Csabacsűd nagyközség Békés vármegyében, a Szarvasi járásbanában.
Fekvése Magyarország délkeleti, Békés vármegye északnyugati részén, a megyeszékhely Békéscsabától 40 kilométerre északnyugatra, Szarvastól 10 kilométerre délkeletre fekszik, a Szarvasi járásban (korábban a szarvasi kistérségben). Közigazgatási területe megközelítőleg háromszöget formáz, melynek déli oldala majdnem pontosan nyugat-keleti irányban húzódik; Csabacsűd központja e háromszög északi csúcsa közelében fekszik, Nagyráta településrésze pedig a háromszög súlypontjánál. Szomszédai észak és nyugat felől Szarvas, délkelet felől Kardos, délről Nagyszénás, délnyugat felől pedig Eperjes.
Megközelítése A település központjának északi szélén végighúzódik a 44-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Budapest-Kecskemét-Szarvas és Békéscsaba felől is. Az M44-es autóút is áthalad a területén, a gyorsforgalmi út legközelebbi lehajtója a községtől bő 2 kilométerre keletre található, Kardos területén. A nagyközség központját a 4417-es út köti össze Nagyráta településrésszel, amely mellett elhalad a Szarvas-Nagyszénás közti 4404-es út is. Állami közútnak minősül a településen a 44-es főúttal párhuzamos második belterületi utca, a 44 107-es útszámú Szabadság utca is.
A település központjának északi szélén halad el, majd hosszú szakaszon a község keleti határvonalát kíséri a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Battonya-vasútvonala, melynek három megállási pontja is van itt: Mezőtúr vasútállomás felől sorrendben előbb Csabacsűd felső megállóhely, a falumag közvetlen közelében, Csabacsűd vasútállomás a lakott terület keleti szélénél, valamint Kisszénás vasútállomás, a délkeleti határszélen, nem messze Nagyszénás, Kardos és Csabacsűd hármashatárától, de még csabacsűdi területen. Csabacsűd felső megállóhely és Csabacsűd vasútállomás közvetlenül a 44-es főút mellett van, azon érhető el, Kisszénás vasútállomásra azoban csak alsóbbrendű utak vezetnek.
Története Fennmaradt írásos emlékekben 1444-ben találkozhatunk először a község nevével. Egy 1456-ban kelt oklevél Hunyadi János birtokaként említi a falut. 1596-ban, a török hódoltság idején teljesen elpusztult. Az újjátelepítés után a szentandrási uradalom része lett.
A csabacsűdiek részt vettek az 1735-ös parasztfelkelésben.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után csabacsűdi birtokán bujdosott báró Eötvös József.
Trefort Ágoston egykori vallásügyi- és közoktatási miniszter rövid ideig szintén élt a település környéki birtokán, s tiszteletére a község iskolája 2001. évtől Trefort Ágoston Általános Iskola néven működik. Emlékét dombormű hirdeti az iskola falán.
Az 1944-ben 2200 lelket számláló település dinamikus fejlődését a második világháború megállította, de a háború után újratelepült, s napjainkban Békés vármegye egyik leggondozottabb települése.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Frankó János (független) 1994–1998: Frankó János (független) 1998–2002: Frankó János Mihály (független) 2002–2006: Frankó János Mihály (független) 2006–2009: Frankó János Mihály (független) 2010–2010: Molnár József (független) 2010–2014: Molnár József (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Molnár József (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Molnár József (Fidesz-KDNP) 2024– : Molnár József (Fidesz-KDNP)
A településen 2010. január 10-én időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 12,2% szlováknak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 2%, evangélikus 33,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 33,1% (21,6% nem nyilatkozott).Csabacsűd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 13% szlováknak, 0,1-0,1% németnek, románnak, ruszinnak és cigánynak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,9% volt evangélikus, 7% római katolikus, 2,4% református, 0,3% görögkatolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 24,6% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).Csabacsűd Helységnévtár
Nevezetességei jobbra|bélyegkép|A túzokszobor Alkotmány tér Czárán-kút Túzokkakasszobor Ybl Miklós által tervezett magtár (1867) Vadászturizmus
Itt születtek, itt éltek Boczkó Dániel kormánybiztos itt hunyt el 1870. szeptember 9-én. Griger György kertész, dísznövénynemesítő itt született 1879. december 6-án. Csabacsüdy János községi főjegyző 1939. november 21-én itt hunyt el. Keresztényi Dezső Kiszely Orsolya Eszter - népi iparművész Dr. Lohr Gyula Torda Lajos Kiss Lenke (1951. október 8. –) 328-szoros válogatott, négyszeres magyar bajnok kosárlabdázó Jurák Andrea kétszeres paralimpiai ezüstérmes vívó itt töltötte gyerekkorának egy részét.
Jegyzetek
További információk Csabacsűd honlapja
Kategória:Békés megye települései