A Vajda-ház (más ismert nevén a Weisz-ház) Szeged belvárosának egyik védett műemlék épülete, amely a Dugonics téren áll.

Története Helyén az 1850-es években még csatorna húzódott, a telek város felé eső részén pedig egy kisebb épület állt. 1859-ben engedélyezték a szegedi zsidóknak, hogy a zsinagóga környékén kívül is házat építsenek és ott lakjanak. Ezzel a lehetőséggel élt Weisz Sámuel, a gazdag zsidó borkereskedő, aki 1867-ben megvásárolta a telket, hogy ott lakó- és üzletházat építsen. Az épületet Hoffer Károly tervezte. A Vajda-ház nagyrészt napjainkig megőrizte eredeti formáját, földszintje elsősorban klasszicista, emelete romantikus stílusjegyeket hordoz. Az emeleten 16 szobát, a földszinten 8 üzlethelyiséget, alattuk szintén üzleti tevékenységre alkalmas pincéket alakítottak ki. Az épület U alakban veszi körbe udvarát, az udvar fölött függőfolyosó fut körbe. A nagy szegedi árvíz 1879-ben elérte az épületet, de nem okozott jelentős károkat. Az épületben eleinte csak az építtető Vajda-családWeisz Sámuel az árvíz éveiben Vajda Samura magyarosíttatta nevét, a későbbiekben a család minden tagja ezt viselte. élt, a ház 1911-től vált fokozatosan egyre több bérlő otthonává. Az épületben élt gyermekkorában Balázs Béla, későbbi filmesztéta és -rendező, valamint Bauer Ervin, az elméleti biológia úttörője. Vendégként lakott az épületben Bartók Béla és Kodály Zoltán. A két világháború között bankfiókok, kisebb hivatalok és civilszervezetek működtek a Vajda-házban. A ház az 1950-es és '60-as években szerencsésen elkerülte a lakáshiány miatti emeletráépítési és homlokzat-egyszerűsítési hullámot.

Az épületet a 2000-es években felújították. Napjainkban az Olasz Kulturális Intézet, Olaszország konzulátusa, éttermek és kisvállalkozások működnek benne.

Hivatkozások

Jegyzetek

Kategória:Szeged 19. századi építményei Kategória:Magyarország klasszicista építményei Kategória:Csongrád-Csanád megye műemlékei Kategória:Szeged lakóházai