Maroslele község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásban.

Földrajza

Maroslele Magyarország délkeleti részén, Csongrád-Csanád vármegyében, a Tisza és a Maros között, az utóbbi jobb partján fekszik. A falutól nem messze torkollik a Maros a Tiszába. A két folyó szabályozása előtt gyakran árvízjárta vidék volt, ahol hatalmas nádasok, ingoványos mocsarak borították a tájat. A falu réti agyagra épült, amely száraz időben mélyen berepedezik, tartós esőzés után pedig könnyen sártengerré változik.

A nyár igen meleg, a napsütéses órák száma eléri a 2050-et. Az évi középhőmérséklet 11,4 fok. Évente 5–600 milliméter csapadék esik.

Szomszédai: észak felől Hódmezővásárhely, északkelet felől Óföldeák, délkelet felől Makó, dél felől Ferencszállás és Klárafalva, délnyugat felől Deszk – mindhárom utóbbi a Maros túlsó, bal partján –, nyugat felől Szeged Tápairét nevű városrésze, északnyugat felől pedig Algyő Tisza-balparti településrészei, Rákóczitelep és Nagyfa.

Megközelítése

A település a környező városok közül Makóról a legkönnyebben megközelíthető, a Hódmezővásárhelytől idáig húzódó 4414-es úton; a község távolsága Makótól körülbelül 12 kilométer nyugati, Vásárhelytől pedig mintegy 18 kilométer déli irányban. Északkeleti szomszédai, Földeák és Óföldeák felől a 4416-os úton érhető el a község.

Korábban Szeged felől, a tápéi kompon átkelve is meg lehetett közelíteni a falut, a 4412-es úton (körülbelül 17 kilométeres utazással), de ez a lehetőség 2013. december 2-án megszűnt, mert a tápéi komp leállt. A 2011 áprilisában átadott M43-as autópálya azonban kiváltotta ezt az útvonalat, mivel közvetlenül Maroslele belterülete mellett halad el, és csomópontja is van itt: az M5-ös autópályától számított 24. kilométerszelvénynél lehet közvetlenül lehajtani a sztrádáról a községbe.

Hódmezővásárhelyről szinte óránként indul buszjárat Makóra, amely a községen halad át; Maroslele belterületén 5 megállóhelye található. A településről még indulnak járatok Hódmezővásárhelyen keresztül Szentesre, Csongrádra, Kecskemétre és Budapestre is. Földeákról is jár busz, amely a községen át az M43-as autópálya segítségével Szegedre megy (5012-es Maroslele-Szeged-buszjárat). Közösségi közlekedését a Volánbusz biztosítja.

Története Először 1274-ben említik Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven a Maros közeli községet. A község nevének eredete máig sem tisztázott, de az elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a lélek szó családjába tartozó régi magyar Lél-ből származik.

A község az 1552-es török hadjárat után 1596-ban a tatárok által pusztul el végképp. A közeli Makó városának lakosai kétszáz évig csak legelőként hasznosítják területét, míg a 18. század végén makói zsellérek telepednek le a térségben és dohánytermesztéssel kezdenek foglalkozni. Nem sokkal később a Csanádi egyházmegye birtokába kerül a terület, majd 1873-ban jogilag is elismert község lett.

Lakói a 20. század elején megváltják a püspöktől az addig bérelt földjeiket. Dessewffy Sándor csanádi püspök a falu nagy jótevője volt: hozzájárult a templom és az iskola építéséhez, támogatta a falu lakosságát, akik hálából, az ő tiszteletére 1908-ban Püspöklelére változtatták a község nevét. Emlékét őrzi a templom előtt felállított kőkereszt is, amelyen Dessewffy arcképe is látható.

A két világháború sok helybeli életét követelte. 1944. október 8-án orosz csapatok vonultak be a községbe. 1950-ben a tanács megalakulása után a falu nevét Maroslelére változtatták.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szőnyi Erzsébet (független) 1994–1998: Szőnyi Erzsébet (független) 1998–2002: Szőnyi Erzsébet (független) 2002–2006: Szőnyi Erzsébet (független) 2006–2010: Dr. Martonosi György (Fidesz) 2010–2014: Dr. Martonosi György (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Dr. Martonosi György Sándor (független) 2019–2024: Drimba Tibor (független) 2024– : Drimba Tibor (Fidesz–KDNP)

Nevezetességei thumb|right|270px|A községháza

Annus József emléktáblája Dessewffy Sándor emlékére állított kereszt Az első világháborúban elesettek emléktáblája Feszület kőtalapzaton a község határában A gázprogram emléktáblája Helytörténeti gyűjteményŐrzik a helyi emlékeket - Delmagyar.hu Hősök kútja Római katolikus temploma 1900 és 1901 között épült neogót stílusban Az Általános Művelődési Központ, egy jellegzetes alföldi napsugaras ház Községháza A köztársaság kikiáltásának 10 éves évfordulójára emelt kopjafa A második világháború hősi halottjainak emléktáblája Petőfi Sándor emléktáblája Vetyeháti-erdő A szeptemberben megrendezett egyhetes Lelei Napok programsorozat Október második vasárnapján, a Mária naphoz kapcsolódóan megrendezett búcsú Híres emberek Itt született Annus József író, országgyűlési képviselő. Itt született Lengyel István színész.

A község jelene thumb|right|200px|A község könyvtára A község gazdasága a mezőgazdaságra épül. A termesztett növények közé tartozik a fűszerpaprika, különböző gabonafélék és takarmánynövények, valamint a híres lelei fokhagyma. Ez utóbbi növény a település címerében is helyt kapott.

A községet irányító választott képviselet mára elérte, hogy a legtöbb utca szilárd burkolatú, a házak nagy része földgázfűtésű és telefonnal felszerelt. 1986-ban megalakult az Általános Művelődési Központ (ÁMK), mely helyet ad az óvodának, az általános iskolának és a könyvtárnak is. Komoly gondot okoz a munkanélküliség növekedése, a pályakezdő munkanélküliek egyre gyarapodó száma. 1993-ban Maroslele munkaképeskorú lakosságának 16%-a volt állástalan. 2012-ben új termelő üzem, a Kereskedelmi és Gazdainformációs Központ névre hallgató önkormányzati vállalkozás jött létre a településen, amely 27 hektár állami földön gazdálkodik, és 30 embert foglalkoztat egy tökmagolaj sajtoló és palackozó üzemben.30 embernek ad kenyeret Maroslele tökmagolaj-sajtolója - Delmagyar.hu

Népesség

Nemzetiségi megoszlás A község lakosságának 2001-ben 87,8%-a magyar, 0,2%-a német volt. A népesség 12,2%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen. A településen cigány kisebbségi önkormányzat működik.A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2010. január 1. Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1217-2952

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,1% görögnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,2% volt római katolikus, 5,3% református, 0,3% ortodox, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 25,9% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).Maroslele Helységnévtár

Felekezeti megoszlás Maroslele felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 59,7% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,3%, református volt a település lakosságának 10,4%-a, evangélikus 1,1%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 12,6% nem volt vallásos. A lakosság 14,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,3%, református 9,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 24,8% (15,4% nem nyilatkozott).Maroslele Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek Maroslele oktatástörténete

Jegyzetek

Források Maroslele Makó honlapján Maroslele az utazom.com honlapján

Makó és vidéke (Szerkesztő: Domokos László) Hagymafesztivál Alapítvány, Makó

További információk

Maroslele község hivatalos honlapja

Kategória:Csongrád-Csanád megye települései