatásokra épül. Emellett Erfurtban működik több gép- és berendezésgyártó, valamint mikroelektronikai vállalat. A kedvező bérszint és a Németország közepén való elhelyezkedés miatt jelentős logisztikai ágazat is kialakult. Erfurt Lipcse után a keletnémet tartományok második legnagyobb vásárvárosa. Főpályaudvara révén a város fontos vasúti csomópont a személyszállításban. Erfurt ismert kertészeti tevékenységéről is (egapark, Német Kertészeti Múzeum, 2021-es Szövetségi Kertészeti Kiállítás), valamint médiaközpontként (itt található a KiKA gyerektelevízió, több rádióadó és napilap szerkesztősége).
Az UNESCO Világörökségi Bizottságának 2023. szeptemberi döntésével a város zsidó középkori öröksége felkerült a világörökségi listára. Ez magában foglalja a Régi Zsinagógát, a középkori mikvét (rituális fürdőt) és a Kőházat.
Fekvése A kis Gera-folyó partján fekszik. Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről egy erdő borította domb határolja.
Szomszédos települések A következő települések határosak Erfurttal:
Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach
Éghajlata
Története bélyegkép|balra|160px|Erfurt egy 1852-ből való metszeten bélyegkép|jobbra|260px|Erfurt látképe az Ägidienkirche tornyából bélyegkép|jobbra|260px|Városháza bélyegkép|jobbra|260px|A város panorámája a levegőből bélyegkép|jobbra|260px|Erfurt látképe A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera-folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti 4. évezredben lakott volt.
Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera-folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.
755-től a Mainzi Választófejedelemség része volt. 1184-ben itt történt az erfurti latrinabaleset néven ismertté váló szerencsétlenség, amikor a megbeszélésre érkező nemesek alatt beszakadt a padló, és az alatta lévő latrinába zuhantak, amiben legalább 60-an életüket vesztették.
A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tartozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot. 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.
A város néhány fontosabb nevezetessége:
Erfurti dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház. Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.
A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.
Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa. Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle. András-templom Prédikáló templom (Predigerkirche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek. Kereskedők hídja (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat. Szent Egyed-templom (Ägidienkirche): A Krämerbrücke keleti végén álló gótikus templom, melynek első említése 1110-ből származik, a jelenlegi épület 1325-ben épült. A legrégebbi épület a világon, amely metodista templomként szolgál.
Népessége
Erfurthoz csatolt települések bélyegkép|jobbra|260px|Dóm tér bélyegkép|jobbra|260px|Luther Márton-emlékmű Az Erfurthoz csatolt települések listája: 1911: Ilversgehofen 1937: Teile von Marbach 1938: Hochheim és Melchendorf, valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen. 1994: Töttelstädt
Híres személyiségek Díszpolgárok 1998 Gunda Niemann-Stirnemann (* 1966. szeptember 7. Sondershausen) gyorskorcsolyázó 2002 Andreas Müller (* 1971. február 22. Erfurt) könnyűatléta, parasportoló
A város szülöttei Thomas von Erfurt (1300 körül) Magister Regiens és a St. Severi und St.Jakob iskola rektora Johann Aegidius Bach (1645. február 9. – 1716 novembere, Erfurt) orgonista, brácsás, és az erfurti zenekar zenei igazgatója. Johann Ambrosius Bach (1645. február 24. – 1695. február 20. Eisenach) zenész, Johann Sebastian Bach apja Johann Bernhard Bach I (1676. május 23. – 1749. június 11. Eisenach) zeneszerző, Johann Sebastian Bach unokatestvére Haberle Károly Konstantin Keresztély (1764. február 11. – 1832. június 1., Pest) német–magyar természetkutató Franz Vollrath Buttstedt (1738. – 1814. Rothenburg ob der Tauber) orgonista és zeneszerző Max Weber (1864. április 21. – 1920. június 14. München) szociológus Walter Rein (1893. december 10. Erfurt-Stotternheim – 1955. június 18. Berlin) zeneszerző Manfred Ruge (* 1945. október 7.) politikus (CDU), 1990-2006 között Erfurt főpolgármestere Clemens Fritz Német labdarúgó válogatott tagja.
Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek: Bonifatius Winfried (Wynfreth) (672. vagy 673. Crediton, Wessex, Anglia – 754. június 5. Dokkum, Friesland) bencés szerzetes, az erfurti püspökség megalapítója és a „németek apostola” Martin Luther (1483. november 10. Eisleben – 1546. február 18. Eisleben) reformátor, Erfurtban tanult Christoph Bach (1613. április 19. Wechmar – 1661. szeptember 12. Arnstadt) orgonista és zeneszerző, Johann és Heinrich Bach testvére és Johann Sebastian Bach nagyapja bélyegkép|center|500px|Erfurt, panoráma
Kultúra és látnivalók Színházak bélyegkép|jobbra|260px|Neues Schauspiel „Die Schotte” Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház) Galli-Theater Erfurt Kabarett „Das Lachgeschoss” Kabarett „Die Arche” Neues Schauspiel Erfurt Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is) Theater Waidspeicher (bábszínház) Theaterfirma Erfurt
Múzeumok bélyegkép|jobbra|260px|Stadtmuseum Angermuseum Aquarium am Nettelbeckufer Elektromuseum „Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum Molsdorfi kastélypark Német Kertészeti Múzeum Nyomdamúzeum Természetrajzi Múzeum Türingiai Népművészeti Múzeum „Új malom” Múzeum Wasserburg Kapellendorf
Templomok és kolostorok bélyegkép|jobbra|260px|A Domberg látképe Allerheiligenkirche Ágoston-rendi kolostor Ägidienkirche Barfüßerkirche (rom) Dóm és a St. Severikirche Kaufmannskirche Lorenzkirche és Bartholomäusturm Peterskirche Predigerkirche Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus
Világi épületek Cyriaksburg Haus zum „Güldenen Krönbacken” Haus zum Sonneborn Kormányzói Palota Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra Pályaudvar Petersberg citadella Városháza
Ismétlődő rendezvények bélyegkép|jobbra|260px|Dóm Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren Június: Altstadtfest, Waidfest Július: Triennale Július/Augusztus: Zooparkfest Augusztus: Lichterfest (ega) Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel Szeptember: Biermarkt (ega) December: karácsonyi vásár Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega) Nyár: Krämerbrückenfest Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)
Vallások bélyegkép|jobbra|260px|Az Ágoston-rend kolostora bélyegkép|jobbra|260px|Az alachi kolostor nyugat felől A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis a lutheránus.
A településen csekély (650 fő) a zsidók létszáma.
Politika Főpolgármesterek 1817-től 1817 – 1833: Dr. Wilhelm August Türk 1833 – 1850: Karl Friedrich Wagner 1850 – 1851: Dr. Hermann Mallinckrodt megbízott főpolgármester 1851 – 1871: Freiherr Carl von Oldershausen 1871 – 1889: Richard Breslau 1890 – 1895: Gustav Schneider 1895 – 1919: Dr. Hermann Schmidt 1919 – 1933: Dr. Bruno Mann 1933 – 1934: Theodor Pichier (NSDAP) 1935 – 1936: Dr. Max Zeitler (NSDAP)