Girókuti Ferenc (Pinczker Ferenc, Juta, Somogy vármegye, 1816. július 23. – Budapest, 1895. november 6.) mezőgazdasági szakíró, lapszerkesztő, a Budapesti Gazdasági Múzeum igazgatója és a tanszermúzeum felügyelője.
Élete
A gazdasági pályán nevelkedett: az akkor nyílt rohonci gazdasági tanintézetet végezte el. A Dunántúlon többfelé is gazdatiszt volt, s az 1840-es években Gróf Teleki Domokos gernyeszegi birtokára hívta tiszttartónak. Az 1848-1849-es harcokat végigküzdötte, a fegyverletételnél honvéd századosként orosz fogságba került. Szabadulván, az 1850-es évek végén Kemény Sámuel gróf gazdatisztje volt Girókután Erdélyben; ekkor Pinczker családi nevét Girókutira változtatta (egy ideig előnévként használta a Pinczkéri nevet). Gróf Kemény Józsefné uradalmainak igazgatójaként kezdett publikálni. Később Pestre ment és az országos magyar gazdasági egyesületnél nyert alkalmazást. Kiváló érdemeket szerzett a kertészet és gyümölcsészet terén. Külföldi tanulmányút után 1874-ben lett a Köztelken felállított gazdasági múzeum igazgatója, majd a tanszermúzeum felügyelője, számos gazdasági kiállítás fő szervezője volt.
Gazdasági cikkei a Girókuti Erdélyi Naptárában (1859.), a Budapesti Naptárban (1860.), a Gazdasági Lapokban (1860-61., 1872-73. sat.), a Magyar Gazdában (1860.), a Falusi Gazdában (1861-64.), az Országos Nagy Képes Naptárban (1861-62.), a Remény-Naptárban (1865.), a Kertészgazdában (1865-73.), a K. M. Természettud. Közlönyben (VII. 1867.), a Népiskolai Könyvtárban (1868. A gazdagulás mestersége), a Magyar Gazdában (1874.) sat. jelentek meg.
Sírja a Kerepesi temető 12. parcellájában állt, mára megsemmisült.„Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 401. o.
Munkái
Kertészgazdászati ügynöksége első magárjegyzéke. Pest, 1861 (2. Magárjegyzéke. Pest, 1862) Magyarország gyümölcsészete szinezett rajzokban. Pest, 1862-63, hat füzet Gyakorlati dinnyetermesztés melegágyban s a szabadban. Pest, 1866 A fák alak- és fejlődéstana. Kertészgazdák, erdészek, tanítók és a fák iránt érdeklődő művelt közönség számára. Bpest, 1881 (Kozocsa Tivadarral együtt)
Kiadta dr. Miskolczy Mihály Magyar szőlő isméjét (Pest, 1867)
Szerkesztette és kiadta Budapesten a Falusi Gazdát 1861-től 1865. március végéig; a Kertész-Gazdát 1865. április 2-től 1873. június 29-ig, a Népkertészét 1881-től; továbbá szerkesztette a Girókuti Erdélyi Naptárát 1859-60, az Országos Nagy Képes Naptárt 1861-62-re, a Budapesti Naptárt 1861-63-ra, a Kertészgazdászati Képes-Naptárt 1863-ra (báró Nyáry Gyulával együtt), a Remény Naptárt 1864-65. és a Falusi Gazda Naptárát 1868-ra.
Jegyzetek
Források
Magyar életrajzi index Nekrológja. Köztelek, 1895-09-11, 73. szám
További információk
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban, Dunántúli Közművelődési Egyesület, Budapest, 1941
Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Magyar növénynemesítők Kategória:1816-ban született személyek Kategória:1895-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek