Fábiánsebestyén község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a megye északkeleti részén, Szentestől 16 kilométerre keletre.

Fekvése A Körös–Maros közén, a Csongrádi-síkon helyezkedik el, a Szentes, Orosháza és Szarvas városok által közrefogott háromszög közepe táján, bár a három közül Szenteshez van a legközelebb. Északról és nyugatról is szentesi külterületek határolják, további szomszédjai kelet felől Eperjes, délkelet felől Árpádhalom, dél felől pedig Nagymágocs.

Megközelítése Központján kelet-nyugati irányban a Gyomaendrőd-Szentes közt húzódó 4642-es út halad keresztül, szomszédai közül Eperjessel a 4403-as, Árpádhalommal a 4449-es út köti össze. A 4445-ös út a 45-ös főúttal köti össze, Szentes belterületének érintése nélkül, és egy szakaszon a közigazgatási határszélén halad el a 4402-es út is.

Vonattal a MÁV 147a számú (Szentes-Orosháza) vonalán érhető el. A vonalnak nem kevesebb mint hat megállási pontja volt a település területén – Szentes vasútállomás felől sorrendben Kórógy, Pusztatemplom, Fábiánsebestyéni csemetekert, Fábiánsebestyén, Mikeccsárda és Almáskert –, de az áthaladó járatok ma már legfeljebb csak Pusztatemplom mh.-nál és Fábiánsebestyén mh.-nál állnak meg. Ez utóbbi egyébként 2009-ig vasútállomásként üzemelt, innen ágazott ki az egykori Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal, amely 1972-ben szűnt meg.

Története Néveredete a 13. századbeli templomépítés hatására alakult, mikor a két védszent nevének összevonásával az ismeretlen pogány neve eltűnt, s keresztény néven lett ismeretes. (Szt. Fábián + Szt. Sebestyén)

Ada­taink szerint a hód-tavi csata után telepített kun falu volt. E nép a nagy pusztítás után saját te­rületén a régi kiváltságait megtartva, kapitányok irányítása alatt élt és jobbágyi helyzetben az állattenyésztésen kívül földműveléssel is foglalkozott. Kunszállás jellegét megőrizte, mert fekvésénél fogva is abba a területsávba tartozott, amelyet Máma-homokjával (ma Máma-puszta) a tétényi országgyűlés (1279) után ismét kunokkal telepítettek be. Alárendelt szerepük a 15. században kezdődött. Mindenkor függetleníteni akarták magukat a várme­gyei hatóságoktól és ez az oka egyrészt, hogy Fábiánsebestyén falu hol Csongrád, hol Békés és Heves vármegye tartozékaként szerepelt. A mohácsi vész előtt is feltűnik a neve, de már mint földművelő kunok falujáé.

A község első ismert birtokosa a Gutkeled nemzetségbeli Maróthi család volt. Maróthi János macsói bán Zsigmond királytól 1403-ban kapta meg a gyulai uradalmat, és ő építtette a gyulai várat. A Kórógy-ér partján templomot építtetett Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére.

A 15. század második felében a Hunyadiak csa­ládi birtoka, amelyet Hunyadi János halála után Szilágyi Erzsébet örökölt. Mátyás király csak 1487 körül rendelkezett, hogy a családi birtokot fia szá­mára megerősítse. Az 1490. júniusi budai országgyűlés által kijelölt birtokok közé tarto­zott Fábiánsebestyén is. Corvin János hűséges em­bereinek meg jutalmazására 1497-ben Gyula várának kötelékéből az enyingi Török családnak adomá­nyozta. A Török család eladta Porkoláb Márton­nak, akinek már 1504-ben birtokai között szerepel. A birtokszerzés, ami Porkoláb Mártonnak egész sor népes falut juttatott, királyi megerősítésre szorult. Ezért Porkoláb Márton királyi oklevelet eszközölt ki birtokaira, melyben Fábiánsebestyén is szerepel. Az oklevél kelte 1515 és a budai káp­talan adta ki.

1542-ben Izabella királyné hűtlenség miatt Mágócsy Gáspárt (Porkoláb Márton fiát) megfosz­totta birtokaitól. Ekkor veszett el számára Fábián­sebestyén, amelyet Izabella megbízottja, Mágócsy András kapott. Rövid idő múlva azonban vissza­nyerte jószágait, s a testvérek édesanyjuk halála után osztoztak birtokaikon. A családi birtokosztáskor már Csongrád vármegyei helységnek írják az előbbi évek­től eltérően. Ebben az időben a Csanádi káptalannak is voltak itt kisebb birtokai.

Az 1552. évi török pusztítások érzékenyen érintették ezt az eléggé népes falut. Bár behódolt falu volt, 1559-ben is Gyula várának kellett adóznia. 1559-től Bornemissza Gergely foglalta el Mágócsy Gáspár birto­kait, így a várhoz legközelebb eső Fábiánsebestyént is, amelyet későbben a gyulai várhoz csatolt. Má­gócsy Gáspár – a kor szokásainak megfelelően – a protestantizmust kezdettől fogva rákényszerítette a jobbágyokra is. Különösen első neje, Patocs Anna révén terjesztette itt az új hitet.

A török hűbérúr távolléte alatt szabadon garázdál­kodtak a portyázó végvári katonák. A 17. században sok panaszt intéztek az erdélyi fejedelem­hez, amelyekben a főkérés mindig oltalomlevél el­nyerése volt. Így kapott védelmet Móricz Márton Báthory Gábor fejedelemtől a lippai és borosjenői várkapitányok zsarolásai ellen.

1621-ben Bethlen Gá­bor fejedelem hűtlensége miatt megfosztotta Móricz Mártont, birtokait Fizetés ellenében ruszkai Kornis Zsigmondnak adományozta. 1668-ban Kátay Ferenc kezén van, de mint örökös nélkül álló utolsó férfi­tag, eladta báró Keglevich Miklósnak 10.000 Ft-ért. 1682-ben már eladás folytán Bereczky András­nak is volt itt birtokrésze. 1728-ban Harruckern János kapta, ekkor Szegedhez tartozó puszta.

Az elpusztult község még 1852-ben is puszta. A helyén kialakult tanyás pusztaközség 1874-ben kisközséggé szerveződött.

Lakossága: 1869-ben 784, 1880-ban 881, 1900-ban 1053, 1910-ben 1210 fő. Vallás szerint 1890-ig a reformátusok voltak többségben.

A lakosság megélhetését mindenkor a mezőgazdaság biztosította, a két világháború között Rosenthal Adolf modernül felszerelt uradalmi birtoka működött itt. Az 1940-es években a magyar nép ízlését és a táj építészeti hagyományait őrző mintatervek alapján kezdődött a faluközpont kiépítése. Ma ennek egyedülálló nevezetessége a fából faragott szobrok parkja. A virágokkal díszített falu utcái, terei és lakói évente visszatérő programokkal várják a látogatókat: a május eleji Lovasnapok, az augusztusi Falunapok, az Almabál és a Búcsú. A Szentesi kistérséghez tartozó község jellegzetes alföldi táji környékén számos kirándulási lehetőség, látnivaló található: a középkori település Pusztatemplomának romja a községtől nyugatra 4 km-re a Kórógy-ér melletti dombon található, a népi építészeti emléket képviselő Cserna-féle szélmalom a Gádoros felé vezető út mentén megújult környezetben áll. A falu határában lévő vizek, tavak vonzzák a madárvilágot és a horgászokat. A falutól északra elterülő Cserebökényi puszták növény- és állatvilága a Körös–Maros Nemzeti Park védelme alatt áll. A határ kiváló lehetőséget nyújt lovaglásra, vadászatra (fácán, vadnyúl). A közeli települések nevezetességei: Nagymágocs és Derekegyház kastélya, Szentes termálfürdője és a Széchenyi-liget, a csongrádi Körös-torok, valamint Gyopárosfürdő pihenési lehetőségei, a szarvasi arborétum, Szarvas, Békésszentandrás és a Körös horgászvizei, -üdülői.

Közélete Polgármesterei Név Párt Terminus Megjegyzés / Források Csepregi Antalné KDNP 1990–1994 Az 1990-es választási eredmények: Dr. Kós György független 1994–2024 Az 1994-es választási eredmények: Az 1998-as választási eredmények: A 2002-es választási eredmények: A 2006-os választási eredmények: A 2010-es választási eredmények: A 2014-es választási eredmények: A 2019-es választási eredmények: Várdainé Antal Erika független 2024– A 2024-es választási eredmények:

Népessége A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,4%, református 7,9%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 33,8% (27,7% nem nyilatkozott).Fábiánsebestyén Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és szlovénnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,3% volt római katolikus, 5,8% református, 1,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 26,7% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).Fábiánsebestyén Helységnévtár

Nevezetességei Pusztatemplom-rom a Kórógy-ér partján Cserna-szélmalom Szoborpark Világháborús emlékmű 1985-ben gőzkitörés történt a település közelében. Korábban többször adott otthont fogathajtó bajnokságoknak is.

Jegyzetek

További információk Fábiánsebestyén honlapja

Kategória:Csongrád-Csanád megye települései Kategória:Csongrád vármegye települései