thumb|300px|A Di, De pontok helye csak az AC/BC aránytól függ
A szögfelező- vagy Apollóniusz-tétel az euklideszi geometria egyik tétele, amely szerint egy háromszög szögfelezőinek talpponja a szomszédos oldalak arányában osztja a szemközti oldalt:
ahol:
A, B és C a háromszög csúcsai, Di és De a C-ből induló belső és külső szögfelező talppontja
Bizonyítása
Párhuzamos szelőkkel thumb|300px|BCB’ 2 egyenlő szárú háromszög, amelynek az alapja és a magassága párhuzamos a szögfelezőkkel Belső szögfelezőre:
Az oldalon lévő egyik, például a csúcsból párhuzamost húzok a -ből induló belső szögfelezővel, ez metszi az egyenest egy pontban. A külső szögfelezőre való tükrözés után a képe a egyenesen marad, mert a belső szögfelező merőleges a külsőre, és képe a képén, egyenesen is rajta lesz, tehát képe , tehát . A párhuzamos szelők tétele miatt .
A külső szögfelezőre hasonlóan megy.
Szinusztétel használatával
A szinusztételbe beírva azonnal adódik a kívánt összefüggés:
Külső szögfelezőre ugyanígy.
Megfordítása
Egy lehetséges megfordítás: ha adott A, B, C és Di hogy , akkor igaz-e, hogy ACDi< szög egyenlő BCDi< szöggel.
Duálisa
A távolság és szög (szinusza) fogalmakat felcserélve jutunk a szögfelezőtétel duálisához. Az oldalfelezőtétel szerint egy háromszögben egy szöget a szemközti oldalfelezőponttal összekötő egyenes szinuszosan olyan arányban oszt, mint a szemben levő oldalon a megfelelő szögek szinuszai. Ez nem túl nevezetes összefüggés, de igazolható a szinusztétel segítségével.
Apollóniusz-kör
A szögfelezőtétel következménye, hogy az olyan pontokból, amelyeknek két adott ponttól, A-tól és B-től vett távolságaik aránya egy adott állandó, merőlegesen fog látszódni a külső és belső szögfelező talppontja, tehát rajta lesz azok Thalész-körén.
kategória:Háromszögek kategória:Euklideszi geometria