Az arany aguti más néven közönséges aguti (Dasyprocta leporina) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az agutifélék (Dasyproctidae) családjába tartozó faj.
Az állat a Dasyprocta emlősnem típusfaja.
Előfordulása Elterjedése Dél-Amerika északkeleti részén fordul elő. Honos Francia Guyana, Guyana, Suriname, és Venezuela területén. Brazília, Trinidad és Tobago és a Kis-Antillák északkeleti részeit is lakja. Betelepítették a Dominikai Közösségbe, Grenadába és az Amerikai Virgin-szigetekre.
Élőhelye
Az arany aguti trópusi esőerdők, őserdők és másodlagos erdők, továbbá füves, mocsaras területek lakója.
Alfajai
Dasyprocta leporina leporina Linnaeus, 1758 Dasyprocta leporina albida Gray, 1842 Dasyprocta leporina cayana Lacépède, 1802 Dasyprocta leporina croconota Wagler, 1831 Dasyprocta leporina fulvus Kerr, 1792 Dasyprocta leporina lunaris Thomas, 1917 Dasyprocta leporina maraxica Thomas, 1923 Dasyprocta leporina noblei Allen, 1914
Megjelenése A faj onnan kapta a nevét, hogy aranyszőre van. Felsőtestét sötét pöttyök tarkítják. Testének közepe felé haladva a barna alapszínbe egyre több narancssárga vegyül. Színe megkülönbözteti a többi agutitól. Testének elülső része a többi agutihoz hasonlóan karcsú, míg a farrész zömökebb. Testhossza (a farok nélkül) 64 cm, a farokhossza 3 cm, marmagassága 10–15 cm, a testtömege 3–6 kg között van.Bricklin, R. and P. Myers. 2004. "Dasyprocta leporina" (On-line), Animal Diversity Web. A nőstények és a hímek hasonlók, de a nőstény nagyobb, mint a hím. Füle négyzetes. Mellső lábán négy, hátsó lábán három ujja van.
Életmódja A sűrű aljnövényzetben kutat fő tápláléka, a lehullott gyümölcsök után. Főleg kora reggel keresi növényi eredetű táplálékát. Ahol sokat vadásszák, csak este mozog. Gyakran követi a majomcsapatokat, és az általuk pazarlóan földre hullajtott gyümölcsdarabokat felszedegeti. A majmok elfogyasztják a termés lédús húsát, s bár a magok is rendkívül táplálóak, a maghéj keménysége miatt nem jutnak hozzá, és ledobják. A rágcsálófogazattal rendelkező agutinak azonban nem gond a legkeményebb maghéj feltörése sem. Alsó és felső állkapcsában egy-egy pár metszőfog található, melyeknek nincs gyökerük. A foganyagot, vagyis dentint csak az elülső részen védi kemény zománc. A csupasz dentinrész sokkal puhább, könnyebben kopik. A lekopott részek pótlódnak a megmaradó fogcsíra révén. Az állandó használat és kopás során e fogak folyamatosan éleződnek, így alkalmasak a kemény maghéj feltörésére.
Veszély esetén fenyegetően morogva, 2 méteres ugrásokkal, fürgén menekül. A közönséges aguti párban él.
Szaporodása Nincs külön párzási időszakuk. A család legtöbb faja évente egyszer-kétszer szaporodik, ezért feltételezhetően ez a faj is. Az agutik párkapcsolata egy életre szól, a csapat a szülőkből és azok kicsinyeiből áll. A nőstény 104-120 napos vemhesség után 1-4 utódot hoz a világra. Az utódok nagyon gyorsan fejlődnek, szükség esetén hamar együtt tudnak menekülni a szüleikkel. 20 hetes korukig szopnak. A fiatalok ivarérettségük eléréséig, 9 hónapig maradnak a szüleikkel, majd elhagyják a családot. A természetben 6, állatkertekben 13-20 évig élnek.
Természetvédelmi állapota Nem veszélyeztetett faj, az arany aguti, más néven aranynyúl gyakori állat az állatkertekben. Magyarországon a Miskolci Vadasparkban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Pécsi Állatkertben és a Szegedi Vadasparkban is megtalálható. Nagy területigénye (szaporodáshoz, táplálékkereséshez) megnehezíti a tartását. Egy család territóriuma a természetben 30000 m² - 85000 m².
Képek 220px|bélyegkép|Arany aguti táplálkozás közben - távolról220px|bélyegkép|Arany aguti táplálkozás közben - közelről210px|bélyegkép|Egy nőstény a kölykével
Jegyzetek
Források Alfred Brehm: Az állatok világa - 1. Agutik
http://www.pecszoo.hu/arany-aguti/
Fordítás
További információk Trópusi kölykök a Miskolci Állatkertben Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
Kategória:Agutifélék Kategória:Emlősfajok Kategória:Rágcsálófajok Kategória:GLAM-ZOO Kategória:Venezuela emlősei Kategória:Trinidad és Tobago emlősei Kategória:Guyana emlősei Kategória:Suriname emlősei Kategória:Francia Guyana emlősei Kategória:Brazília emlősei