Rábakecöl község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése Magyarország északnyugati részén, a Rába bal partján, a Rábaköz déli részén, Kapuvártól -re, déli irányban, valamint Csornától -re, illetve a vármegyeszékhelytől, Győrtől egyaránt délnyugati irányban, -re helyezkedik el.

Megközelítése A község belterületét a 8611-es és a 8428-as utak érintik, ezeken közelíthető meg a közvetlen szomszéd települések (Beled, Vásárosfalu és Kenyeri) irányából. Az ország távolabbi részei felől a 86-os főúton vagy az M86-os autóúton érhető el a legegyszerűbben: mindkettő érinti a község északi határszélét, s az M86-os legközelebbi csomópontja alig 1,5 kilométerre esik Rábakecöl központjától.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Beled vasútállomása kínálja.

Története Kecöl nevének első okleveles említése 1162-ből származik, a szláv eredetű Kacil személynévből, amelyről egy levéltári feljegyzésben olvashatunk. 1276-ban Kun László király az Osl nemzetségbeli Beludnak ajándékozta a királyi várbirtokot. 1387-ben a Kanizsai család birtokába kerül. 1886-ban a települést bérlő Esterházyak létrehozzák Miklós-majort. A községet 1880 és 1920 között többször tűz pusztítja, melynek hatására 1889-ben létrehozzák a mai napig működő tűzoltó egyletet. Kecöl neve a XX. század elején, a folyó közelsége révén Rába előtaggal bővül, s ekkortól Rábakecöl nevet viseli a település. A község lakóiból többen vettek részt az 1848- 49-es szabadságharcban. Az I. világháborúban 41-en, a II. világháborúban 33-an vesztették életüket a faluból. Az áldozatokra emlékezve került felállításra a településen a hősi emlékmű. Az 1956-os községi villamosítást követően 1963-ban orvosi rendelő, majd 1966-ban óvoda építése követte. A közelmúltban Rábakecöl községet a Magyar Vöröskereszt háromszor is tüntette ki Humanitárius település címmel.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tuba Pál (független) 1994–1998: Tuba Pál (független) 1998–2002: Tuba Pál (független) 2002–2006: Tuba Pál (független) 2006–2010: Tuba Erik (független) 2010–2014: Tuba Erik (független) 2014–2019: Tuba Erik (független) 2019–2024: Tuba Erik (független) 2024– : Tuba Erik (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2022-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak mondta magát, ezeken kívül 0.8% egyéb nemzetiségű, 4,5% nem nyilatkozott. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, evangélikus 2,8%, református 0,2%, felekezeten kívüli 3.1% (33,2% nem nyilatkozott).

Látnivalók Római katolikus plébániatemploma a Szentolvasó (Rózsafüzér) királynéja tiszteletére lett szentelve. 1759-ben épült barokk stílusban, akkoriban még a Szent István vértanú titulust viselt. 1886-ban kibővítették és átépítették romantikus stílusban, ekkor vette fel jelenlegi titulusát. Római katolikus kápolnák: a falu határában két kápolna is épült, az egyik Miklós-majorban, a másik, Szűz Mária nevet viselő kápolna a Répcelak felé vezető 86-os főút mellett. Útmenti keresztek Rábakecöl több pontján Páduai Szent Antal-szobor Szentháromság-szobor Világháborús hősi emlékmű Bábi néni kincsesháza: régi mesterségeket, kézműves alkotásokat bemutató gyűjtemény, mely 2006-ban jött létre; ugyanitt gyerekprogramokat is szoktak rendezni.

Ismert személyek Itt született 1910. szeptember 3-án Soós Imre (1910−1997) történész, levéltáros, több magyarországi levéltár vezetője.

Érdekességek

A községet említik a Zimmer Feri című filmben ("Miattad esett ki a Kecöl"). A hagyományőrző helyi fiatalság szlogenje: „Kecölben nem kell mélyre ásni a kincsekért, Bábi néni kincsesháza kincset ér", mely a helyi kézművesházra utal.

Hivatkozások

További információk Honlap

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései