Események Határozott dátumú események január 8–9. – A balkáni szocialisták első konferenciája Belgrádban. január 17. – Megalakul a második Khuen-Héderváry-kormány. február 2. – Új választójogi törvényt fogad el a horvát sabor (parlament). február 5. – Nikola Tomašić kerül a horvát báni székbe. február 10. – Megalakul a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága. február 17. – Ferenc József aláírja a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendelkezéseket. február 19. – Megalakul a Nemzeti Munkapárt. március 27. – A szatmárököritói tűz, Magyarország ezidáig legtöbb halálos áldozatot követelő tűzesete (312 halott, 99 sérült) április 16. – Elindul Az Est, Miklós Andor lapja. május 6. – VII. Edward halála után a brit trón V. Györgyre száll. május 18–28. – Bosznia-Hercegovimában megtartják az első parlamenti választásokat. május 31. – Fokföld, Natal, Oranje Szabadállam és Transvaal egyesülésével létrejön a Dél-afrikai Unió. június 1. – Megkezdődik a dualista Magyarország utolsó választása, amely a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt győzelmével végződik. június 15. – Bogdan Žerajić merényletet kísérel meg Marijan Varešanin generális, Bosznia-Hercegovina kormányzója ellen. június 19. – Jan Kašpar mérnök saját konstrukciójú gépén Pardubicében végrehajtja az első nyilvános csehországi repülést. augusztus 28. – Montenegróban kikiáltják a királyságot. november 17. – Montenegró titkos szerződést köt Oroszországgal.
Határozatlan dátumú események január vége – Megegyezés a magyar kormány és a horvát-szerb koalíció között. (A lényege, hogy menesztik Rauch Pál bánt és munkatársait, választási reformot ígérnek, ennek fejében a koalíció támogatja az új bánt, Nikola Tomašićot.) október – Választások Horvátországban. (A győzelmet a horvát-szerb koalíció szerzi meg.) az év folyamán – A magyarországi népszámlálás adatai szerint az ország lakossága meghaladja a 18 milliót, ebből valamivel kevesebb mint 10 millió vallja magát magyar anyanyelvűnek. A lakosság 62,4%-a él a mezőgazdaságból, 21,1%-a az iparból. A hatévesnél idősebb lakosságból 31,6% analfabéta. Miskolc közüzemű csatornaművéhez csatolva elkészül Magyarország első – nagyobb – biológiai szennyvíztisztító telepe. A japán császár ellen merényletet szerveznek az anarchisták. Svédországban bevezetik az általános választójogot. Felkelés robban ki Portugáliában, a király elmenekül, kikiáltják a köztársaságot. Japán annektálja Koreát. Forradalom robban ki Mexikóban a diktátor, Diaz elnök ellen. Władysław Sikorski – a Lwówban megalapított Függetlenségi Haladó Demokrata Párt tagjaként – létrehozza a paramilitáris Lövészszövetséget. Józef Piłsudski megalakítja a Lövész nevű katonai szervezetet. A varsói Kereskedelmi Bank, majd a varsói Iparbank megalapítása. Megindul a cserkészmozgalom a lengyel területeken.
Mikszáth Kálmán magyar író szülőfaluját, mely 1899-től eddig Kürtabony, előtte Szklabonya volt, a 40. írói jubileumán Mikszáthfalvára nevezik át.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1910-ben 1910 az építészetben szeptember 8. – Átadják a közönségnek az Erzsébet-kilátót a budai János-hegyen. 1910 a festészetben Londonban megrendezik az első posztimpresszionista kiállítást. Amedeo Modigliani festeni kezd Párizsban. Kernstok Károly megfesti a Lovasok a vízparton című képét. 1910 a filmművészetben 1812 – rendező Ferdinand Zecca és Camille de Morlhon Afgrunden (A züllés útján) – rendező Urban Gad Frankenstein – rendező J. Searle Dawley The Wonderful Wizard of Oz – rendező Otis Turner 1910 az irodalomban Megjelenik Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verseskötete. 1910 a jogalkotásban 1910 a légi közlekedésben 1910 a sportban február 6.: Diósgyőri VTK (DVTK) alapítása. A FTC nyeri az NB 1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe. 1910 a tudományban Frederick Cook kapitány, saját állítása szerint, eléri az Északi-sarkot. Ernst Steinitz matematikus Algebraische Theorie der Körper c. dolgozatában kiterjeszti a test fogalmát komplex számok vagy függvények halmazairól axiomatikusan definiált absztrakt struktúrává. A mai értelemben vett testelmélet megalkotása. 1910 a vasúti közlekedésben július 31. – Megnyílik a Pélmonostor–Villány–Siklós-vasútvonal. 1910 a zenében Bartók Béla és Kodály Zoltán első közös szerzői estjüket tartják. március 19. – Bartók I. vonósnégyesének premierje. Az Orosz balett Párizsban bemutatja Igor Sztravinszkij A tűzmadár című balettjét, mely forradalmasítja a klasszikus balettet. New Yorkban bemutatják Puccini A Nyugat lánya című operáját. Ralph Vaughan Williams – Fantasia on a Theme of Thomas Tallis, Symphony No. 1 ('A Sea Symphony') bemutatója.
Születések január 4. - Josephine Mckim, amerikai olimpiai úszó († 1992) január 6. – Mészöly Gyula, az MTA tagja, biológus, Kossuth-díjas növénynemesítő († 1974) január 11. – Trygve Bratteli, Norvégia miniszterelnöke († 1984) január 21. – Takács Károly kétszeres olimpiai bajnok sportlövő († 1976) január 26. – Major Tamás színész († 1986) január 27. Eszenyi Olga színésznő († 1992) Edvard Kardelj, szlovén származású jugoszláv kommunista politikus, a munkásönigazgatás teoretikusa, Tito legközelebbi munkatársa († 1979) január 29. – Dunkl Nepomuk János osztrák származású magyar zongoraművész, zeneműkiadó (* 1832) február 13. – Novák József tanár, régész, múzeumigazgató († 1986) február 19. – Jan Reychman lengyel orientalista, hungarológus, történész († 1975) március 5. – Bata István honvédelmi miniszter († 1982) március 7. – Kovács Jenő magyar állatorvos, gyógyszerkutató, egyetemi tanár († 1990) március 9. – Lénárd Sándor orvos, költő, író († 1972) március 12. – Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek († 1986) március 13. – László Gyula történész, régész († 1998) március 16. – Gerevich Aladár harmincnégyszeres magyar bajnok vívó († 1991) március 23. – Kuroszava Akira japán filmrendező, forgatókönyv író († 1998) március 24. – Ortutay Gyula néprajzkutató, politikus († 1978) április 11. – António de Spínola katonatiszt, politikus († 1996) április 18. – Horváth János magyar mikrobiológus († 1970) április 29. - Hollós Melitta, magyar színésznő († 2002) május 20. – Gáldi László magyar nyelvész, irodalomtörténész, műfordító, szótárszerkesztő († 1974) június 1. – Hámos György magyar író († 1976) június 1. – Kállai Gyula politikus, a minisztertanács elnöke († 1996) június 1. – Jan Kodet cseh szobrászművész († 1974) június 11. – Jacques-Yves Cousteau francia tengerkutató († 1997) június 28. – Csapláros István irodalomtörténész, egyetemi tanár, a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelkedő kutatója († 1994) július 14. – William Hanna amerikai rajzfilmes, a Frédi és Béni sorozat szerzőpárosának egyik tagja († 2001) július 19. – Bóka László magyar író, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1964) július 27. – Kiss László (Leslie Kish) amerikai magyar statisztikus, a mintavételi eljárások módszertani fejlesztője, az MTA tagja († 2000) augusztus 4. – Rohmann Henrik hárfaművész, hárfatanár († 1978) augusztus 7. – Lucien Hervé magyar származású Franciaországban élő fotográfus († 2007) augusztus 18. – Turán Pál matematikus († 1976) augusztus 27. – Kalkuttai Teréz anya (eredeti nevén: Agnes Gonxha Bojaxhiu) albán származású Nobel-békedíjas apáca († 1997) szeptember 1. Olgyay Aladár és Viktor műépítészek († 1964), († 1966) F. Rácz Kálmán magyar író, műfordító († 1980) szeptember 3. Maurice Papon francia politikus, Gironde megye prefektusa, költségvetési miniszter († 2007) Soós Imre magyar történész, levéltáros, levéltár-igazgató († 1997) szeptember 7. – Várszegi József olimpiai bronzérmes atléta, gerelyhajító († 1977) szeptember 16. – Kutasi György olimpiai bajnok vízilabdázó († 1977) szeptember 18. – Oltvai Ferenc magyar történész, levéltáros, levéltár-igazgató († 1999) szeptember 22. – Faludy György magyar költő, műfordító († 2006) szeptember 24. – Vas István magyar költő, író († 1991) október 6. – Bencsik István magyar középiskolai és egyetemi tanár, politikus († 1998) október 7. – Tabi László újságíró, humorista († 1989) október 19. – Subrahmanyan Chandrasekhar indiai származású amerikai fizikus, asztrofizikus, matematikus († 1995) október 29. – Sértő Kálmán magyar költő († 1941) november 10. – Mosonyi Emil Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök, az MTA rendes tagja († 2009) november 11. – Medovarszki Mihály: tanácselnök (polgármester), párttitkár, († 1979) november 10. – Szilvássy Margit operaénekes, érdemes művész († 1988) november 21. – Both Béla magyar színész († 2002) november 26. – Cyril Cusack dél-afrikai színész († 1993) november 27. – Kelly Johnson amerikai feltaláló, a Lockheed repülőgéptervezője († 1990) november 27. – Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező († 1997) december 8. – Karády Katalin színésznő († 1990) december 18. – Varga László magyar ügyvéd, író, politikus, a KDNP elnöke, országgyűlési képviselő († 2003) december 23. – Kurt Meyer volt SS-vezérőrnagy († 1961) december 28. – Harold Rhodes, amerikai zenész, feltaláló, a Rhodes elektromos zongora fejlesztője († 2000) december 29. – Ronald Coase, Nobel-díjas brit közgazdász († 2013)
Halálozások bélyegkép|120px|jobbra|Mikszáth Kálmán bélyegkép|120px|jobbra|Lev Tolsztoj január 5. – Petelei István erdélyi magyar elbeszélő, író (* 1852) január 5. – Léon Walras közgazdász (* 1834) március 24. – Eugène-Melchior de Vogüé francia író, irodalomtörténész, diplomata (* 1848) április 2. – Boyd Alexander angol ornitológus (* 1873) április 21. – Mark Twain amerikai író (* 1835) április 26. – Bjørnstjerne Bjørnson norvég író, költő, újságíró (* 1832) május 6. – VII. Eduárd brit uralkodó (* 1841) május 28. – Mikszáth Kálmán író (* 1847) június 16. – Mihalik Dániel festőművész (* 1869) július 4. – Pap Henrik festőművész (* 1864) augusztus 3. – Katona Lajos néprajzkutató, filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1862) augusztus 21. – Székely Bertalan magyar festő (* 1835) augusztus 26. – Stark Adolf kereskedő, szőlész-borász (* 1834) augusztus 26. – William James amerikai pszichológus, filozófus (* 1842) szeptember 2. – Henri Rousseau francia naiv festő (* 1844) szeptember 25. – Oskar Boettger német zoológus (* 1844) szeptember 28. – Ángel Sanz Briz spanyol diplomata, a Világ Igaza († 1980) október 19. – Luigi Lucheni olasz anarchista, Erzsébet császárné és királyné gyilkosa (* 1873) október 30. – Jean Henri Dunant, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója (* 1828) november 13. – Oetl Antal magyar vasöntő, gyáros, vasöntöde- és gépgyáralapító (* 1837) november 15. – Sisa Pista juhász, nógrádi betyár (* 1846) november 20. – Lev Nyikolajevics Tolsztoj, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója (* 1828) december 3. – Bruck Lajos magyar festőművész (* 1846)
Jegyzetek
Források